2009. október 14., szerda

Gilba Mária: Hogyan juthatunk el a teljes megbocsájtásra?

A meg nem bocsájtás jelei:
- negatív beszéd arról aki a sértést okozta,
- panaszkodás arról aki megbántott,
- szorongás a személy láttán, vagy elég hallani róla,
- félelem a találkozástól,
- gondolatban megjelenő bosszú állás,
- önmagunk igazolása
- jólesik negatív vádló beszédet hallani arról aki megsértett
Az itt felsorolt tünetek közül elég ha csak egy is jelen van az életünkben, teljesen biztosak lehetünk benne, hogy szívünket már megfertőzte a neheztelés. Minél több jellemzőjét fedezzük fel magunkban, annál mélyebb a meg nem bocsájtás a szívünkben.
Isten Igéje arra tanít bennünket, minden esetben meg kell bocsájtanunk annyiszor amennyiszer megbántottak bennünket.
Máté: 6-12-ben az van megírva, hogy bocsássunk meg az ellenünk vétőnknek, hogy mi is bűnbocsánatot nyerjünk Istentől.
Máté: 18:21-35 arra tanít bennünket, ha nem engedjük el az adósságot, börtönbe vettetünk.
ez a példázat nemcsak anyagi jellegű, vonatkozik a sérelmek elengedésére legalább annyira, mint a pénzre.
Láthatjuk az igékből mennyire fontos megbocsájtani. Lelkünk, testünk jó léte és üdvösségünk függhet tőle.
Ahol a harag, gyűlölet megfertőzi a szívet, belép a depresszió, keserűség, csüggedtség, gyalázkodó beszéd, negatív gondolkodás, betegség, ami a lélek terheiből áll elő. Az ember elindul a lejtőn, kiszolgáltatja magát támadójának a sátánnak.
De van jó hír mindenki számára az ÚR JÉZUSBAN VETETT HIT ÁLTAL, AKI SZABADÍTÓJA MINDAZOKNAK AKIK HISZNEK AZ Ő NEVÉBEN!

Kadarkúti Hétfői üzenetek - 47.Szűzanya: Krisztus Isten, hirdetik tettei

2009.október 12. Szűzanya: Krisztus Isten, hirdetik tettei
Én: Édes Jézusom, szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Drága Mennyei Édesanyánk! Ma te fogsz tanítani bennünket, és mi ennek nagyon örülünk. Ki tudna nekünk ékesebben, hitelesebben szólni az Úr Jézusról, mint Te, az Édesanyja.
Szentlélek Úristen! Jöjj, segíts, hogy méltóképpen tudjam közvetíteni Szűzanyánk kedves szavait.
Szűzanya: Drága, kicsi Engesztelőim! Ne féljetek, Én vagyok, Mennyei Édesanyátok, eszközöm hangján szólok hozzátok. A múlt heti tanításunk arról szólt, hogyan bizonyítják Jézus istenségét szavai. Én ma azt fogom kibontani előttetek, hogy tettei hogyan tanúsítják az Ő emberfelettiségét.
Az emberek jellemét is elsősorban cselekedetei határozzák meg. Szeretnék az életből egy példát bemutatni erre. Két asszony találkozik az utcán a bevásárlás közben: Panni és Rozika. Rövid beszélgetés után Rozika, mint szomorú hírt meséli, hogy egy közös ismerősük, Erzsi tegnap elesett és eltörött a lába. Kórházba került. Szegénynek nincs senki hozzátartozója. Manapság 1-2 nap múlva mindenkit hazaküldenek a kórházból. Nagyon sajnálom őt, de nekem ott vannak az állataim, meg a sok kerti munka, nem érek rá meglátogatni. Panni csak ennyit kérdezett: Melyik osztályon, hányas kórteremben fekszik? Azt bizony nem tudom, felelte Rozika. Panni tudta, mit tegyen. Felhívta a kórházat, megkérdezte, hol található Erzsike, és még azon a napon meglátogatta. Másnap bevitte neki a hiányzó fontos dolgokat. Mikor kiengedték a kórházból, elrendezte a napközi otthonnál az ebédbefizetést és rendszeres kihordását, és mindennap bevásárolt neki a boltban. Figyeljétek csak a két asszony közötti különbséget! Rozika csak sajnálkozott, és mint új szenzációt mesélte fűnek-fának. Panni a tettek embere, azonnal intézkedett. Ebből levonhatjátok a következtetést a jellemükre vonatkozólag: Rozika az önszeretetet képviseli, Panni, mivel az irgalmasság cselekedeteit gyakorolta, az igazi felebaráti szeretetet. Amint most láttátok, az emberséget a tettek bizonyítják. Jézus isteni voltát ugyancsak a tettei határozzák meg elsősorban. Múltkor hallottátok, hogy szavai milyen ékesen fejezték ki, hogy Ő Isten, de erre cselekedetei tették rá a koronát. Krisztus élete telve van olyan tettekkel, amiket emberi hatalommal megmagyarázni képtelenség. Ha Szent Fiamnak csak a gyönyörű megnyilatkozásai lettek volna az Ő isteni mivoltáról, az még magában nem volna elégséges. Utóvégre Isten fiának akármelyik hamis próféta is kiadhatta volna magát, akármelyik túlfűtött fantáziájú ember is. De úgy is cselekedni, amint Isten cselekszik, ezt már senki sem tehette meg, csak aki valóban Isten fia volt. E végső időkben ellenségem kiválasztott embere, az Antikrisztus is meg fog próbálkozni vele, hogy istennek adja ki magát, még megtévesztő csodákat is fog művelni sok naiv, hiszékeny embert félrevezetve, de végül is bele fog bukni.
Nézzük, kedves Gyermekeim, mivel bizonyítja Jézus, hogy Isten? Csodáival és jövendöléseivel.
Jézus tudatosan cselekedett rendkívüli dolgokat, hogy ezekkel isteni küldetését igazolja, és nem szűk társaságban, hanem százak és ezrek előtt, a nyilvánosság előtt. Az ateisták, a hitetlenek megpróbálják Krisztus csodáit kimagyarázni, tudományos színezetbe öltöztetni. Ezek mondják, hogy nem más, mint hipnotizálás, szuggesztió, gondolatátvitel. Ha csodás tettei közt csak olyanokat találnánk, hogy idegbetegeket, bénákat gyógyít, akkor lehetne ezt szuggesztióval magyarázni. De próbáljon meg valaki szuggerálással egy vakon született embert vagy egy leprást meggyógyítani. Próbálja valaki a halottnak, aki már négy napja rothadt a sírban, beszuggerálni, hogy ő él. És próbálja meg bárki ezen a világon rászuggerálni a háborgó tengerre, hogy simuljon el egy pillanat alatt – amint azt az Én Fiam lecsendesítette. Próbálja meg bárki a halaknak szuggerálni, hogy miután egész éjjel nem néztek a háló felé sem, most egyszerre annyi rohanjon a hálóba, hogy az szakadozni kezd. Bizony Jézus ezt megtette. Próbálja meg valaki 5000 éhes embernek szuggerálni, hogy 5 kenyérrel és 7 hallal jóllakjanak, sőt a megmaradt morzsákból 12 kosarat is töltsenek meg – mint ahogy ezt az Úr megtette.
De a legmegdöbbentőbb csodája volt Jézus Krisztusnak saját feltámadása. Próbálja egy abszolút halott saját magának beszuggerálni, hogy kelljen életre. Ezt csak Ő tudta: életre kelteni önmagát. Az Úr Jézus egyszer azt mondta magáról: „Én vagyok az Élet.”. Ha csak addig szólna a „Hiszekegy”, hogy „meghalt és eltemették”, akkor ez a jézusi mondat abszurdum lenne. De ti tudjátok a folytatást: „Harmadnapra feltámadt a halottak közül.” Már pedig, aki feltámad a halálból, az elmondhatja magáról, hogy „Én vagyok az élet”, mert annak nem adhatta senki más az életet, neki lényege az élet. Ő az élet Ura! Ő Isten! Hát kicsoda Krisztus? Nagy ember? Nem! Próféta? Nem! Isten küldötte? Nem. Hanem maga az emberi testet öltött Isten. Aki Őt látja, látja az Atyát.
Jézus isteni voltát nemcsak csodái, hanem jövendölései is igazolják. Mióta áll a világ, az embereket mindig érdekelte a saját jövője és az emberiségre váró jövő. Jézus viszont nem volt jós és most sem az. Senkinek nem tárja fel, hogy mi fog vele történni a jövőben. Az előttetek álló sorsotokat eltakarja. Ez bölcs megfontolás, mert a jövő ismerete sok félelmet, depressziót, öngyilkosságot vonna maga után. Vannak emberek, akik kíváncsiságukban jóshelyekre járnak, ahol nagy pénzekért megmondják nekik a jövőt. Ezek a jósok vagy közönséges csalók és véletlenül ráhibáznak 1-1 eseményre, ami be is következik, vagy a gonosz lélek által vezetett, megkötözött emberek, akik a sátán erejéből bepillanthatnak a jövőbe. Ez Mennyei Atyánk szemében undorító, nagy bűn. Kicsinyeim! Bármilyen dilemmában vagytok, soha nem forduljatok jóshoz. Drága Gyermekeim! Jövőtökkel kapcsolatban választottainkon keresztül Tőlünk, égiektől se kérdezzétek a előttetek álló életutatokat, mert nem felelünk rá. Ha mégis jön valami válasz, akkor az nem Tőlünk ered: vagy a választott gondolatai vagy a Sátáné.
Ez a rövid eszmefuttatás csak arra való, hogy lássátok a különbséget a közönséges, okkultizmushoz tartozó jósolás és Krisztus jövendölései között. Felhoznék néhány érvet arra, hogy mennyire igazak voltak Jézus jövőbe látó szavai. Pl. szóról-szóra minden beteljesedett, amit a zsidók megaláztatásáról, szétszóratásáról, és szétszórtságukban is továbbélésükről mondott. A világon minden országban megtalálhatók, történelmük szörnyű megaláztatásokról beszél, de népük nem pusztul ki. A másik érv a kereszténység elterjedése az egész világon. Mi volt Jézus búcsúszava? „Elmenvén tanítsatok minden nemzeteket. Az Ő korában ki mert volna arra gondolni, hogy az Ő tanításai túlömlik az ismeretlen kis zsidó nép határain, túl az óceánokon, kontinenseken, túl az idő határain, 2000 év múlva is elevenen él. Igazak maradtak a jézusi szavak az Egyházra vonatkozólag: „A pokol kapui nem vesznek erőt rajta”.
A 3. érv: az Evangélium ma is él. Ezt Jézus így jövendölte meg: „Ég és föld elmúlnak, de az Én igéim el nem múlnak.” Mióta Krisztus kimondta ezeket a szavakat, hány nemzet pusztult el, hány társadalmi rend váltotta egymást, hány ideológia keverte meg az emberek gondolkodását, hány filozófus, tudós merült feledésbe, csak Jézus szavai csengenek még ma is olyan erővel bennetek, mintha tegnap hangzottak volna el először. Évezredek után csak Krisztus szavai elevenek, és eleven, áldozatos életet fakasztanak. Nem kell messzire menni példáért. Itt vagytok ti kicsiny engesztelő Gyermekeim, Szent Fiam nyájába tartozó hűséges báránykák. Az égi tanítások alatt úgy átérzitek Megváltótok, Üdvözítőtök szeretetét, jóságát, irgalmát, golgotai szenvedését, mintha ma is itt lenne köztetek, itt állva előttetek, együtt lépkedne veletek ebben a mai modern korban. Jól érzitek, mert itt is van. Itt él szívetekben a kenyér és bor színében, mint valóságos ember és valóságos Isten.
Kedveseim! Megáldalak benneteket a Krisztusba vetett lobogó hit lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.