2012. február 16., csütörtök

Kadarkúti Égi Üzenetek 136. Mennyei Atya: A lelki eljegyzés

2012.02.15   ÉGI ÜZENETEK                Mennyei Atya: A lelki eljegyzés
Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei atyátok, nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Ma az Istennel egyesülés imájáról lesz szó. Ez egy olyan magas foka a kegyelemnek, hogy nagyon nehéz megérteni, megmagyarázni. Csak azok kaphatják meg a lelki jegyességet, akik teljesen kiüresítették a szívüket, egészen lemondtak a különböző élvezeti cikkekről, mindről egytől-egyig. Megszakították a világgal azokat a kapcsolatokat, amelyek neki szellemi örömöket jelentenek. Mit is jelent az Istennel való egyesülés imája, a lelki jegyesség, önkívületi egyesülés. A nyugalmi imánál arról volt szó, hogy a lelki sajátosság, tehát az érzelem, az értelem, az akarat, a képzelet mind ébren vannak. Viszont az egyesülés imájánál ezek mind alszanak. A kívülről szemlélő úgy látja az ilyen választottat, mintha aludna, elájulna, vagy mintha nem is lélegezne. Pedig ez nem így van. Jézus a lélekkel egyesül, beleköltözik a lelkébe, és hatalmas nagy örömmel borítja el, közben az illető nem lát, nem hall, nem ért, nem érez semmit. Itt most egy ellentmondást láthattok, miért ad Jézus örömöt, ha az illető nem is érezheti. A válasz már itt is van: Nem akkor adja az örömöt, amikor éppen Jézus egyesül a lélekkel, abban a pár percben, hanem utána. Akkor aztán a lelki sajátosságok mind felélednek. Az értelem egészen tisztán látja, hogy Jézus egyesült vele, az emlékezet is tudja, az akarat pedig arra törekszik, hogy mindig maradjon Jézus az ő lelkében. Ez egy hatalmas élmény, de nehogy azt higgyétek, hogy Isten csak a szeretetével, vagy a kegyelmével van jelen, nem Ő saját maga van jelen. Tetőtől-talpig benne van Jézus a lélekben. Közben jegyességet köt vele. Attól kezdve, hol meglátogatja, hol pedig rövid időre elhagyja, aztán megint meglátogatja. Úgy mint ahogy a földi erkölcsös jegyeseknél, akik nem költöznek össze, hanem egy darabig együtt vannak, azután elválnak az útjaik. Aviai Szent Teréznek vagy egy nagyon szép hasonlata erre vonatkozólag: Képzeljetek el magatok előtt egy olyan gyertyát, ami két gyertyából van összeragasztva és egy közös kanóca van középen. Meggyújtjuk a kanócot és ég a két gyertya együtt. Azután fogunk egy forró kést, elvágjuk a kanócot, a gyertyát függőlegesen, meggyújtjuk és mind a két gyertya ég. Azután felhevítjük a két gyertyát, összeragasztjuk a két gyertyát, a kanócot összesodorjuk, és újra ég. Ugyanígy van a lelki jegyességnél, egészen addig van, hogy hol találkoznak, hol szétválnak, amíg egyszer csak olyan tökéletességre tesz szert az a lélek, hogy Jézus frigyre lép bele. Ez még magasabb lelki állapot, ilyenkor Jézus már egyetlen pillanatra sem hagyja el, még a lelki sötétség alatt sem hagyja magára, csak a lélek érzi úgy. Erre is van egy bájos hasonlata Nagy Szent Teréznek: A patakba belesik az eső, az esőcseppek elvegyülnek a patak vizével, és nincs az az ember, aki ki tudna válogatni az esőcseppeket a patak vizéből, mert ez már felbonthatatlan állapot. Így van ez a lelki házassággal, de a földi házassággal is, amit Isten megáldott. Azt sem lehet már felbontani, legfeljebb érvényteleníteni különböző egyházi engedélyekkel, de Isten szemében mindig is egyek maradnak.
Az igaz, hogy Nagy Szent Teréz úgy beszél róla, hogy önkívületi egyesülés a lelki jegyesség, és ez a legtöbb esetben ez így is van, de van mikor Jézus kivételt tesz. Egy választottja, aki beszél Jézussal, megkapta a lelki jegyességet, de egész másképpen. Imádkozta a rózsafüzért, jött a Szentlélek és fellobbantotta a szívét, és nagyon nagy szeretet gyulladt benne Jézus iránt, és ekkor Jézus megszólalt az értemében: Gyermekem, te teljesen kiüresítetted magad, mindenről lemondtál, kinyitottad a szívedet előttem, és Én most megkérdezlek: Akarsz-e a jegyesem lenni? És erre a választott így válaszolt: -Igen, Jézusom boldogan, még ha nem is vagyok rá méltó. Jézus mutatta a tenyerét: -Nézz ide két gyűrű van itt, egy kisebb és egy nagyobb. A kicsi a tiéd, a nagyobbik az enyém. Most gyermekem tartsd a gyűrűs ujjad, ráhúzom a gyűrűt, mert ettől a perctől kezdve az én jegyesem vagy. És most én is tartom a gyűrűs ujjamat, húzd rá a másik gyűrűt. Nagyon szeretlek, Gyermekem! A választott is válaszol: Ó, Jézusom végtelenül boldoggá tettél, én is nagyon szeretlek Téged. Akkor Jézus kitárta a két karját, átölelte és homlokon csókolta. Erre a választott gyermeke nagyon megilletődött, lehajolt egészen a lábaihoz, és mindkét lábát megcsókolta. Jézus azt mondta, hogy Gyermekem, a jegyesek nem egymás lábát csókolják meg, hanem az arcukat. A választott felállt, és Jézus úgy irányította, hogy megcsókolták egymás arcát. Átölelték egymást nagy-nagy szeretettel. És azután minden nap jött újra és újra meglátogatja az Ő kicsi jegyesét. Tehát nemcsak önkívületi eljegyzés van, hanem ilyen is.
Ezeknél a misztikus dolgoknál is jelen lehet a bűn, a kísértés. Addig amíg valaki a nyugalmi ima állapotában van, vagy még korábbi fokozatán a lélek fejlődésének, addig előfordulnak kisebb, bocsánatos bűnök. Egy kegyes hazugság, kényelemszeretet, hogy egyik hétköznap nem megy el szentmisére. Vagy egy rossz gondolat suhan át az agyán valakiről, vagy egy ítélkezés, de amikor Jézus eljegyezte az ő kiválasztottját, attól kezdve a kísértés már megszűnik, mert Jézus nem engedi a lelkébe a gonoszt. Nagyon ritka mikor van egy apró elesése, de akkor is könnyek között megbántja, és a megbocsátás mindig gyönyörűségesen szép. Ez mutatja, hogy a lelki jegyesség jóval magasabb fokozat, mint a nyugalmi ima. A lelki jegyesség, és házasság alatt látomások vannak. A látomásoknak három fajtája van. Az egyik az érzéki látomás, amikor az illető a testi szemeivel lát. Ilyenek pl. a medugorjei, a fatimai látnokok. Amikor a fatimai gyermekeket megkérdezték, hogy milyen volt a Szűzanya, egyenként külön, mindegyikük ugyanúgy írta le, tehát ők a testi szemükkel látták. A másik látomás fajta, a képzeleti látomás. Egészen váratlanul jönnek, pl. porszívózás közben, tehát nem képzelődésről van szó. Egyszer csak ott látja maga előtt az Úr Jézust, fehér ruhában, gyönyörűen mosolyogva, vagy egyszer csak ott látja a Szűzanyát maga előtt valamilyen tevékenysége közben. Az ilyen látomásnál a lelki szemeikkel látnak, akkor is látnak, ha becsukják a szemüket, akkor is ha kinyitják. A harmadik fajtája az értelmi látomás, amikor se a testi, se a lelki szemével nem lát az illető, és mégis látomása van. Aviai Szent Teréztől megkérdezték, hogy hogy lehet az, hogy Jézus ott állt előtte, pedig nem is látta. Szent Teréz azt válaszolta, hogy azt nem tudja megmondani, hogy milyen ruha volt rajta, hogy milyen volt az arca, de azt igen, hogy Jézus mit tett. Tudta, hogy éppen most megáldotta őt, vagy máskor megmutatta neki a Szentháromságot, hogy ott lakik az ő lelkében, de nem a szemeivel látta, hanem az értelmével. A Szentháromság egységét magyarázták neki: először három szép fényes kör jelent meg, azután a körök összeolvadtak és egy piros lángtenger jelent meg előtte, egy a Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
Képzeleti látomásban részesül pl. az a 18 éves látnok leány, akikről nektek szoktunk beszélni, és köztetek is sokan vannak, akik ebben részesülnek. Vannak, akik elmondhatják, vannak akiknek titokban kell tartani. Az egyikük pl. mindig látja a Szűzanya szemét, ha becsukja, ha kinyitja a szemét. Néha -néha eltűnik, de általában ott van. Hol lefelé, hol felfelé néz, hol szomorú, hol vidám. A szemén keresztül utasításokat ad neki, de nem szól hozzá. Egy másik karizmája, hogy a tisztítótűzben szenvedő lelkek meglátogatják, és imát kérnek tőle. Ezek a lelkek sem szólnak hozzá, csak megjelennek. Egyszer a lépcsőházban jött fel a második emeletre, amikor egyszer csak látja, hogy a lépcsőn közeledik felé egy átlátszó ember alak. Nem ijedt meg tőle, nagyon bátor volt. Nem tudta ki lehet, de érezte, hogy a tisztítóhelyről valaki. Azután felhívta Évát, választottamat, hogy ki lehet ez az alak. Jézus azt üzente neki, hogy a tisztítóhelyről egy Mária nevű asszony, aki ott lakott, és nem rég halt meg, és azt kéri, hogy imádkozzon a lelkéért. Erre nekifogott a keresztútnak, és az állomások között énekelt, egyszer csak azt hallotta, hogy nem egyedül énekel, hanem egy szoprán női hang is. Nagyon megdöbbent, megint felhívta Évát, aki megkérdezte Jézust, és kiderült, hogy ugyanaz a Mária volt, és hálából újra jelentkezett, közölni akarta, hogy mennyire boldog, mert kiszabadult a tisztítótűzből. Máskor pedig amikor közösen imádkoztatok a tisztítótűzben szenvedőkért, látta a tisztítótüzet, ahogyan belőle sok fehér ruhás alak száll fölfelé.
Egy másik választott, aki szintén képzeleti látomásban részesül, látta amint itt köztetek, a Szűzanya beszéde alatt, egy kék színű Szűzanya formájú alak, fogott egy kicsiny fehér alakot és átnyújtotta Éva karjaiba. Csak fényfoltokat látott, de ez is nagyon szép ajándék volt.
Van olyan is, akinek nem szabad felfedni magát. Egyikükkel történt tavaly nagyböjt alatt volt, hogy a templomban volt, és hirtelen megjelent előtte a Szűzanya, élesen látta az arcát, azt is, hogy szomorú. Azután a Szűzanya lehajtotta a fejét. Másik alkalommal pedig, Veronika kendője jelent meg előtte, és rajta Jézus szenvedő vérző arca.
Egy másik választott a holdban látta a Szűzanyát, nem is egyszer. De nem úgy, mint mi néhányan, hogy a holdvilágos részeiből kivehetőnek látjuk a körvonalait, hanem úgy hogy színesben látta az egész arcát, piros volt a szája és mozgott, mondott valamit.
Egy másik esetben Éva éppen a Szentlélek beszédét tartotta, és egy pillanatra kiesett az agyából a mondandója, kérte a Szentlelket, hogy segítsen, de csak nagyon halkan, ez az illető mégis meghallotta, és abban a pillanatban azt látta, hogy Éva alakja eltűnt, és helyette ott állt a Szentlélek, kitárt karokkal, hófehér ruhában, bő ruhaujjal.
Egy másik alkalommal a Szentmisén megpillantotta az Úr Jézust hús-vér alakban. Leült a férje és közé a padba és a lábát feltette a térdeplőre. Választottam lenézett, és látta, hogy mezítláb van az Úr Jézus ebben a nagy hidegben. Nem törődve azzal, hogy mit szólnak a többiek, lehajolt és kesztyűjével betakarta az Úr Jézus lábait. Neki egy volt a fontos, hogy örömet szerezzen az Úr Jézusnak. És ezután azt érezte, -bizonyára az Úr Jézus ajándéka volt ez- mintha a nyakszirtjénél beleöntöttek volna valami meleg folyadékot, és ez végigszaladt az egész testén. Visszaült a helyére mosolyogva, az Úr Jézus is mosolygott rá, majd megfogta a térdét, és a férje térdét, és eltűnt.
Utoljára a 18 éves kislány látomásaiból mondok egyet: Történt egyszer, hogy a templomban ült, a Szentáldozást várta, és így szólt Jézushoz, hogy Uram tisztítsd meg a lelkemet, hogy egészen tiszta legyek, amikor majd magamhoz veszlek téged. És abban a pillanatban meglátta Jézus fehér ruhás alakját. El kezdett felé lépegetni, odament a padjához és leült mellé. Megsimogatta ennek a kislánynak a szívét, és így szólt hozzá: -Kislányom most egészen megtisztítottam a szívedet, most nyugodtan mehetsz áldozni, olyan hófehér a lelked, hogy semmi folt nincs rajta. Utána Jézus kilépett a padból és a szentély felé ment. Következett a szentáldozás, ő is beállt a sorba, amikor már egész közel állt, látta, hogy nem is a pap áldoztat, hanem az Úr Jézus. Látta, ahogy mindenkire rámosolyog, mond valamit, a nyelvükre helyezi a Szent Ostyát, megsimogatja az arcukat. Amikor választottunk odaért, Jézus azt mondta ez az én Testem, és a nyelvére helyezte a Szent Ostyát.
Azt gondoljátok, hogy csak ők juthatnak a Mennyországba, akik ilyen nagy kegyelmeket kapnak? Nem, mert a szentté válásnak két alapja van: az egyik a tisztaság, a másik a szeretet. Viszont ezt nagyon nehéz megvalósítani itt a földön, mert nem vagytok remeték. Annyira szeretnétek, hogy ne ítélkezzetek, és tudom, hogy irtóztok még a legkisebb bűntől is. Mégis néha olyan helyzetbe kerültök, hogy olyannal beszélgettek, aki egymás után mondja a rossz tulajdonságokat valakiről, és igaza van, mert tényleg nagyon nehéz, rossz természete van az illetőnek. Elvárná, hogy igazat adj neki, de én most elmondom, hogy kell ilyenkor viselkedned. Először is védelmedbe kell venned, azt akit szidnak. Vagy ha nem is védelmezed, nem szabad csöndben maradnod, mert a hallgatás beleegyezés, hanemcsak annyit mondj: Bízzuk ezt Istenre, az Ő kezébe adjuk az ítéletet. Ne félj, hogy szenteskedőnek tartanak, egy a fontos, hogy kerüld el a bűnt, és a másikat is felvilágosítsd, hogy mi a bűn. Aztán ott a szeretet! Az emberek nem egyformák szemetekben, van aki szimpatikus, van aki kevésbé, van aki ellenszenves. Erről nem tehettek, mert ez a szívetekből jön. Csakhogy Én Atyátok nem az érzelmeket nézem, hanem az akaratot és a cselekedetet. Úgy tudjátok megőrizni a szeretetet, ami bennetek van, hogyha azt teszitek, hogy nem szóltok egy szót sem, ha feldühít, ha rágalmaz, ha bánt. Nagyon fontos, hogy egészen megbocsássatok neki, és kérjetek tőlem megbocsátó szeretetet, és Én adok. Amikor majd ott álltok Jézus ítélőszéke előtt, azt fogja kérdezni tőletek, hogy mennyi szeretetet adtatok. Tudtatok-e jót cselekedni azzal, aki folyton megbántott. Nem baj, ha nem tudtok lángoló szeretet adni neki, hanem azt tegyétek, ami jó, helyes, ami szereteteteket bizonyítja. Most pedig drága Gyermekeim, Megáldalak benneteket a szeretet és a tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Líbia: egy évvel a polgárháború kezdete után

Egy évvel ezelőtt kezdődött a polgárháború Líbiában. Formálisan nyolc hónappal később zárult le, amikor Moammer Kadhafit szülővárosában, Szirtben elfogták és megölték. A hágai nemzetközi büntetőtörvényszék mindeddig hiába próbálkozott azzal, hogy az új hatóságoktól magyarázatot kapjon Kadhafi halálának körülményeiről.
Alekszej Podcerov, Oroszország korábbi líbiai nagykövete szerint ez a tény is arról tanúskodik, hogy Líbiában folytatódik a háború.
- Látható, hogy ez a legyőzöttekkel való leszámolás. A nemzetközi jogvédő szervezetek szerint Kadhafinak közel hétezer híve van börtönben, él át kínzásokat. Az új hatóságok nem ellenőrzik az országot. Az ellenőrzés Tripolira terjed ki, meg a fővárostól Nyugatra, mindössze 130 kilométerre. Az ország többi részét a törzsek ellenőrzik. Líbia lőporos hordóra emlékeztet, amelyben ott van a gyújtózsinór. Ha ezt meggyullad, akkor az egész hordó apró darabokra repül szét.
Jevgenyij Szatanovszkij, az orosz Közel-Kelet Intézet igazgatója meg van győződve, hogy a hordó korábban felrobban, mintsem sikerülne kioltani a gyújtást.
- Ma nem létezik Líbia, mint egységes ország. Formálisan meg vannak a határai, amelyek keretében különféle törzsek, a Kadhafi idejében nem létezett gerillák, Al-Kaida típusú radikális csoportok működnek. Ezek a csoportok egymás ellen harcolnak, vagyis folyik a polgárháború. Súlyos a konfliktus a berberek és az arabok között Líbia nyugati részén, a tunéziai és algériai közös határ mentén. A tartományokban teljes a káosz, megsértik az emberi jogokat. Általánossá vált a vérbosszú azok ellen a törzsek ellen, akik támogatták Kadhafit.
A Nyugat képes volt több arab országot mozgósítani líbiai akcióihoz. Most az Arab Liga támogatja a szíriai invázióval kapcsolatos kezdeményezést. „Az arabok nem értik, mit tesznek” – mondta a libanoni Husszein Naszrullah, az Al-Mutuasszet folyóirat főszerkesztője. Szerinte a Nyugat kidolgozta Líbiában egy arab állam megszerzésének tapasztalatát és technikáját, amit a jövőben alkalmazhat a Közel-Keleten.
- A líbiai katonai csapások idején világossá vált, hogy a Nyugat az infrastrukturális objektumokat célozza és genocídiumra törekszik. Most minden figyelem Szíriára irányul. A Nyugat destabilizálhatja az egész körzetet, amennyiben megismétlődik a líbiai forgatókönyv. A Nyugat saját érdekében sikeresen befejezte a kampányt Líbiában, megosztotta Tunéziát és Egyiptomot, sikereket aratott Jemenben, most pedig Szudán végleges szétaprózásán munkálkodik. Ezen kívül mi nem tudjuk, mi várható a közeljövőben Irakban és Algériában.
Egy éve, hogy megkezdődött a polgárháború Líbiában. Most a tapasztalat azt mutatja, hogy az „arab tavasz” zord „arab téllé” vált, és nem világos, hogy ennek mikor lesz vége.
ruvr.ru
Jövőnk.info: Ami ma Líbiában zajlik, csak azt igazolja, hogy Líbiában a szó szoros értelmében nem volt polgárháború, csak cionista felforgató tevékenység. A nyugati bábkormány csak a fővárost tartja ellenőrzése alatt, a NATO csapatok felügyelik a stratégialiag fontos helyeket (olajfinomítók, kikötők). Nincs országos szerveződés, ugyanis Líbiában a Kadhafi-kormányon kívül nem volt semmilyen politikai erő, ami akkoriban az országos vezetést követelhette volna. Nem volt nagy mértékben szerveződő ellenzék, és ez a legbiztosabb jele annak, hogy a líbiai lakosság meg volt elégedve az államhatalommal, ami csak és kizárólag a NATO invázió miatt omlott össze.