Bajnai, az atlantisták első
embere és egyetlen reménysége a választás előtt egy évvel már felmérte a
valós lehetőségeit. A siralmas eredmény némi zavarodottságot váltott ki
az Együtt 2014 vezetőségében, mert a több évtizedes tapasztalattal
ellentétben a kormánypárt a választás előtt egy évvel nem vesztett
támogatókat, az ellenzék, többek között Bajnaiék viszont igen. Ez a tény
azért rendkívül kellemetlen a baloldal számára, mert lényegében minden
támogatást megkaptak a nyugati atlantista vezérkartól. A szolganéppé,
igazi lakájjá alacsonyodott Németország vezetői és cionmédiája viszi a
prímet, de nem panaszkodhatnak az EU vezetésére, különösképp pedig az
USA cionistáira sem. Magyarországi politikai tömörülés még soha nem
kapott ilyen nagyságrendű külföldi támogatást Rákosi óta. A hazai
cionisták is besorakoztak ebbe az egyáltalán nem díszes társaságba, de
még így sem tudják teljesíteni az atlantisták legminimálisabb elvárásait
a tömegek megdolgozása területén. A cionista tökalsó, Ron Werber a
gyűlöletet felkorbácsoló aljas propaganda egyik ismert "szaktekintélye"
szintén tehetetlenül figyeli a helyzetet, nem is igen villog, mert már a
neve is undort vált ki minden normális emberből.
A
Fidesz messze nem felel meg az alapvető elvárásoknak, de a közvélemény
szerint a rosszak közül mégiscsak ők a legkevésbé rosszak, mondhatjuk
úgy is, hogy a legjobbak. Ezt jól tükrözik a közvélemény-kutatások
eredményei mellett a különböző, alapjában véve lényegtelen, de a helyzet
ismeretében mégis lényegessé növesztett Fidesz akciók, demonstrációk,
aláírásgyűjtések. Azért váltak lényegessé, mert igen keményen rombolja a
balos atlantisták önbizalmát, és növeli a saját táborának a reményeit. A
balos atlantisták gyűlésein az időskorú, társadalmi vonatkozásban
lényegtelen, befolyásukat rohamosan elveszítő társaság görcsös
kapaszkodása tapasztalható, olyan hangulatú közegben, mely a temetésekre
jellemző. Kapaszkodnak a pontosan nekik való vezetőikbe, akikre rajtuk
kívül senki sem kíváncsi.
Ezt
a vereség előtti helyzetet egy ideológiától és minden mástól
elvonatkoztatott, csak a hatalom megszerzésére irányuló általános
összefogással akarják feloldani. Lényegében az összes atlantista,
cionista, cigány, természetellenes fajtalankodó, feminista, kendermagos,
és sok más deviáns és degenerált egy táborba tömörítése a cél. A baj
csak az, hogy ez ma már minden gondolkodó magyar számára nyilvánvaló, és
azt is tudja mindenki, hogy egy ilyen hatalomváltás milyen
következményekkel járna. Ez egy magyar számára elképzelhetetlen, és nem
is fog megvalósulni.
Mindenki
tudja azt, hogy a titkos választások mennyire titkosak, és mennyire
igazságosak. A számítógépes rendszer ravasz trükkökel befolyásolható, és
a végeredmény a valóstól elég nagymértélben eltéríthető. Az atlantisták
készülnek is erre, maguk mögött tudva az összes külföldi ellenőrzési
szerv támogatását. Ez a módszer viszont csak akkor alkalmazható
eredményesen, ha a versengő pártok között eléggé kiegyensúlyozott a
helyzet, nagy különbségek esetén ez az út sem járható.
Ezzel
tisztában is vannak és ezért került sor arra a nagyon sokatmondó (és
ezért el is hallgatott) kijelentésre, mely az Együtt 2014 lakossági
fórumán a napokban hangzott el, miszerint polgárháborúra kell
felkészülni. Ezt a kijelentést Bajnai jobbkeze, Kónya Péter, a
Szolidaritás nevezetű vándorcirkusz igazgatója tette egy maréknyi
nyugdíjas szerencsétlen előtt. Mondhatnánk azt is, hogy két-három
féldecivel többet nyakalt be a feszültségeinek feloldása okán, és maga
sem tudta mit beszél. De akár így volt, akár nem, az elszólás tökéletes
volt. Az atlantisták titkos tervéről rántotta le idejekorán az álcázó
leplet.
A
Fidesz simán megnyeri a 2014-es választást, és csak az arány lehet vita
tárgya. A kétharmad biztosan nem lesz meg, és az abszolút többség is
kétséges. Be is válhatna Kónya cirkuszigazgató elképzelése akkor, ha nem
lenne az arénában a Jobbik. A választás után állandó tüntetésekkel,
súlyosodó provokációkkal, külföldi rásegítéssel Kónyáék elérhetnének egy
polgárháborús helyzetet, mely kimondottan jól jönne a választáson
legkevesebb 20%-ot elérő Jobbik tagságának. Ez a tagság most is nehezen
viseli a tétlenséget, minden belső gond ebből adódik, de a Kónya
vizionálta polgárháborús helyzetben "kivirágozna" ez a radikális és
fiatalokat tömörítő párt. A Jobbik vezetősége tehetetlen lenne a tagság
nyomásával szemben, más választása nem lenne, mint sodródni az
eseményekkel. A külföldi beavatkozás, melyben az Együtt 2014 reménykedik
csak akkor valósulhatna meg, ha egy időben elhúzódó belső konfliktust
sikerülne létrehozniuk. Egy-két napos zavargás erre nem ad jogalapot.
Márpedig a Jobbik tenne arról (a Fidesz hallgatólagos támogatásával),
hogy pár napon belül véget érjen a degeneráltak "polgárháborúja".
Nyilván nem egyedül, hanem sok támogatóval kiegészülve. Azok a titkos
csoportok, melyek az atlantisták támogatásával jöttek létre és
felfegyverkezve, jó információkkal és korlátlan anyagiakkal
rendelkeznek, csak arra lennének jók, hogy az egész országot a
háborúskodók ellen hangolják különböző műveleteikkel. Kádár János
1957-ben egészen világosan kifejtette a tömegek provokálásának a
következményeit: ezek az események azt bizonyítják elvtársak, hogy a
TIGRISEN NEM LEHET LOVAGOLNI!
De
mert az ember semmiből sem tanul, megérdemli, hogy újra tanítsák. Most
majd az atlantistákat tanítja meg a történelem arra, hogy milyen is a
tigris, ha felbosszantják.
Kassai Ferenc
A gyűlölet hangjai
Egy nappal a honlapunkon megjelent 'Lesz polgárháború?'
írásunk után a Népszabadság már úgy gondolta, hogy nincs értelme a
további takargatásnak, feltett egy felszólítást, Szítsatok lázadást! -
címmel. Érdemes elolvasni, már csak azért is, hogy tisztában legyünk
azzal a mérhetetlen gyűlölettel és aljassággal, mely a megfogalmazóiból
ömlik a magyarság felé. Ezt a förmedvényt a természetellenes, sátáni
praktikák cionista művelői fogalmazták meg, akik magukat "művészeknek"
nevezik, pedig csak a szennyvízcsatornák patkányai.
Kinek
szól ez a felszólítás? Nyilván a hasonszőrűekhez. Azokhoz, akik
polgárháborúról álmodoznak, és akik a hatalomért mindenre képesek.
Azonban a nyugati atlantista söpredéket annyira elvakította a gyűlölet,
hogy olyasmit akar felidézni, mely könnyen a teljes megsemmisülésüket
okozhatja. Ők ott Németországban egy szolganép nyakán ülve még
biztonságban érzik magukat. A német egy olyan nép, amelyik az anyagi
világ javaiért és a kényelemért megtagadta a múltját, és lakájként
szolgálja az új urait. Mindezt csak azért teszi, mert olyan jólétet
kapott ezért cserébe, melyről nem akar lemondani. Inkább szolgál, nem
lelkesen, de csendben. Azonban a mi térfelünkön más a helyzet. Errefelé a
társadalom többségének már nincs mit veszítenie. Az elmúlt évek során
az elszegényedés radikalizálta a tömegeket, és ez a radikalizálódás
azért veszélyes, mert nem ideológiák mentén történik, hanem a fennálló
rend ellen irányul. Az ideológiák mindig valamiféle rendező elvet
képviselnek, míg a rend elleni lázadás az anarchiát jelenti. Ennek
ellenére az ilyen helyzetben egy ideológiai alappal rendelkező, de a
tömegek nyelvén értő, érzelmi-indulati varázslatot végrehajtani képes
politikai szervezet még akkor is igen rövid időn belül magához tudja
ragadni a kezdeményezést, ha ma még nem is ismert.
Ilyen
művelet csak és kizárólag a nemzeti érzelemre építhet és az
elitellenesség a legalapvetőbb üzenete. Ha a nyugati söpredék
felszólítását a hazai söpredék komolyan venné és lázadozni kezdene,
összetörné azt a tojáshéj vékonyságú abroncsot, mely eddig akadálya volt
az össznépi megmozdulásoknak. Márpedig ha ez bekövetkezik, olyasmi
történhet, melyhez viszonyítva 1956 csak esti mese volt nagyobbacska
gyerekeknek.
Az
idegenek minden megmozdulását spontán ellenmegmozdulás fogja kísérni,
mely előbb-utóbb (de inkább előbb) összecsapásokkal végződik. Teljesen
mindegy, ki lesz a nyerő, a folyamat beindult, és ez a lényeg. Ez a
lázadásra való felszólítás rendkívüli lehetőséget adott a nemzeti erők
kezébe, mert lehet rá hivatkozni, és mert lehet, fognak is. Senki nem
mossa le a lázongókról, hogy külföldi zsidók ügynökei, akiktől ezt az
utasítást kapták.
Mivel
ezt a felszólítást a magyarok is olvassák, ezért készülnek a
folytatásra. Nem úgy, mint a németek, hanem úgy, ahogy a magyarok
szoktak. Szép idők elé nézünk, tartsuk szárazon a puskaport!
Kassai Ferenc