2009. december 8., kedd

Kadarkúti Hétfői üzenetek 51- Szentlélek szavai : Kit adott nektek Krisztus

Szentlélek: Kit adott nektek Krisztus?
Én: Édes Jézusom, nagyon szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Szentlélek Úristen! Nagy érdeklődéssel várjuk mai tanításodat. Jöjj, segíts, hogy akadály nélkül tudjam közvetíteni bölcs szavaidat.
Szentlélek: Drága engesztelő Gyermekeim. Mi Égiek eddig arról tanítottunk benneteket, hogy Krisztus Isten volt. De hogy mit akart, miért jött közétek, mit adott nektek és kit adott nektek - ezekre a következő tanításokban szeretnénk mi Égiek rávilágítani.
A mai tanításunk ezt tartalmazza: Kit adott nektek Krisztus? Nagyon egyszerű rá a válasz: KRISZTUS ISTENT ADTA nektek. Krisztus előtt a vallások keresték ugyan Istent, de a természetben találták meg. Alapgondolataik a következők voltak: Az ember a legfőbb lény, tiszteld hát az ember képére teremtett isteneket, tiszteld őseid szellemét, tiszteld a római császárt, tiszteld a fáraót stb. A pogányok bálványokat imádtak, istenek és istennők szobrait. Meg voltak győződve, hogy az istenek az emberekért vannak náluk. Ti keresztények viszont, így gondolkoztok: az ember van az Istenért. Ezt az igazságot Jézus tanította nektek. Hirdette, hogy egy igaz Isten van, aki a világ teremtője, fenntartója, gondviselője és középpontja, akinek nincs szüksége semmire, de akire annál nagyobb szüksége van az embereknek. Mivel az ember van az Istenért, ezért élete célja az Ő akaratának teljesítése. Sajnos a mai modern világban sokan - a pogányokhoz hasonlóan - úgy gondolkoznak, hogy Isten van az emberért. Azért van Isten, hogy minden csip-csup kérését azonnal teljesítse. Egy példát mondok erre az életből. Két férfi találkozik az utcán és megállnak beszélgetni. Az egyik vallásos, vasárnaponként szentmisére jár és minden téren buzgón gyakorolja. A másik gyermekkora óta be se tette a lábát a templomba. Keserűen panaszkodik, hogy nincs munkája, már 20 helyen próbálkozott, de mindenünnen elutasítják. Egy pár hete bement a templomba, letérdelt és kérte Istent, hogy segítsen neki munkát keresni. Ennek már majdnem egy hónapja van, de a helyzet változatlan. Méltatlankodva kérdezte: Mire való az Isten, ha nem teljesíti az emberek kérését? A vallásos ember így válaszolt neki: Isten nem automata, ahova bedobod az imádságodat és kijön a megoldás. Ő jobban tudja nálad, hogy neked mire van szükséged. Mivel Neki hátat fordítva éled az életedet, elveszítheted az Örök Életet. A lelked fontosabb és először azt akarja megmenteni. Utána következnek csak a földi igények.
Drága Gyermekeim ebben a példában a hitéhez hűtlen ember szemében Isten azért van, hogy őt kiszolgálja, tehát szerinte Isten van az emberért. Jézus nagyon fontos tanítása az emberiség felé, hogy AZ EMBER VAN AZ ISTENÉRT . Jézus az új vallást a kereszténységet- szemben a régi vallásokkal - a földről az ég felé irányította, vagyis a merőben természetes földies célkitűzésektől megszabadítva a természetfölötti magaslatokba emelte. Mivel az ember van Istenért, ebből következik, hogy a világ középpontjában nem az ember áll, hanem Isten és minden embernek e középpont felé kell igyekezni. Isten elérése mindenkinek a célja.
Istennel kapcsolatos másik tanítása Jézusnak, amiről még a zsidók sem hallottak Őelőtte, hogy Isten a teremtmények Mennyei Atyja. Milyen helytelen az olyanféle vallásos nevelés, mikor a szülő a haszontalankodó, szófogadatlan gyermekét így inti: No megállj csak! Majd megver az Isten. Az ilyen gyermek szívében félelem és ellenszenv alakul ki és még felnőttkorában is végigkíséri. Így gondolkozik: Jó lesz vigyázni, mert Isten kegyetlen, bosszúálló hatalmasság, aki mindent megtorol. Tehát egy hamis Isten-kép él az ilyen emberben. Így gondolkoztak az ószövetségi zsidók is. Azzal, hogy az Úr Jézus Istenben Atyát adott nektek, megnyitotta az Isten-szeretet, a remény és a bizakodás forrását. Ha Isten Atyátok - ahogyan Jézus tanította nektek - akkor megszűnik a félelem, a rettegés Tőle, és helyébe lép szívetekben a gyermeki szeretet és bizalom. Ha Isten Atyátok, akkor Ő nem sarki rendőr, aki kedvteléssel csap le minden kis szabálytalanságra, hanem inkább erőt ad ahhoz, hogy szabályait betarthasd, szabályait, melyek az örök életet biztosítják nektek. Ha Isten Atyátok, akkor sosem büntet úgy, hogy a büntetés Neki jobban ne fájna, mint nektek. Gondoljatok a földi édesanyákra! Ha 3 éves kisfia kiszalad az utcára, nem azért fenyíti meg, mert nem szereti, vagy haragszik rá, hanem így védi meg attól, hogy elüsse az autó és közben majdnem kijön a könnye, hogy forrón szeretett pici fiát meg kellett ütnie. Így van veletek Mennyei Atyátok is. Megengedi a szenvedést, hogy felébresszen a hitetlenségből vagy közömbösségből, hogy megmentsen az örök kárhozattól, és közben mélyen együtt érez veletek földi fájdalmaitokban, mert sokkal jobban szeret, mint földi édesanyátok. Ha Isten Atyátok, akkor el nem taszít magától, amíg a Feléje törő akaratotoknak és szereteteteknek legkisebb szikrája még él bennetek.
Drága engesztelő Gyermekeim! Tudom a ti kis szívetekben kitörhetetlenül él az Ég és Föld Ura, a Mennyei Atya iránti gyermeki szeretet. Kérjetek Engem, hogy akkorára növeljem bennetek ezt a szeretetet, hogy örök életre szökellő vízforrás legyen belőle. Erről a vízforrásról jut eszembe, hogy egyszer Jézus fáradtan ült le Sichar mellett egy kút mellé, és italt kért a kúthoz meríteni jövő szamaritán asszonytól. Az asszony csodálkozott, hogy egy zsidó, hogyan kérhet inni egy szamaritánustól, hiszen a zsidók őket kizárták maguk közül. És most páratlanul fenséges párbeszéd indult meg Krisztus és az asszony között. Krisztus az italról, melyet az asszonytól kért, átviszi az örök élet forrására, melyet Ő akar nyújtani, és akkor mondja ezeket a megkapó szavakat: „Aki abból a vízből iszik, melyet Én adok neki, soha többé nem szomjazik mindörökké, hanem a vízben, amit Én adok neki, az örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Ján.4.,13.,14)
Drága Gyermekeim. Ha az élet szenvedéssel, gondokkal teli sivatagjában fáradtan vánszorogtok, el nem menjetek értetlenül Jézus mellett! Krisztus kútja ma is csobog. Krisztus forrásából ma is éltető víz tör elő. Ha engeditek, hogy megitasson, akkor a ti forrón szeretett Mennyei Atyátok ott, a Mennyország kapujában vár rátok ölelő karjaival és az örök boldogságot kínálja nektek.
Engesztelő Kicsinyeim! Köszönjétek meg az Úr Jézusnak, hogy tanításával megismertette veletek a teremtő, gondoskodó, együtt érző Istent, mint gyermekeit végtelenül szerető, megbocsátó, irgalmas ATYÁT.
Búcsúzóul megáldalak benneteket a lángoló Isten szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.