November
1-től újra jelentősen mérséklődnek a lakossági gáz- és villamos energia
árak. Az eddigi, összesen 20 százalékos csökkentés kapcsán a
kormánypártok azt kommunikálják, hogy a jövő évi költségvetés a
rezsicsökkentés költségvetése lesz. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a
büdzsé tervezésekor valóban számoltak-e a csökkenő energiaárakkal.

A rezsicsökkentés kapcsán többször elhangzott, hogy ennek a legnagyobb vesztesei a szolgáltatók, amely cégek úgy kénytelenek az energiát a lakosságnak szolgáltatni, hogy annak a beszerzési ára nem, csak az értékesítési ára csökken. Arról azonban nem esik szó – és ez igaz a kormányra is -, hogy a csökkenő rezsi egyúttal csökkenő költségvetési bevételeket is jelent. Ennek pedig leglátványosabb eleme az áfa, hiszen a gáz- és a villamos-energiát ugyanúgy terheli és meg is kell fizetni a 20 százalékos adót, mint például az élelmiszerek után.
A
Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint 2012-ben
a lakosság áramszámlája 470 milliárd forint volt, amelyből 100 milliárd
forint, mint áfa-bevétel a költségvetésbe folyt be. Ez a földgáz
esetében 485 milliárd forintot tett ki, amelynek mintegy 103 milliárd
forint volt az adója. A januári 10 százalékos rezsicsökkentés hatására a
kormány mintegy 20 milliárd forint áfa-bevételről volt kénytelen
lemondani.
A
mostani 11,1 százalékos csökkentésnek is van az idei évi költségvetésre
hatása, de leginkább a jövő évet terheli. A csökkentés további mintegy
18-19 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek. Azaz
2012-höz képest a rezsicsökkentés csak a villamos-energia és a földgáz
esetében mintegy 40 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket.
Ezenkívül
további két tétel is van, ahol megjelenik a rezsicsökkentés hatása. Az
egyik a társasági adó, amely esetében az energiaellátók alacsonyabb
bevételei miatt kisebb adófizetési kötelezettségük lesz. Másrészt az
úgynevezett energiaellátók jövedelemadója, ahol a 2013-as előirányzathoz
képest 19 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be a kormány a jövő
évi költségvetésben. A költségvetés indoklásában az is szerepel, hogy ez
a csökkenés jelentős részben a rezsicsökkentés miatt következik be.
E három tételt összeadva 2012-hez képest 60 milliárd forinttal csökken az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt.
Amennyiben
valóban a rezsicsökkentés költségvetése a jövő évi, akkor ennek
markánsan meg kellene jelennie a büdzsé tervezetében. A
törvényjavaslatban valójában 10 alkalommal kerül elő a rezsicsökkentés
és ebből 6 esetben abból a szempontból említik, hogy milyen
bevételkiesést is okoz, és ezt miképpen kell kompenzálni. Két alkalommal
úgy kommentálja a büdzsé szövege a kormányzati intézkedést, mint
amelyik növeli a lakossági kereslet, majd még további két esetben kerül
elő a rezsicsökkentés, mondván: ellenőrzése a Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatóság sével, mint kiemelt feladata.
A
kabinet az áfa-bevétel kiesése kapcsán láthatóan nem számolt a
rezsicsökkentés hatásával. Továbbra is irreális terveket fogalmaznak
meg, és olyan bevétellel számolnak, amely nem jön össze. A 3000 milliárd
forintos bevételi terv az idei előirányzathoz képest ugyan csak 1,6
százalékkal magasabb, de a várható idei teljesüléshez képest a Policy
Agenda számításai szerint már 11 százalék a különbség. Ehhez képest
további bevételek kiengedése a költségvetésből könnyen tűnhet
felelőtlenségnek.
Természetes
számolhat azzal a kormány, hogy arezsicsökkentés során a lakosságnál
maradó megtakarításmegjelenik a gazdaságban. Gondolhatnak arra, hogy a
lakosságezen összeget elkölti majd valamilyen fogyasztásra és ez szintén
növeli az állam adóbevételeit. Ennek lehet ugyan realitása is, de az
eddigi adatok utalnak arra, hogy a lakossági kiadások ennek függvényében
egyéb területeken emelkednének. Azaz akár növelhetnék is a háztartások a
megtakarításaikat, de reálisabb azt feltételezni, hogy olyan kiadásaik
vannak (pl. törlesztő részletek), amelyekhez nem társul költségvetési
adóbevétel. A tények azt mutatják, hogy a jövő
évi költségvetés csak a szavakszintjén a rezsicsökkentés költségvetése,
és nem a számokén. Az is látszik, hogy a büdzsé tervezetének
betarthatóságát a rezsi költségek leszorítása éppenhogy csökkenti. Más
szavakkal tehát a rezsicsökkentés következményeként a nem kellően
magalapozott költségvetés miatt jövőre újabb költségvetési megszorítás
valószínűsíthető.
(Népszava)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése