2009. április 29., szerda

Teherán stratégiai szövetségesei


Marxisták és iszlamisták Amerika-ellenes koalíciója
Az arab világban egyre nagyobb a terrorista szervezeteket támogató Iránnal szembeni bizalmatlanság. Miközben igyekszik regionális befolyását visszanyerni, Teherán Latin-Amerikában is geopolitikai szövetségeseket keres - írja Samuel Logan, a zürichi székhelyű ISN Security Watch Latin-Amerika szakértője. A konzervatív iszlám köztársaság és a szocialista latin-amerikai országok politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben nagyon különböznek, de az Amerika-ellenesség összeköti őket.
Amir Taheri konzervatív Irán-szakértő nemrég arról számolt be a The Wall Street Journalben, hogy miközben az Egyesült Államok az iraki kivonulást készíti elő, Irán mindent elkövet térségbeli befolyásának növelésére: Teherán a térség hagyományosan Amerika-barát (vagy legalábbis nem Amerika-ellenes) országába igyekszik exportálni az iszlám radikalizmus eszméit. Irán jelentős anyagi támogatást nyújt a Hezbollahnak, abban a reményben, hogy az iszlám terrorszervezet képviselői többségbe kerülhetnek a júniusban esedékes választások után. Egyiptomban tavaly decemberben letartóztattak 68 embert, köztük az iráni Forradalmi Gárda négy, a Hamász hét és a libanoni Hezbollah egy tagját. Valószínűsíthető, hogy az elfogott síita szélsőségesek terrorcselekményekre, esetleg puccsra készültek. Teherán Bahrainben terrorista támadások pénzelésével és tömegdemonstrációk kezdeményezésével igyekszik növelni az Irán-barát radikálisok befolyását, miközben Hameini ajatollah márciusban már Irán részének nyilvánította az országot. A közelmúltban Marokkóban és Jordániában is iráni iszlám milicistákat tartóztatattak le a titkosszolgálatok.
Az arab országok egyre nagyobb bizalmatlansággal viszonyulnak a terroristákat támogató és az arab kormányok stabilitását veszélyeztető iszlám köztársaságra. Teherán ezért egy távoli kontinensen, Latin-Amerikában igyekszik stratégiai szövetségeseket szerezve visszanyerni geopolitikai jelentőségét és a terrorizmus támogatásához szükséges pénzforrásokat - írja Logan.
Irán 2007-ben Hugo Chávez venezuelai elnök közreműködésével kezdte latin-amerikai hídfőállásának kiépítését. Az iszlám köztársaság már régóta jó kapcsolatokat ápol Venezuelával: a két ország stratégiai szövetsége az OPEC megalakulására nyúlik vissza. Irán és Venezuela baráti viszonya Ahmadenizsád elnökké választásával mélyült el. Hugo Chávez kezdettől fogva szövetségesként tekintett a szintén harsányan Amerika-ellenes iráni politikusra, és igyekszi bevonni a latin-amerikai baloldali rezsimek köré szerveződő szövetségbe.
Irán két éve társult tagja a Bolíviát, Kubát, Venezuelát és Nicaraguát tömörítő Amerika Bolivári Alternatívája (ALBA) kereskedelmi és politikai szövetségnek. Teherán az elmúlt években nagykövetséget nyitott Nicaraguában, és jelentős, egymilliárd dolláros segéllyel támogatja az ország mezőgazdaságát és energiaiparát. Bolíviában Venezuelával közösen 230 millió dollárt ruházott be egy cementgyárba. Ecuadorban kereskedelmi irodát nyitott és együttműködik egy olajfinomító felépítésében. Egyre több iráni orvos, diplomata, tanár és vállalkozó érkezik a latin-amerikai országokba. Szaporodnak az iszlám iskolák, az iráni kézben lévő gyárak és kórházak, sőt már mecsetek is épülnek.
Irán latin-amerikai befolyásának növelése különösen azért kelt nagy aggodalmat az Egyesült Államokban, mert egyes hírek szerint az iszlám köztársaság a Hezbollahnak készíti elő a terepet. Douglas Fara biztonságpolitikai szakértő szerint Irán latin-amerikai nyomulásának valódi célja a terrorizmus exportálása. Logan utal a The Washington Times márciusi beszámolójára, amely szerint  a Hezbollah már most is együttműködik a mexikói drogkartellekkel, és fegyvereket illetve embereket csempész az Egyesült Államokba.
Az óvatosabb elemzők szerint Irán nem az Egyesült Államok hátba támadására készül, hanem csak inkább pénzt gyűjt Latin-Amerikában a közel-keleti terrortámadások előkészítéséhez. Az Interpol gyanúja szerint a libanoni terrorszervezet jelentős pénzeket kap a kábítószer-kereskedelemből, amelyeket aztán a közel-keleti terrorista akciók előkészítésére költ. A feltevést igazolja, hogy tavaly októberben a kolumbiai kábítószerellenes kormányszervekkel együttműködő amerikai hatóságok felszámoltak egy kolumbiai drogkartellt. A kartellnek három libanoni tagja is volt, akik az amerikai titkosszolgálat szerint a Hezbollahnak gyűjtötték a pénzt. (Április végén pedig arról számolt be a de Volkskrant, hogy a holland rendőrség letartóztatott 17 karibi kokaincsempészt, aki a hatóságok gyanúja szerint a kábítószerből befolyt pénzből fegyvereket akartak venni a Hezbollahnak.)
Logan mindazonáltal nem gondolja, hogy Irán latin-amerikai befolyásának erősödése tartós biztonságpolitikai kockázatot jelentene. Ahmadenizsád elnöksége valószínűleg már a júniusi választással véget ér, és nem valószínű, hogy utóda is hajlandó lenne dollár milliárdokkal támogatni az Amerika-ellenes latin-amerikai országokat.

http://www.isn.ethz.ch/isn/Current-Affairs/Security-Watch/Detail/?lng=en&id=99532