2011. szeptember 27., kedd

Ötpercenként hal meg egy keresztény a hite miatt

2000 és 2010 között évente 160 ezer keresztény halt meg a hite miatt, 2011-nek már 105 ezer mártírja van. Krisztustól 2000-ig 70 millió keresztény vértanút számlálunk. Csak a XX. században 45 millió keresztény vértanúnk volt, ezért nevezte II. János Pál a vértanúk évszázadának – hívja fel a figyelmet Massimo Introvigne, aki az EBESZ képviselője a diszkrimináció elleni harcban. Hozzátette: „Valódi vészhelyzet uralkodik, amely nem csak a keresztényeket érinti, hanem az egész civil társadalmat és a nemzetközi szervezeteket.”
Felhívása a Lateráni Egyetemen szeptember végén megrendezett kongresszuson hangzott el, amelyen részt vett Luigi Negri, San Marino és Montefeltro püspöke, Bernardo Cervellera, az Asia News hírügynökség igazgatója és Magdi Allam európai képviselő is.
Introvigne a pápa diplomáciai testületekhez intézett 2011. januári beszéde nyomán négyféle üldözésről beszélt. Elsőként az iszlám fundamentalizmusról, amely Pakisztán esetében a káromlási törvény következtében erősödött, Egyiptom esetében pedig abból kifolyólag, hogy egy szintre helyezték a szabad vallásgyakorlat és a vallásszabadság elvét. Beszélt az Észak-Koreában és Kínában uralkodó kommunista rezsimekről, és az Indiában és Indokínában uralkodó vallási nacionalizmusról is. Megemlítette, hogy XVI. Benedek pápa negyedik esetként szót emelt a nyugati világban eluralkodó, vallási alapon történő diszkrimináció ellen is. Introvigne figyelmeztetett rá, hogy a pápaellenesség és az ideológiai alapon megszülető gyűlölet szintén veszélyes jelenség. Franciaországban például kétnaponta támadás éri valamelyik templomot.
Negri érsek a jelenség kulturális vonatkozásairól beszélt. Kifejezte aggodalmát, amiért „a vértanúságot nem csupán a gonoszság szüli, hanem az a kulturális beállítódás, amely ideologikusan szemben áll a hittel. A XX. század  a gyilkos gondolatok százada lett, olyan ideológiáké, amelyek szerint az ember önmaga istene, és akinek erről más elképzelése van, azt ki kell irtani, fizikai értelemben is.” Véleménye szerint a globalizált világ globalizálta az egyházellenességet is. Beszéde zárásaként elmondta, hogy a mártírok léteznek, és arra hívnak minket, hogy legyünk hiteles keresztények, „Krisztus szenvedélyes tanúságtevői, akik fáradhatatlanul beszélnek isteni életéről az embereknek.”
Bernardo Cervellera Kínáról beszélt, amely hatalmas gazdasági fejlődésen megy keresztül, de továbbra sem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és folytatja a vallásüldözést. Számos pap került rendőrkézre, mert nem akartak csatlakozni a hazafias egyházhoz. A 2007-es olimpia előtt 37 földalatti püspököt helyeztek házi őrizetbe. A kínai kommunista párt nagy bukásának értékeli viszont, hogy több évtizednyi üldözés ellenére a kínai egyház sokkal inkább egységben van az anyaegyházzal, mint a 80-as években volt.
Magdi Cristiano Allam arról beszélt, hogy az iszlám országokban 10 üldözött közül 7 keresztény. 1945 óta tízmillió keresztény volt kénytelen elhagyni szülőföldjét, egymillió zsidóval együtt. Az egyiptomi származású politikus megjegyezte, hogy az iszlám esetében az üldözésnek vallási okai vannak, mert a keresztény és a zsidó vallást eretnek elhajlásnak tartják. Figyelmeztetett rá: vagy képesek leszünk bizonyosságot szerezni arról, kik is vagyunk, vagy megszűnünk civilizációként létezni, mert tetszik vagy sem, civilizációnk a kereszténységen alapul.
Magyar Kurír

Az euró a bukás szélén

A múlt héten Washingtonban a pénzügyminiszterek és jegybanki elnökök vitatták meg, hogyan is lehetne megmenteni az eurót. A Nemzetközi Valuta-alap (IMF) a BRICS-országoktól, elsősorban Kínától és Oroszországtól kér segítséget. Ilyen nyilatkozatot tett Christine Lagarde. Az IMF-nek nincs elegendő pénze az euróövezet megmentésére. Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország kész európai kötvényeket vásárolni, ha ilyeneket kibocsátanak. De hogyan lehet segíteni, ha az egységes Európán belül sincs egységes pénzügyi és hitelpolitika? A donor országok egyre többször tiltakoznak: nem akarnak idegen adósságok miatt fizetni. Az EU dotációs országaiban viszont az emberek nem akarják szorosabbra húzni a nadrágszíjat. Egyik vagy másik oldalon is vannak javaslatok arra, hogy a válságban levő országok lépjenek ki az euróövezetből. Egyes szakértők szerint ez javíthatna a helyzeten.
Soros György ismert üzletember ugyancsak ezen a véleményen van. Úgy látja, hogy Görögországnak, Portugáliának és Írországnak el kellene hagynia az euróövezetet, hogy elkerülhetővé legyen a dominóhatás. De az IMF és az EU ugyanakkor folytatná ezeknek az országoknak a megsegítését. Soros az euró fennmaradását nemcsak az említett országok kilépéséhez köti, de ahhoz is, hogy az Európai Unióban hozzák létre a teljes értékű pénzügyminisztériumot. Szerinte a helyzet stabilizálására most használatos mechanizmusok nem működnek, miután az EU tagjai önálló pénzügyi politikát folytatnak. Thomas D. Lancaster, az amerikai Emory University professzora, az európai gazdaság szakértője prognózisa szerint, Németország lehet az első állam, amely idegen adósságokért fizet, mert olyan nagy megterhelés nehezedik gazdaságára. Akkor pedig az euróövezet elbukik.
- Az a probléma, hogy a jelenlegi európai stabilizációs alapot elköltik Görögországra, Írországra, Portugáliára és Spanyolországra. De most még a francia bankoknál is megjelentek a gondok. Mindezekért Németország lesz kénytelen fizetni. Látható, hogy az Európai Uniónak most sürgős és alapvető változásokat kell végrehajtania adó- és költségvetési politikájában. Görögország számára a legjobb lenne, ha elhagyná az euróövezetet. Készen kell állnunk az események ilyen alakulására. Ha Görögország kilép az eurózónából, akkor ez lehetővé teszi a valutaunióból való kilépés kidolgozását, és általában véve a valutaunió szabályozását.
Nem sok idő van arra, hogy felkutassák a kiutat az euróövezet kríziséből. George Osborne, a brit államkincstár kancellárja szerint a legutolsó határidő a G20 novemberi franciaországi csúcstalálkozója.
ruvr.ru

Dicsőséges EU - akinek rosszabbul megy, repül!


Azokat az országokat, amelyeknek rosszul áll a szénája gazdasági téren, ki kell dobni az EU-ból - mondják vezető zsidó gazdasági emberek. Mennyire jellemző gondolkodásmód! Az Európai Unióba annak idején azzal csábítgatták be a kisebb gazdasági erejű országokat, többek között hazánkat is, hogy a lemaradottabb országok így felzárkózhatnak, és ez a Nyugatnak is haszon, hiszen akkor a felzárkózott országok lakói a jobb fizetésből a drága nyugati termékeket is megveszik, így mindenki jól járt. Csak hogy már az elv is eleve rossz, hát még a kivitelezés. Mivel idáig a zsidó, kivétel nélkül mindent elbaltázni tudott csak (ezért nem hiszek a zsidók által készített atombombában sem), ez is egy fércmunka lett.
A kicsit előrelátóbbak - mint az MNA ideológusai is - jó előre megmondták, hogy ez lesz a vége. A konzumidióta népnek persze mondhatsz amit akarsz, csak a doboz söre, meg a parizere érdekli. Így hát eljött ez az idő is. Egyik válsághullám a másik után, pénzek leértékelése, infláció az egekben, beomló hitelek, és az olyan országok, mint a miénk, egyre rosszabbul teljesítenek. Erre bedobják a köztudatba a főzsidók (például Soros), hogy a rosszul teljesítő országokat ki kell dobni az EU-ból. Aztán milyen alapon jelenti be ezt egy olyan senkiházi, aki egész idáig ezt dicsőítette? Persze már megint a szabálytalan előzés. Hogy jönnek ezek ahhoz, hogy a saját rendszerükön belül, ahol azt ígérték, hogy kisegítik a bajban lévőket, így kihajítsanak másokat? Akinek egy kicsit rosszabbul megy, az repül? Jellemző, milyen nagy "segítőtárs" a zsidó. Amíg van vagyonod, vagy van mit elszedni tőled jöhetsz, ha nincs: dögölj meg!
Egyértelmű, hogy az EU-ból ki kell lépni. De nem egy zsidó senki fogja megmondani ezt nekünk, ezt nagyon jól tudjuk a zsidó senki nélkül is. Egyetlen parlamentbe jutott pártnak sincs joga ezt levezényelni, és most már a Jobbiknak sincs, miután a képviselőik EU parlamentbe küldése egyenlő annak jogosságának elismerésével, legitimálásával, és az oda besorakozással - ahol egy CIA ügynök feleségét teszik pozícióba. Így ez a feladat már a következő generációra marad. Sem MSZP-nek, Orbánnak, sem másnak nincs joga ezt bedobni a magyar köztudatba, mert nekik pontosan ezért kell egyszer a bíróság előtt felelni. A haza kiszolgáltatásáért, elárulásáért, eltékozlásáért.
Számunkra csak egyetlen út maradt, kilépni, és felépíteni a nemzetgazdaságot. Ez már a mi feladatunk lesz.
Kemény Gábor

Felvásároljon-e Kína EU-s államkötvényeket?


Kína, a világ második legnagyobb nemzetgazdasága, több mint 3 billió amerikai dollárnyi valutatartalékkal rendelkezik. Mivel az EU és az USA egyre mélyebbre csúsznak az adósságválságban, nem csoda, hogy Kínára mint kulcsfontosságú nemzetközi szereplőre tekintenek, mely a világgazdaságot ismét lendületbe hozhatja. Ám kérdéses, hogy Kína továbbra is hajlandó-e "vakon" segíteni bajbajutott európai országoknak.

A nemrégiben a kelet-kínai kikötővárosban, Dalian-ban megtartott villággazdasági csúcstalálkozón Klaub Schwab, a találkozó szervezője kerek-perec megkérdezte Wen Jiabao kínai miniszterelnököt, hogy Kína hogyan akar segíteni az USA-nak és Európának. A kínai válasz visszafogott volt: "Kína többször is kinyilvánította, hogy kész segíteni, kinyújtja segítő kezét európai országoknak." Kína cserébe viszont azt kéri Európától, hogy teljes jogú piacgazdaságnak ismerjék el Kínát.

Az EU gazdasága jelenleg bizonytalan fejlődési tendenciákat mutat: tovább növekszik a Görögország miatti aggodalom, Olaszországot leminősítették. Sajtóértesülések szerint az olasz pénzügyminiszter, Guilio Tremonti államkötvények, illetve állami vállalatok részeinek az eladása ügyében bel- és külföldi érdeklődők felé, Kína felé is megpendített húrokat.
Balról jobbra haladva:
Németország - NEM!, Franciaország - NEM!,
Olaszország, már a vízszint alól: Államkötvényt!. (Illusztráció: YNET.com)
Megoszlik azonban a vélemény még kínai gazdasági szakértők és vállalatok között is arról, hogy Kínának ilyen módon kellene-e segítenie Európának. Sokan kifejezetten ellenzik ezt a kockázatok miatt és inkább a közvetlen befektetések mellett foglalnak állást.

Li Daokui, a Kínai Központi Bank egyik tanácsadója szerint államkötvények vakon történő felvásárlásával csak elodázni lehet a problémákat, megoldani nem. A professzor szerint az EU-ban jelenleg nem látható az akarat a valódi reformokra és nincsen kivitelezhető terv sem. Amíg az EU nem talál valódi megoldást, addig Kínának nem szabad felvásárlásokba belemennie.

Xu Xiaoniang közgazdász legújabb könyvében, melynek címe: "Nem létezik megmentő", arról beszél, hogy "nincsen ingyenebéd": a felvett kölcsönöket rövid, vagy hosszútávon, de vissza kell fizetni. Xu rámutat, hogy az amerikaiak is pontosan azzal a tévhittel áltatták magukat, hogy kölcsönökkel gazdasági perspektívát teremthetnek.

Az YNET.com, de a Reuters is arra hívják fel a figyelmet, hogy egyetlen államnak sem szabad túlbecsülnie Kína lehetséges beavatkozásának, "segítségnyújtásának" a hatásait. Amennyiben az érintett államok nem képesek saját maguk leküzdeni a nehézségeket, a kínai segítség is csak időszakosan csökkentené a gondokat.
Forrás: China Internet Information Center

Németh Krisztián

Pénzpiaci körkép
Tudjuk, hogy a jelenlegi hitelre épült gazdasági rendszert eleve bukásra programozták, de vajon a globális pénzpiacok lassan követhetetlen hirtelenséggel történő mozgása mit jelent a közeljövőre nézve? Összeomlást? Lassulást? Egy biztos, a befektetők szédítő sebességgel mentik ki pénzüket a tőzsdékről és óriási fogadásokat tesznek az S&P október körüli zuhanására. Az európai adósságválság teszi a dolgát és szinte mindenhol a világon furcsa pénzügyi tranzakciók folynak. Mit jelent mindez? Reméljük, még nem tartunk a teljes összeomlásnál, de emlékezzünk, hogy a történelemben eddig minden tőzsdekrach ősszel következett be.
Íme, 21 pénzpiaci esemény, amire érdemes odafigyelni:
1. Hihetetlen mennyiségű fogadás történik az S&P 500 zuhanására a napokban. A CNN szerint a múlt hónapban történt a legtöbb ilyen fogadás az elmúlt egyéves időszakban, és ez semmi ahhoz képest, amit októberre várnak a befektetők. Amennyiben tényleg tőzsdei összeomlás lesz október során valaki nagyon sok pénzt fog keresni.
2. A befektetők óriási mennyiségű pénzt vonnak ki a tőzsdékről. Vajon tudnak valamit, amit mi nem? A Financial Post a következőket írja:
Április óta a befektetők több pénzt vontak ki az USA tőkealapjaiból, mint a Lehman Brothers bukását követő öt hónap során, 2100 milliárd dollárral tetézve Amerika pénzügyi gondjait. Körülbelül 75 milliárd dollárt vontak ki részvényekre specializálódott alapokból a Bloomberg által a washingtoni Investment Company Institute-tól gyűjtött adatok alapján. 2008. október és 2009. február között, a Lehman bukását követő öt hónap során a tőkekiáramlás 72,8 milliárd dollár volt.
3. A Siemens több mint fél milliárd eurót vett ki két vezető francia bankból, hogy azután az Európai Központi Bankban helyezze el. Vajon tudnak valamit, vagy csak idegesek?
4. A Standard & Poor’s ‘A+’-ról ‘A’-ra rontotta Olaszország hitelbesorolását.
5. Az EKB még több olasz és spanyol államkötvényt vásárol, hogy lehűtse az európai válság miatti növekvő aggodalmakat.
6. A FED, az EKB, a Bank of England, a Bank of Japan és a Svájci Nemzeti Bank bejelentették, hogy „korlátlan” mennyiségű pénzt bocsátanak az európai kereskedelmi bankok rendelkezésére október és december között.
7. Idén a legnagyobb olasz bank értéke a felére, míg a második legnagyobb olasz bank értéke 44%-kal csökkent.
8. Angela Merkel koalíciójának helyzete nem túl fényes a helyi választásokon. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 82%-a úgy gondolja, hogy a kormány nem jól kezeli a görög válságot. A német közvélemény ellenzi a mentőcsomagokat, ami nem túl jó hír Görögország számára (bár a csőd és az euró zónából történő kilépés látszik a legjobb megoldásnak az ország számára).
9. Görögország a teljes gazdasági összeomlás szélén áll. A Guardian megfontolandó statisztikai adatokról írt a napokban:
Gondoljuk meg milyen horderejű válsággal állunk szemben. A 2009-es és 2010-es zsugorodás után a GDP további 7,3%-kal csökkent 2011 második negyedévében. A munkanélküliek száma elérte a 900 ezret és a szakértők úgy gondolják, hogy a 11 milliós országban hamarosan 1,2 millió ember lesz munka nélkül. Ezek az adatok kísértetiesen hasonlítanak a 29-30-as évek Nagy Világgazdasági Válságára.
10. 2009-ben az adósság GDP-hez viszonyított aránya 115% volt. Ma ez az érték körülbelül 160%. A rájuk erőltetett megszorító intézkedések a legkisebb mértékben sem segítettek hozzájárulni az ország hosszú távú problémáinak megoldásához.
11. Az egyéves futamidejű görög államkötvények hozama jelenleg 129%-on áll. Mindössze egy évvel ezelőtt hozamuk 10% volt.
12. Filippos Sachinidis, görög helyettes pénzügyminiszter azt mondta, hogy Görögországnak mindössze egyetlen hónapra elegendő pénz áll rendelkezésére az ország működésének fenntartásához.
13. Olaszországban az adósság GDP-hez viszonyított aránya jelenleg 120%, és az olasz gazdaság Görögországhoz viszonyítva jóval nagyobb.
14. A portugál kétéves állampapírok hozama jelenleg több mint 17%, az egy évvel ezelőtti 4%-hoz képest.
15. Kínát is egyre inkább aggasztja az európai bankok helyzete. A Reuters a következőket írja:
Kína onshore devizapiacának egyik nagy piacteremtő állami bankja több európai bankkal is felfüggesztette a határidős deviza ügyleteket és swapokat az Európában kialakult adósságválság miatt, nyilatkozta két forrás is a Reuters hírügynökségnek.
16. Jelenleg az európai központi bankok több aranyat vesznek, mint amennyit eladnak, amire 20 éve nem volt példa.
17. Az IMF vezető közgazdásza szerint a globális gazdaság „új, veszélyes fázisba lépett”.
18. Izrael amerikai állampapírjainak 46%-ától, Oroszország pedig 95%-ától szabadult meg. Vajon ők is tudnak valamit?
19. A pénzpiacok arra várnak, hogy a Fed újabb kötvényvásárlási tervet jelentsen be, ami még jobban leszoríthatja a hosszú távú kamatokat.
20. Amennyiben néhány vagyonos befektető úgy gondolja, hogy az Obama kormány adótervezete a kongresszus elé kerülhet, hamarosan elkezdhetik lefaragni kötvényállományukat, hogy elkerüljék adókiadásaik jelentős emelkedését 2012-ben.
21. A Merill Lynch nemrég kiadott tanulmánya szerint 80% esély van arra, hogy az amerikai gazdaság újabb válságba süllyedjen.
Amikor a pénzpiacok ilyen érzékenyek, egy apró szikra is elég, hogy mozgásba hozza a dominókat.
Reméljük, nem történik olyasmi, ami begyújtja a szikrát, mert a jelen helyzetben egy újabb válság beláthatatlan következményekkel járna.

Forrás: The Economic Collapse

Mikor hadba vonulni hazulról elindul

Te benned bíztam én Uram eleitől fogva és nem is szégyenültem meg soha. Benned bízom mostan is, midőn hazám hívására elhagyom szeretteimet, hogy fegyverrel védjem meg őket a gonosz ellenségtől. Reád bízom őket, mert a te karod erős és te megtudod oltalmazni azokat, kik szárnyaidat keresik menedékül.
Könyörögve kérlek, légy az enyéimnek kenyéradó atyja, hogy az én távollétemben éhséget ne lássanak soha. Légy a testi bajok ellen is oltalmazójuk, hogy betegség ne érje őket. Halálod angyalát tartsd távol házamtól, hogy ha majd könyörületesség megengedi nékem az édes visszatérést, boldogan s élve lássam ismét azokat, akiktől most hívásodra válnom kell.
Védjed érettem sokat fáradott szüleimet és bocsásd meg nekem, ha valaha vétettem ellenök. Oltalmazd meg feleségemet s gyermekeimet, mert nincsen nekik rajtad kívül más igaz pártfogójok. S ha majd az elválás után szomorú orczájokon könny folyik végig érettem, töröld le azt atyai kezeddel és vígasztald meg őket.
Engem pedig, csaták tüzébe induló szolgádat, őriztess meg angyalaiddal. Védd testemet s oltalmazd lelkemet és hozz vissza ide kegyelmed által. Ámen.
Szolnoky Gerzson református lelkipásztor:
Háborús idők imádságos könyve hadbavonultak és azok családjai számára, 1916

Role és Papp Kincses Emese Magyarnak lenni jó!

A szeretet

Egy este amikor anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt.
- a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft
- a szobám rendberakásáért: 1000 Ft
- mert elmentem tejért: 100 Ft
- mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft
- mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft
- mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft
__________________________________________________________________________
Összesen: 4800 Ft
  
  
Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:
- mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft
- az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett töltöttem: 0 Ft
- a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft
- könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft
- mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft
- minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem neked: 0 Ft
- az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft
__________________________________________________________________________
Összesen: 0 Ft
  
  
Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta:
FIZETVE !

 

Nemzeti oldalra levetítve:
 
Mit is kaptunk?
- Vasvári béke: 300 milliárd dollár
- 48-as forradalom: 450 milliárd dollár
- Trianon: 2000 milliárd dollár
- 2. vh: 1000 millárd dollár
__________________________________________________________________________
Összesen: 3750 milliárd dollár


Mit is adtunk?
- Alsónadrág: 0Ft
- C-vitamin 0Ft
- Dinamó 0Ft
- Villanymozdony 0Ft
- Évszázadokig őrizni Európát kelet felől: 0Ft
__________________________________________________________________________
Összesen: 0 ft
Európa elolvasta, szívére szorította a papírost, és 245 Ft-on tartja a frankot :)