2008. november 20., csütörtök

Érdemi amerikai–francia nézetkülönbség a G20 csúcson


Le Monde
A világ legjelentősebb gazdasági hatalmainak vezetői szombaton megegyeztek egy olyan harci terv fő vonalaiban, amelynek célja fellépni az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságát előidéző súlyos torzulások ellen. A G20 országainak állam- és kormányfői megmaradtak az elvi nyilatkozatoknál, a pénzügyminiszterekre bízták, hogy március 31-ig dolgozzák ki a konkrét részleteket, ezt pedig újabb G20 csúcs követi, valószínűleg Londonban.
A résztvevők egy sor „azonnali intézkedést" javasoltak annak megakadályozására, hogy tartós recesszió alakuljon ki: többek között a belső keresletet növelő költségvetési lépéseket, illetve egyes országokban adócsökkentést. Öt területet is kijelöltek a változtatásra: a szabályozásoknak a válságot élező részeit ki kell igazítani, az elszámolási módszereket harmonizálni, a pénzügyi termékek piacának átláthatóságát javítani kell, felül kell vizsgálni a bankvezetők javadalmazásának gyakorlatát, megakadályozandó, hogy túl nagy kockázatokat vállaljanak, és végül a nemzetközi pénzügyi intézmények mandátumának, irányításának és tőkeigényének felülvizsgálatát is kezdeményezték.
A washingtoni csúcsértekezletről kiadott közös közlemény ugyanakkor a gazdaságról és a pénzügyekről alkotott két erősen különböző nézetet rejt magában. A G20 a gazdaság fellendítésére, a világ pénzügyi felügyeletének és a nemzetközi intézményeknek a reformjára hívott fel, de  a tanácskozásra rányomta bélyegét a Franciaországot az Egyesült Államoktól elválasztó távolság is. 
Az első nézeteltérés a világgazdasági modell. Nicolas Sarkozy hetek óta a kapitalizmus újraalkotására (réfondation) hív fel, az amerikaiak erről hallani sem akarnak. „Ez a válság nem a piacgazdaság kudarca. És a válasz nem a rendszer újra feltalálásában keresendő" - jelentette ki Bush elnök a találkozó előestéjén. Pénteken aztán még világosabban beszélt: „Országainknak el kell vetniük a protekcionizmusra, a kollektivizmusra szólító felhívásokat és a defetizmust a mai kihívásokkal szemben." Bush azt kívánta, hogy a közleményben említsék meg azt a célt, hogy az év végéig le kellene zárni a nemzetközi kereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalások dohai fordulóját, a francia vonakodás ellenére is.
A második vitapont a felelősségre vonatkozott. Sarkozy az EU soros elnökeként november 7-én Brüsszelben kifejtette: „Világválságról van szó, de tudjuk, honnan indult el." Ez Elysée-palota egyik tanácsadója megerősítette, hogy az amerikaiak nem örültek Nicolas Sarkozy okfejtésének, miszerint a csúcsértekezletre azért kerül sor Washingtonban, mert náluk kezdődött a krízis. Henry Paulson azzal válaszolt, hogy a tartós egyensúlyhiányok és „túlzások", amelyek a válságra vezettek, „nem tulajdoníthatók egyetlen nemzetnek." E vita nyomán Kína pénteken elutasította, hogy az egyensúlyhiányokról említést tegyen a záróközlemény, Peking a maga alulértékelt jüanjával és kereskedelmi többletével nem volt hajlandó vállalni a bűnbak szerepét.
A harmadik francia-amerikai vitapont a politikai tálalás volt. Az ötoldalas záróközlemény a pénzügyi szakértők nyelvén fogalmazódott. Pozitívuma egy útiterv kijelölése március 31-ig és egy globális egyetértés kialakítása a G20 országai között olyan témákban, amelyekben - emlékeztetnek elégedetten Párizsban - évek óta nem volt konszenzus. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy azonban sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a szöveg nem politikai jellegű, nehéz kiolvasni a pénzügyi paradicsomokban működő kockázati befektetési alapok spekulációjának bírálatát a „a nem kooperáló entitásoknak"  címzett kritikus szavakból. „Inkább egy éretlen pudingra emlékeztet, mint egy detektívregényre" - jegyezte meg az Elysée a tervezetről.
Maga Bush a minimális szolgáltatásra korlátozta a részvételét. Nem tartott nagy sajtóértekezletét a világ minden részéről érkezett vezetőkkel, az utóbbiakat a szállodáikba küldték. Barack Obama, a megválasztott elnök pedig előre jelezte - Nicolas Sarkozy sajnálatára, aki remélte, hogy az EU elnökeként elsőként találkozhat a megválasztott új amerikai elnökkel -, hogy január 20-i beiktatása előtt nem találkozik egyetlen külföldi vezetővel sem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése