Átadták az
Isztambul ázsiai és európai oldalát összekötő vasúti alagutat kedden. Az
ünnepélyes megnyitón a japán miniszterelnök is részt vett.
A
közlekedési vonal terve még 150 évvel ezelőtt született meg I.
Abdul-Medzsid oszmán szultán fejében. A gyorsvasúti közlekedésre
alkalmas Marmaray alagút Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök
kormányának nagyszabású infrastrukturális beruházásai közé tartozik,
amelyek már eddig is sokat lendítettek a török gazdaságon, ám egyúttal
heves tiltakozásokat váltottak ki a közvéleményből.
Az
összesen 13,6 kilométeres Marmaraynak egy 1,4 kilométeres szakasza
húzódik az Európát Ázsiától elválasztó Boszporusz alatt. Ez a rész több
mint 55 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel a legmélyebben
fekvő vasúti alagút a világon.
„Isztambul legbiztonságosabb helye"
Emellett
a Binali Yildirim török közlekedésügyi miniszter által „Isztambul
legbiztonságosabb helyének” nevezett alagút akár egy 9-es erősségű
földrengést is kibír. Török tisztségviselők azt remélik, hogy az
isztambuliak gyorsan megkedvelik az új közlekedési alternatívát, és így
enyhül majd a nyomás a Boszporuszt átszelő két hídon.
A
2005-ben megkezdett építkezéseknek a tervek szerint négy éven belül
kellett volna befejeződniük, de időközben több fontos régészeti lelet
került elő a munkálatok helyszínéről, köztük egy 4. századi bizánci
kikötő maradványai.
A
Marmaray csak egy Erdogan becsvágyó projektjei közül. A török kormányfő
emellett egy másik, közúti közlekedésre alkalmas alagút, egy harmadik
Boszporusz-híd, egy, a szorost elkerülő hatalmas csatorna, valamint a
világ legnagyobb repülőterének a megépítését tervezi.
A
Török Köztársaság alapításának 90. évfordulójára időzített keddi átadón
Abe Sinzó japán miniszterelnök is megjelent, akinek országa
oroszlánrészt vállalt az alagút megépítésében és finanszírozásában.
/
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése