2013. szeptember 1., vasárnap

Az erősebb (?) kutya…

Washington az ENSZ biztonsági tanácsától mandátumot nem kapott Szíria ellen, de még hűséges szövetségesei is hezitálnak támogatni az akciót. Az Egyesült Államok megint háborúba megy. Ezúttal Szírián próbálja ki fegyvereit. Washington arra hivatkozik, hogy nem tetszik neki, de nagyon, amit Bassár el-Aszad szíriai elnök tesz a saját népével, politikai ellenfeleivel, “amivel hatalmát meg akarja őrizni.” Washington ezért felhatalmazva érzi magát, hogy rakétákat indítson Szíria stratégiai célpontjainak megsemmisítésére, holott senkitől, főleg az ENSZ biztonsági tanácsától erre mandátumot nem kapott, de még hűséges szövetségesei is hezitálnak támogatni az akciót. Berlin mellett London is inkább ki akarna maradni az ügyből. Ez a háború a nemzetközi jog szerint teljesen törvénytelen, mindenképpen illegitím lesz, annak ellenére, hogy a Nobel-békedíjas Barack Obama rendeli el.
A közvetlen indok a háborúskodásra az, hogy “a szír kormány vegyi fegyvereket vetett be a felkelők, de még inkább a saját polgárai ellen”, aminek persze valójában semmi jelentősége nincs, mert ha ez sima hazugság is, Szírai akkor sem menekülne meg az amerikai csapástól. Éppen úgy, ahogy elég volt az iraki háború elindításához az alaptalan híresztelés, hogy Szadam Husszein iraki diktátornak vegyi fegyverei vannak, amelyeket ide-oda hurcol az országában, hogy ne tudják az ellenőrök megtalálni. A háború beindítására, de kimenetelére sem bírt semmilyen befolyással, hogy később kiderült, az amerikai vádból egy szó sem volt igaz.
Nem számít most sem, ha kiderülne, nem Aszad használt vegyi fegyvereket nők és gyereke ellen. Miközben nem világos, hogy ha már vegyi fegyvert vetett be a szíriai elnök, akkor fegyveres ellenfelei helyett, vajon miért nők és gyerekek ellen, akik halála semmilyen katonai előnnyel nem járt számára, viszont fegyvert ad legnagyobb ellenfele az Egyesült Államok kezébe.
Gondoljuk végig logikusan! A brutális vegyi támadás ártatlan nők és gyermekek ellen, azok után, hogy korábban Obama amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok számára ez a vörös vonal, vagyis egy ilyen atrocitás után, kész a katonai beavatkozásra, a legkevésbé lehetett Aszad érdeke. Sőt, megkockáztathaó kijelenteni azt, hogy Asszad elnök inkább hét lakatot rakatott a vegyi fegyverire, nehogy ezek esetleges felhasználása kiprovokálja az USA beavatkozását. Vagyis – talán szörnyű ezt megfogalmazni -, élnünk kell a gyanúperrel, hogy ezeket a szörnyű fegyvereket azok vetették be, akiknek létérdeke volt az Egyesült Államok belépése a konfliktusba. A formális logika szabályai szerint ez a valaki a legkevésbé valószínű, hogy Aszad szíriai elnök lett volna.
Valószínűbb, hogy az Egyesült Államoknak csak ürügyre volt szüksége, jól kommunikálható, a nemzetközi közvéleményt megrázó indokra, hogy beélesítse rakétáit. Még valószínűbb, hogy az indokra azoknak volt szükségük Szíriában, akik számára létkérdés az USA katonai erejének aktivizálása az ő oldalukon Szadammal szemben.
A zűrzavar totális Szíriában és Szíria körül. Az amerikai külpolitikai intézet, a Council on Foreign Realtions elemzése az ügyről azzal a mondattal kezdődik, hogy az „Aszad-rezsimet meg kell büntetni”. Obama és csapata szerint azért, nehogy Iránnak, vagy Észak-Koreának is eszébe jusson tömegpusztító fegyverekhez nyúlni. Világos legyen számukra az marikai reakció. Közben ugyanennek az elemzésnek már a címe is kemény figyelmeztetést tartalmaz a Fehér Ház számára, mert így szól: „Egy intervenció a Szíria megsegítésére irányul törekvések részeként, Szíria összeomlását eredményezheti”.
Ami a tanulmány szerint, ellentétes az Egyesült Államok hosszú távú céljaival, mivel – miközben Libanonban drónokkal folytat ádáz háborút az al-Kaida ellen, addig a Szíriai beavatkozással ugyanennek az al-Kaidának a malmára hajtja a vizet. És ami még ennél is nagyobb veszély, hogy az ádáz harc Szíria ellenőrzéséért az ország határain belül, a közvetlen környezetében folyó kemény hatalmi vetélkedés részévé válik, amelynek tétje nem más, mint hogy, kié lesz a vezető szerep a térségben az Egyesült Államok mellett, vagy helyett. Szaúdi-Arábia, Katar, Törökország, Irán közül ki jön ki megerősödve ebből a vetélkedésből, ami véres csatatérré változtathatja a térséget, ahol ezzel soha nem látott lehetőségek nyílnak meg az al-Kaida terrorszervezet messianizmussal átitatott erőszakos térnyerése számára.
Minden jónak tűnő szándék ellenére hasonló következményei lehetnek Szíria alaposan megindokolt megtámadásának, mit annak a provokációnak, amely 1939. szeptember elsején a II. Világháború kitöréséhez vezetett. Akkor a Lengyelország lerohanására kreált ürügy Berlin számára az volt, hogy a lengyelek egy német rádióadót támadtak volna meg. Az ottani német provokációban elesett áldozatok száma a nullával egyenlő, azokhoz a milliókhoz képest, akik aztán az így kirobbantott II. Világháborúban vesztették életüket. Már tudjuk, Németország maga szervezte az akciót, amelyet lengyel egyenruhába bújtatott németek hajtottak végre. Ma fogalmunk nincs arról, és az ENSZ szakértőinek nem is volt arra mandátumuk, hogy vizsgálják, vajon ki vetette be a vegyi fegyvereket a polgári lakosság ellen Szíriában. Mert talán tényleg nem is lényeges.
A jelszó így is úgy is: Aszadot meg kell büntetni, Szíriát meg kell támadni. Majd meglátjuk néhány évtized múltán, kinek volt ez jó. Az mindenesetre már most is kétséges, hogy az USA jól jön ki ebből az új konfliktusból, de nem lehet tudni azt sem, hogy nyer-e ezen a világ, és ha igen mit. Csak egy látszik biztosnak, mégpedig az, hogy Szíria lakóira újabb megpróbáltatások várnak, miközben senki nem képes garantálni, hogy mindezek nyomán a vérengzésnek vége szakad. Még a szinte korlátlan hatalmúnak tűnő és hatalmával egyre gyakrabban visszaélő Egyesült Államok sem.

http://balrad.wordpress.com/2013/09/01/az-erosebb-kutya/



Obama gondolkodóba esett!


Az amerikai képviselőház republikánus elnöke üdvözölte Barack Obama elnök bejelentését, hogy a kongresszus felhatalmazását kéri a Szíria elleni támadáshoz, és közölte, hogy a szövetségi törvényhozás a szeptember 9-én kezdődő héten dönthet az ügyben.
John Boehner méltatta az elnök döntését, amely szerinte válasz volt azokra a “komoly és lényegi kérdésekre”, hogy vajon a végrehajtó hatalom vezetőjének jogában áll-e önállóan elindítani egy katonai akciót. “Az elnökkel konzultációban állva arra számítunk, hogy a képviselőház a szeptember 9-én kezdődő héten dönt az intézkedésről. Ez időt ad az elnöknek, hogy elmagyarázza álláspontját a kongresszusnak és az amerikai népnek” – mondta Boehner. A házelnök és a képviselőházi ellenzéki csoport vezetői közös nyilatkozatban üdvözölték Obama bejelentését.
A republikánus többségű szövetségi képviselőház tagjait vasárnap tájékoztatják majd az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács tagjai a kormány Szíriával kapcsolatos álláspontjáról. A zárt ajtók mögött megtartandó tanácskozáson titkos hírszerzési információkkal is megismerkedhetnek a képviselők. A szenátorokat már szombaton informálták.
Az amerikai kormányzat a határozati javaslatot már elküldte a kongresszusnak. Harry Reid, a demokrata szenátorok vezetője közleményébenJohn Boehrerhez hasonlóan azt mondta: a testület – Obama kérésének megfelelően – legkésőbb a szeptember 9-vel kezdődő héten szavaz a határozatról.
Amerikai kormánykörökből származó értesülések szerint a Fehér Ház biztos abban, hogy a kongresszus – Izrael és az Egyesült Államok más térségbeli szövetségeseinek vegyi fegyverek általi fenyegetettsége miatt – jóvá fogja hagyni a Szíriára mérendő katonai csapást.
Obama péntek éjjel határozott úgy, hogy a katonai akcióhoz a törvényhozás felhatalmazását kéri, noha arra jogi értelemben nem lenne szüksége, és ezt a tanácsadói sem javasolták neki. Meggyőződése szerint ugyanis a vita és a szavazás egyesíteni fogja a fellépés ügye mögött a háborúba belefáradt országot. A honatyák első reakciói, noha többségük pozitívan hangzott, nem voltak egyöntetűek. Peter King republikánus képviselő, az alsóház belbiztonsági bizottságának volt elnöke például úgy vélekedett, hogy az elnök “lemondott főparancsnoki felelősségéről, és aláássa a jövő elnökeinek tekintélyét”.
“Az elnöknek nincs szüksége a kongresszus 535 tagjára ahhoz, hogy betartassa a saját vörös vonalát” – fogalmazott King. (Obama “vörös vonalként” emlegette az amerikai tűréshatárt, és figyelmeztette Aszad szíriai elnököt, hogy azt ne lépje át a vegyi fegyverek bevetésével.)
Mitch McConnell, a szenátusi republikánus kisebbség vezetője Boehnerhez hasonlóan üdvözölte Obama elhatározását, rámutatva, hogy “az elnököt mindig megerősíti főparancsnoki szerepében az, ha a kongresszus kifejezett támogatását élvezi”.
Igenlő szavazatot helyezett kilátásba Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának rangidős republikánus tagja is, Carl Levin, a felsőházi katonai bizottság republikánus elnöke pedig “bölcsnek” nevezte a döntést.
Az ugyancsak republikánus – a vegyifegyver-támadás megtorlását régóta szorgalmazó – John McCain és Lindsey Graham szenátor azonban olyan közös közleményt adott ki, amely szerint nem tudják “nyugodt lelkiismerettel” támogatni a Szíriára mérendő, elszigetelt katonai csapásokat, ha azok nem képezik egy szélesebb körű stratégia részét, amelynek célja a harci cselekmények menetének megváltoztatása és Aszad elmozdítása.
Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke figyelmeztette Damaszkuszt, hogy ne becsülje alá Washington eltökéltségét, és jelezte, hogy támogatni fogja a támadás mielőbbi engedélyezését. Arról Obama már a kongresszusi felhatalmazást kérő nyilatkozatában beszámolt, hogy bírja Harry Reid, a szenátusi demokrata többség és Nancy Pelosi, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetőjének támogatását.
(HVG)



Az atlantisták -élükön az USA cionistáival-, az általuk megrendelt és a banditák által végrehajtott harcigáz-támadással az Asszad rendszer elleni agressziójukat akarták érzelmileg elfogadtatni a világ közvéleményével. A világ azonban kiismerte ezt a hazug módszert, az iraki események felnyitották az emberiség szemét. Nem maradt más az USA számára, mint menteni a zsoldosait -az emberevő kannibálokat, a gyermekgyilkosokat, a keresztényölőket-, és ezért fenyegetésekkel nyomást akar gyakorolni az arab hadseregre. A megfélemlítési művelet teljesen hatástalan.


Az izraeli kormány tartalékosok mozgósítását hagyta jóvá. Az USA mellett Izrael is készül arra, hogy lerohanja Szíriát, és újabb arab földeket szerezzen meg.



Lefekszik Orbán az amerikaiaknak?
Miután a brit parlament nemet mondott a Szíria elleni háborúra, és vonakodnak a franciák és a németek is, az amerikai kormány taktikát váltott. Most a kis NATO-országokat, a balti államokat és Magyarországot akarja belekeverni a Szíria elleni háborúba. Most kiderül: az Orbán-kormány csak pofázik a nemzeti függetlenségről vagy nemet mer mondani az amerikaiaknak.



Nem akarunk háborút! El a kezekkel Szíriától!

A világon számos országában, köztük Görögországban is, az emberek tiltakoznak az USA háborús tervei ellen. A világ 60 kommunista pártja, köztük a Magyar Munkáspárt emelte fel szavát a háború ellen.


“Már… nem csak Szíriáról van szó, hanem a világ békéjéről is.”

2013. augusztus 31. szombat. – Alább közreadjuk Simó Endre beszédét, melyet a Külügyminisztérium előtt mondott a civilek békedemonstrációján a Szíriával szemben tervezett háború ellen:
Simó Endre Magyar Szociális Fórum Fotó SzRTI“Augusztus 21-én valakik szarin harci gázt vetettek be a szíriai polgárháborúban. Nem tudni, kik voltak, csak azt tudni, hogy az Aszadhoz hű hadsereg győzelemre állt. Aki győzelemre áll, nem szokott tömegpusztító fegyverekhez nyúlni. Van persze egy kivétel: a Hirosimára ledobott atombomba. Amerika most azt állítja, hogy ezt a bűntényt a szír kormány parancsára követték el. De hiába várjuk, hogy súlyos vádját bizonyítsa is. Meg kellene elégednünk azzal, hogy Amerika mondja, és amit Amerika mond, ahhoz – ugyebár – nem férhet kétség…
Vagy mégis? Hiszen Irak ellen azért indított támadást az USA, mert szerinte Irak tömegpusztító fegyvereket tárolt. Kit érdekelt a tény, melyet a CIA is kénytelen volt elismerni: hogy Irak nem tárolt ilyen fegyvert?!
Miért kellene hitelt adnunk azoknak, akik úgy akarják alakítani a világ sorsát, benne a miénkét, ahogyan önös profit érdekeik diktálják? Miért kellene hitelt adnunk az amerikai hadiipari trösztök háborús érdekeit szolgáló politikának? Nem feltételezhető, hogy egy ilyen érdekcsoport attól sem riad vissza, hogy provokáljon? Egyáltalán honnan származik a gáz? Kitől került Szíriába?
Az a különös, hogy Barack Obama elnök személyében most egy olyan amerikai elnök akar háborús igazságot szolgáltatni, akit Nobel békedíjjal tüntettek ki, és akit a világ úgy ismerhetett meg, hogy az emberi jogok élharcosa. Elnök Úr! Nem kellene megvárni az ENSZ szakértők vizsgálati eredményét? Nem kellene okulni a múltból? Tényleg úgy látja, hogy nem volna helyénvaló az óvatosság? Már csak azért is, mert nem csak Szíriáról van szó, hanem a világ békéjéről is?!
Ezt jelzi, hogy a Biztonsági Tanácsban ma már nem csak Oroszország és Kína áll a Szíria elleni hadviselés útjában, hanem Nagy-Britannia is!? Hiszen David Cameron miniszterelnököt saját parlamentje szavazta le, amikor kardot rántott Szíria ellen, az Ön kérésére.
Olaszország pedig egyenesen megtagadta a NATO támaszpontok használatát Amerikától, és ezen az álláspontján csak a Biztonsági Tanács felhatalmazásával volna hajlandó változtatni. A franciák többsége napok alatt szembefordult Hollande elnök háborús politikájával. Azt mondták neki, nem ezért választottunk meg!
Obama elnök Úr! Ön nálunk is jobban tudja, hogy a háború Amerikában sem élvez népi támogatást. De akkor miért kérte Ön a magyar kormánytól, hogy Budapest ítélje el a szír kormányt a szarin használata miatt? Netán’ azért, mert tudta, hogy a magyar kormány erre kapható lesz? S a magyar kormányt sem a tények érdeklik, hanem a gazda szava? Megint lépre akarnak csalni minket, mint tették a Medgyessy kormány idején, Irak ellen? Mi ebben a barátság elnök úr? Mi ebben a tisztesség és a felelősségtudat? Azt akarja, hogy mostani politikai vezetésünk is elhitesse a néppel: a kisebbik rossz a háború? Ezt a gyalázatos próbálkozást mi visszautasítjuk itt, a magyar külügyminisztérium előtt.
A magyar társadalom békét akar a Közel-Keleten és elutasítja a háború tervét Szíria ellen. Szerdán még kértük, ma pedig követeljük az Orbán kormánytól, hogy a NATO és az EU keretében mindent kövessen el a béke megvédéséért, a politikai megoldásért Szíriában, és ne biztosítson támaszpontokat, sem logisztikai támogatást a NATO tervezett katonai beavatkozásához Szíria ellen.
A politikai higgadtság megőrzése a háborús indulatokkal, és a hadiipari érdekekkel szemben annál is inkább indokolt, mivel a térség destabilizálása súlyos következményekkel járhat Európa, benne hazánk biztonsági és gazdasági érdekeire nézve is.
Nem szabad hagyni, hogy a magyar haderőt is belekeverjék egy irakihoz hasonló háborúba.
Szíriában minden kétséget kizáróan meg kell állapítani, valóban használt-e a polgárháborúban érintett felek valamelyike gázt, és honnan szerezte. A tényeket a Biztonsági Tanács elé kell tárni.
Követeljük a magyar kormánytól, hogy meghunyászkodás helyett vesse latba tekintélyét és diplomáciáját a közel-keleti béke megőrzése érdekében, és azért, hogy a nemzetközi jogi normáknak megfelelően ne indulhasson katonai intervenció a szuverén Szíria ellen, a Biztonsági Tanács megkerülésével.
Tisztelt Egybegyűltek! Köszönöm, hogy kiálltatok a békés, emberi megoldás mellett! Lehet, hogy nem utoljára leszünk itt. Merítsünk bátorságot kiállásunkból a jövőre nézve is! A béke és az igazság közös ügyünk. Nem mondunk le róla!”
Magyar Szociális Fórum – Szabad Riport

A szíriai csapatok teljes harci készültségben állnak, hogy reagáljanak minden kívülről érkező katonai beavatkozásra.

Az állami televízió idézte a miniszterelnök, Wael Al-Halqi szavait arról, hogy a hadsereg a ravaszon tartja az ujját és készen áll bármilyen kihívásra válaszolni.
премьер-министр Сириz Ваель аль-Хальки
Egyes jelentések szerint a szíriai hadsereg haditechnikát helyez el lakott területeken a Nyugat esetleges támadására számítva.
Az amerikai Fox News csatorna szombaton azt feltételezte, hogy Barack Obama elnök úgy is a Szíria elleni támadásra adhat utasítást, ha a Kongresszus a katonai akció ellen szavazna.
(Oroszország Hangja)


tiltakozas

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése