2012. december 8., szombat

Vasútláz a mongoloknál

Mongóliában javában tervezgetik az új, majdnem kétezer kilométeres vasútvonalat, mely az ország déli, ásványkincsekben rendkívül gazdag vidékein haladna át. A távoli vidék hatalmas kiaknázatlan készletei miatt a nemzetközi sajtó érdeklődési körébe került.
A tervek szerint a következő években összesen 1770 kilométer új vasútvonal épülne meg, ez jóval több, mint amennyi vonallal az ország most rendelkezik. Az első körben a kínai határhoz közeli Dél-Góbi megyében, valamint az ország legnehezebben megközelíthető délkeleti megyéjében, Szühbátorban történne vasútfejlesztés, hogy az ott feltárt bányák javait el tudják szállítani a helyszínről. A megépítendő vasúttól azt remélik, hogy nemcsak új befektetőket csábít az országba, hanem fellendíti az idegenforgalmat, mely az ország másik jelentős bevételi forrása.
Még 2009-ben a kanadai Ivanhoe cég koncesszióba megkapta a világviszonylatban is óriásinak számító Oju Tolgoj réz- és aranybánya kitermelési jogát. Ahhoz közel, Tavan tolgojban pedig feltárták az ország legnagyobb szén lelőhelyét, melyet a mongol állam maga kíván kitermelni és hasznosítani. A sivatagos helyen ígéretes kutatások folynak, elképzelhető még további, réz, molibdén, urán lelőhelyek feltárása is.
Obrusánszky Borbála - Ordosz Műhely

Növekvő orosz nacionalizmus

Növekszik Oroszország népessége!

Az orosz Munkaügyi és Szociális Minisztérium közlése szerint Oroszországban – első alkalommal a Szovjetunió széthullása óta – növekedett a népesség 2012 első tíz hónapjában. 2012 január-november között 1586,9 ezer gyerek született Oroszországban, ami 104,1 ezerrel (vagy 7 százalékkal) több, mint a 2011-es év megelőző időszakában.
Az Oroszországi Föderáció 80 régiójában észlelhető a születések számának növekedése. 27 régióban a a születések számának növekedése 8 % fölötti. Ide tartozik a Nyenyec autonóm körzet, Omszk megye, a Krasznodari terület, Szentpétervár, a Mari-El Köztársaság, Kaluga megye, Moszkva megye, Tatarsztan, a Hanti-Manysi autonóm körzet, a Jamal-Nyenyec autonóm körzet, Voronyezs megye, a Csuvas Köztársaság, Kurgán megye, Tyumeny megye, a Krasznodari terület, Asztrahány, Lipeck, Rosztov, Jaroszlavl megyék, a Kabard-Balkár Köztársaság, Kirov, Szaratov, Tula megyék, az Altaji terület, Volgográd és Kemerovo megyék.
További 35 régióban 5-8 % közötti a születések számának növekedése (többek között ide tartozik Moszkva város). 2012 első tíz hónapjában 1586,1 ezer ember halt meg Oroszországban. 2012-ben első tíz hónapjában tehát 790 emberrel született több Oroszországban, mint ahányan meghaltak. Noha ez nem nagy szám, de még néhány évvel ezelőtt is sokkal többen haltak meg, mint ahányan születtek (pl. még 2006-ban is mintegy 700 ezerrel csökkent Oroszország népessége).
A születések számának növekedése nyilvánvalóan összefüggésben áll a növekvő anyagi jóléttel, az állam születéseket támogató szociálpolitikájával (a második gyermek születése után a szülők 387 ezer rubel - több mint 2,5 millió forint - pénzügyi támogatást kapnak az államtól), s azzal, hogy a ’80-as évek baby boom nemzedéke most kezdett gyermekvállalásba.
- sakha.gov.ru -

 

A Levada Központ 2012. októberben reprezentatív közvéleménykutatást készített Oroszországban 1516 személy megkérdezésével a nemzetiségi kérdésről és a bevándorlókhoz fűződő viszonyról. Az eredmények a kisebbségekkel szembeni növekvő intoleranciáról és felívelő pályájú orosz nacionalizmusról tanúskodnak.
Azzal a felvetéssel, miszerint mennyire tartja szükségesnek, hogy az állam támogassa az oroszországi kisebbségeket kultúrájuk és hagyományaik megőrzésében, 49 % értett egyet (ezen belül 17 % „teljes mértékben” egyetértett), 17 % pedig ellenezte. 1996-ban még 65 % volt az egyetértők (ezen belül 32 % a „teljesen egyetértők) és 13 % az ellenzők aránya.
1996-ban még a megkérdezettek több mint 60 %-a gondolta: az a jó Oroszországnak, ha a benne élő népek megőrzik saját nemzeti identitásukat és hagyományaikat, mára viszont ez az érték 50 % alá csökkent. 1996-ban még elenyésző kisebbséget alkottak azok, akik szerint – a fenti kérdéssel szemben - az oroszországi népeknek közös normarendszert kellene követniük, melyek egy egységes nemzet kialakulásához vezetnek. 2012 őszén viszont majdnem ugyanennyien osztják ezt a nézetet, mint az egyes népek önálló identitásának gondolatát (40 % fölött).

Ami a bevándorlókat illeti: a többség (54 %) már 1996-ban is úgy gondolta, hogy a bevándorlók növelik a bűnözést, most ezt már a megkérdezettek több mint kétharmada vallja (71 %). A nem egyetértők aránya 17-ről 8 %-ra zuhant. A túlnyomó többség úgy gondolja, a bevándorlók elveszik a munkahelyeket az oroszországiaktól (67 % - 1996-ban még csak 48 %).
Ugyanakkor a többség azzal is egyetért, hogy a legálisan Oroszországban dolgozó bevándorlók, akiknek nincs orosz állampolgárságuk, az oroszországiakkal egyenlő módon jogosultak iskolai oktatásra (56 % - nem ért egyet 14 %). A legtöbbek (36 %) szerint viszont radikálisan csökkenteni kell a bevándorlók számát. A megkérdezettek 65 %-a kevesebb bevándorlót akar látni Oroszországban.
Fontos, hogy az oroszországiak mindazonáltal nem várnak el teljes beolvadást a migránsoktól. A legtöbben (74 %) úgy vélik, a bevándorlóknak saját kultúrájuk megőrzése mellett kell idomulniuk az oroszországi kultúrához (14 % teljes asszimilációt vár el a jövevényektől). A megkérdezettek 64 %-a szerint „az erős patrióta érzelmek” szükségesek Oroszország területi egységének megőrzéséhez.
- levada.ru -