Oroszország az amerikai megszállás után visszatér Afganisztánba

A számítástok szerint, ahogy a nyugati csapatokat kivonják Afganisztánból, Oroszország úgy erősíti meg jelenlétét Afganisztánban. Hamid Karzai kormánya kész is ez ügyben az együttműködésre. Karzai el is rendelte egy Orosz Művelődési Központ építését Kabulban. Az Afgán lakosság általánosságban támogatja az Orosz Államszövetség visszajövetelét is. A jelenlegi kormány kit tud majd egyezni a Tábilokkal? Eme kérdés megválaszolása valóban sokat számít.

Kézenfekvő hogy Moszkva érdekeltsége a 2014-re betervezett NATO csapatok Afganisztánból való kivonása után, nagymértékben megnő. Ez a terület mindig is Szovjet és Orosz érdekterületekhez tartozott. Példaként, 1919 március 27-én az Orosz Államszövetség volt az első minden más államból, aki hivatalosan is elismerte Afganisztán függetlenségét és felségjogait.

A 20. században, a Szovjet uniónak sikerült elérnie, hogy az egyik legfontosabb külföldi társa legyen az országnak. 1979-ben a Szovjet Unió az Afgán kormány kérésére kihelyezett egy korlátozott számú hadtestet Afganisztánba a polgárháború megelőzésére, de ez a mélyülő viszályokban megzavarodott. Az 1989-es Szovjet csapatok kivonulása után, az alapvető vélemény mind az Afgán, mind az Orosz oldalon rossz volt.

Napjainkban, amit az Amerikaiak hátrahagytak Afganisztánban, ahhoz képest a volt Szovjet jelenlét egy áldásnak tűnik. A Szovjet katonákra tisztelettel emlékeznek vissza Afganisztánban. Nem taposták sárba az Afgánok méltóságát, és tudtak velük tárgyalni.

Jelképes, hogy az Orosz kultúra és nyelv elsőként tér vissza Afganisztánba. Kabul egy új Orosz Művelődési Központ építésének indításába kezd. A központ várhatóan 2014-ben nyílik meg. Az új központ tanítani fogja az Orosz nyelvet, zenét, táncot, és a hagyományos Orosz művességeket. A kabuli Orosz nagykövet Andrey Avetisyan büszkén közölte, egy nagy előadóterem készítését, felidézve, ahogy annak 1983-ban kellet volna történnie.

„Itt vagyunk, és itt is leszünk örökre. És hogy jó, barátságos, és jó szomszédi kapcsolat legyen, indítania kell egy a kulturális alkotóelem fejlődésével.” mondta Avetisyan. A nagykövet szerint, nő az orosz nyelv iránti érdeklődés az Afgánok körében, a helyi lakosság fontos társként tekint Oroszországra Afganisztánban, az Amerika utáni időszakra.

Egyike a kabuli Orosz Egyetem hat tanítóinak, Mohammad Rahim Banaizada is ragaszkodik ehhez a véleményhez. „A tanulóink túl fiatalok hogy a múlton aggódjanak. Helyette, úgy gondolják az Orosz nyelv mint egy híd, a jóléti és gazdasági lehetőségeikhez.” mondta Banaziada. Megjegyezte, hogy most az Orosz Egyetemen tanulók száma ötször annyi, mint ami öt évvel ezelőtt volt. Egy harmadéves hallgató közölte: „Oroszország a szomszédunk, szeretjük a hagyományait. Amikor az oroszok jelen voltak, minden rendben ment.”

Az Orosz politikai vonal Afganisztánban még a fejlődés szakaszában van. Ez különleges szálaktól függ, mindenek felett, a Talibán tevékenységektől, és hogy Karzai kormánya mennyire tudja megtartani erejét. Az nyilvánvaló hogy szükséges egy új térségi ráhatási vonal kiépítése Pakisztánnal, Indiával, a ODKB(Együttes Biztonsági Egyezmény Tanácsa) országokkal és különösen Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal. Manapság biztos tényként mondhatjuk, hogy Oroszországnak harcolnia kell a kábítószer kereskedelemmel, ami a NATO csapatok jelenléte óta több százszorosára nőtt.

Gondolni kell a terrorista veszély megerősödésére is. A helyzet Afganisztán összes körzetében romló. Az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom (ÜIM), mely az északi területeket uralja, tekintélyes veszélyt jelent a korábbi Szovjet köztársaságokra. A mozgalom terrortámadásokat hajt végre. Legvalószínűbb hogy egy nagyobb esemény után Orosz katonai tanácsadókat kell küldeni a helyi hadsereg és a rendőrség segítésére. Viszont, az Orosz Kormány lát megoldásokat a békére vonatkozóan, egyébként nem lenne szükség a művelődési központ felélesztésére.

Oroszország Afganisztánba történő békés visszatérésének fő irányvonala a gazdasági segítségnyújtás és az infrastruktúra hálózatának kiépítése, amit még a szovjet szakemberek építettek és még most is karbantartják a volt szovjet technológia segítségével.

Az első Orosz-Afgán kormányközi kereskedelmi és gazdasági együttműködési találkozó Márciusban lesz esedékes. 2011-ben a két ország közötti forgalom összegezve $984.96 millió volt, így a 2004-hez viszonyítva 12 szeresére nőtt.

Érdekes továbbá Afganisztán „továbbítási képességének” kivitelezése, a TAPI gázvezeték (Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India) a CASA-1000(A Kirgizisztánból és Tádzsikisztánból kiépülő elektromos hálózat Pakisztánba, Afganisztánon keresztül), melynek Orosz cégek is tevékenyen részesei. Omar Zahelav megjegyezte Afganisztán érdekelt a meghatározott célokban, a továbbítással és építkezéssel kapcsolatosan.

„Készek vagyunk hogy különleges feltételeket adjunk meg a Kabuli ház-és épület üzem és a Jabal Seraj cement gyárban Oroszország részvételére” mondta Zahelval. De a legfontosabb feladat az Afgán parasztok iránymeghatározási tervezete, hogy élelmet termesszenek az ópium pipaocsok helyett.

Az amerikaiak törekednek mindenkivel elhitetni, hogy az Afgán termelők nem tudnak mást tenni, de ez nem a valós. Az Orosz Szövetségi Kábítószer Ellenőrzési Szolgálat elmondása szerint az ópium termelés visszaesett Afganisztánban, amikor a Tálibok maradtak hatalmon. Viszont, az ópium termelés élesen megnövekedett az ország megszállása óta. 2001-ben(A Tálib irányítás utolsó éve Afganisztánban) 185 tonna ópiumot gyűjtöttek, 2004-ben 12.000 tonnát. A Szolgálat szerint, az ópium termelés az elmúlt hét évben a 44 szeresére emelkedett.

Az orosz „Szivárvány-2” terv, mely ellentéte a nyugtai névadó „Szivárvány” tervnek, melynek lényege hogy helyrehozza Afganisztán gazdaságát, a közlétesítmény hálózat egészét, különösen az energia és az elektromosság területén.

(pravda.ru)
Fordította: Mészáros Dániel