Devizahitel: Európai összefogás a bankok ellen
A
devizaalapon hitelező bankok Európa-szerte carry trade néven ismert
spekulációt folytattak, s annak kockázatait ügyfeleikre hárították –
mondta Lóránt Károly közgazdász a közrádió reggeli műsorában. A
szakember csak úgy tudja elképzelni a devizahitelek forintosítását, ha a
bankoknál a devizaalapot valahogy kiváltják forintalapra, az ehhez
szükséges devizát kiveszik a jegybank tartalékából. A lakosságnak
mintegy 10 milliárd eurónyi devizahitele van, beleértve a lakáscélú és a
szabad felhasználású kölcsönöket is, de a kabinet nem minden
devizahitelt akar kiváltani, így a szükséges összeg kevesebb lenne, mint
10 milliárd euró.
Az
MNB feltehetően elbírná tartaléka csökkentését, de pénzpiaci
turbulencia esetén – amikor nehezebbé válhat az ország adósságának piaci
refinanszírozása – fontos lehet a jegybanki devizatartalék mérete.
„Nagyon kell ezzel vigyázni, sokszorosan végig kell számolni, milyen
biztonsági helyzetbe kerülünk akkor, ha ezt megtesszük” – mondta Lóránt
Károly a devizatartalék esetleges felhasználásáról.
Weinhardt
Attila, a Portfolio.hu elemzője azt mondta: ha a kölcsönöket piaci
kamatozás mellett váltanák át forinthitelre, akkor nőne a havi részlet,
és ugyanezzel járna a hitelek futamidejének csökkentése. Valószínűleg a
kormánynak egyik sem járható út, ezért a kettő kombinációjában
gondolkodhat a kabinet, hogy a hitelek törlesztése forintalapon gond
nélkül megoldódhasson. A kormány egyrészt a hitelek cseréjéhez a
piacinál olcsóbb forrást nyújtana forintalapon, másrészt igyekezne
leszorítani a futamidőt és csökkenteni a havi részleteket – mondta
Weinhardt Attila.
Lóránt
Károly szerint semmi nem indokolja, hogy a jelenlegi alacsony
inflációnál 10 százalékos kamatot alkalmazzanak a hitelek forintosítását
követően. Mint mondta: a devizaalapú hitelezés a bankok oldaláról egy
carry trade néven ismert spekuláció volt, amit kamatkereskedelemnek
lehetne fordítani. Az alacsony kamatozású devizában felvett hitelt a
bank ilyenkkor magas kamatozású devizában továbbkölcsönzi. A főleg
osztrák tulajdonú bankoknak, szerte Kelet-Európában, ebben az volt a
nagy üzlet, hogy a kockázatokat a hitelfelvevőkre hárították – tette
hozzá Lóránt Károly.
Szerinte
európai szinten kellene fellépni az ilyen spekuláció ellen. Meg kellene
győződni róla, mekkora volt a bank haszna, amely kölcsönvette a svájci
frankot és kikölcsönözte magasabb kamatra, miközben gyengült a forint.
Nem lenne szabad hagyni azt sem, hogy a profit 1 százaléknál több legyen
– tette hozzá. A közgazdász szerint a nemzetközi fellépésre esélyt
adhat, hogy Európa-szerte rendkívül erős a bankellenes hangulat.
„El
tudom képzelni, hogy ha a devizaadósok Európában összefognak, és
elviszik ezt a kérdést az európai bíróságig, akkor igenis van rá esély,
hogy nyerjenek. Ez nem csak magyar ügy” – mondta a 180 percben Lóránt
Károly közgazdász.
A devizahitel rossz konstrukció
A
devizahitelek esetében a nemzetgazdaság akaratának kell érvényesülnie,
nem pedig a bankokénak – mondta a Magyar Adófizetők Országos
Szövetségének alelnöke a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.
Varga István szerint ugyanis a politikusokat az emberek választották,
nem a pénzintézetek. A devizahitel rossz konstrukció, amelynek a helyébe
jobbat kell állítani. Amelyik banknak nem tetszik ezen konstrukciók
megszüntetése, az menjen el az országból. Az ügyfeleiket majd átveszi
másik pénzintézet – tette hozzá.
(Forrás: FN24)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése