Ahogyan növekszik az arroganciája, úgy válik az amerikai birodalom egyre inkább rendőrállammá. Logikus módon a hadserege által idegenek megsemmisítésére használt módszereket a „haza” határain belül is alkalmazzák. Napjainkban az FBI ugyanúgy vizslatja az amerikai háztartásokat, mint a McCarthy-korszakban tette, csak most kommunista-szimpatizánsok helyett pacifista aktivistákra vadásznak, akiknek tevékenységét a „terrorizmus támogatásával” azonosítják. Az FBI hazai rajtaütései az amerikai haderő tengerentúli rajtaütéseit imitálják. Az USA kiterjedt - csaknem 2,5 millió (!) amerikait fogva tartó - börtönrendszere ahhoz a gulag-hálózathoz hasonlítható, amelyet külföldre telepített. Samu bácsi ma a világ börtönőre.
Egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy az amerikai birodalom által előbb külföldön kipróbált rendőrségi módszereket utóbb amerikai állampolgárokra is alkalmazzák. Amikor a filippínók fellázadtak az USA ellen, miután 1898-ban „felszabadította” országukat Spanyolország uralma alól és ugyanazzal a lendülettel az egykori gyarmattartó helyébe lépett, az elfogott ellenállókat az ún. vizes tortúrának vetették alá, vagyis szétfeszített szájukba gumicsövön keresztül vizet öntöttek. Húsz évvel később a bebörtönzött amerikai békeaktivistákat ugyanígy kínozták.
Noha az amerikai alternatív média rendszeresen leleplezi a titkos hadseregek, titkos hadműveletek, offshore kínzóközpontok, ellenőrizetlen katonai kiadások, robotflották által viselt háborúk és célzott likvidálások gyakorlatát, az Egyesült Államokat uraló reakciós elit pozíciói megingathatatlannak tűnnek. A Kongresszus csaknem egyöntetűen támogatta Obama öt támadó háborúját és rendre megszavazza az egyéni szabadságjogokat szűkítő törvényeket. Maguk az amerikaiak pedig többnyire tiltakozás nélkül elfogadják, hogy a „nemzetbiztonság” nevében egyre inkább kordába szorítsák a magánéletüket. A Bush-rezsim összeállította a „megfigyelés alá vont” és a „repüléstől eltiltott” személyek listáját. Az egyéni szabadság ilyen fokú korlátozása még a második világháború leghisztérikusabb időszakában is elképzelhetetlen lett volna.
A kormány félelme ragályos, és egyre inkább átterjed a lakosságra is. Tavaly májusban a Kongresszus engedélyezte az ún. Hazafias törvény (Patriot Act) egyes részeinek ismételt alkalmazását, és a korábban idegen államok kémei vagy terrorszervezetek elleni megfigyelési módszereknek és eszközöknek az ún. „magányos farkasokkal” - vagyis idegen kormányokkal vagy terrorcsoportokkal semmiféle kapcsolatban nem álló amerikai állampolgárokkal - szembeni bevethetőségét. Ez valamiképpen az ECHELON-rendszer elfajulása, amelyet USrael és angolszász szövetségesei a második világháború óta az egész világ lehallgatására, politikai disszidensek nyomon követésére és gyártási titkok ellopására használnak.
Immáron az USA főügyésze engedélyezni fogja az FBI ügynökeinek, hogy kikutassák az állampolgárok szemeteskukáit, hogy behatoljanak számítógépeik adatbázisaiba, és hogy ismételten felderítő osztagokat használjanak olyan állampolgárok zaklatására, akiket egyébként a legcsekélyebb vétséggel sem gyanúsítanak, és mindezt anélkül, hogy törvényes engedélyre lenne szükségük (ahogyan a buszmegállókban várakozó utasok megmotozásához sem). A törvényes engedély hiánya különösen jelentőségteljes, mert az igazságszolgáltatás az állampolgár egyedüli bástyája a rendőri hatalom visszaéléseivel szemben. És Amerikában most ez a bástya eltűnt.
Alig hét hónappal azután, hogy a Nobel-békedíjas Obama aláírta az Egyesült Államokat lényegében rendőrállammá változtató Hazafias Törvény megújítását, egészen pontosan december 31-én, hogy minél kevésbé szúrjon szemet, Obama áldását adta az ún. Nemzetvédelmi Felhatalmazás Törvényére (NDAA) is, amelynek az 1031. és 1032. cikkelye engedélyezi a terroristaként azonosított egyénekkel vagy csoportokkal való együttműködéssel gyanúsított amerikai állampolgárok bármiféle jogi eljárás mellőzésével történő és korlátlan ideig tartó fogva tartását.
Ezentúl tehát az amerikai fegyveres erők és titkos szolgálatok az elnök parancsára nemcsak megölhetik bármelyik amerikai állampolgárt (és persze nem amerikait is, de az újdonságot az amerikaiak lehetséges likvidálása jelenti), hanem a saját kezdeményezésükre börtönbe is vethetnek - guantanamói vagy Abu Ghraib-i körülmények közé - minden terroristagyanús amerikait. Tekintettel a „terrorista” kifejezés meglehetősen laza értelmezésére és a védelem lehetőségének hiányára, ez valójában azt jelenti, hogy bármilyen ellenzéki vagy tiltakozó mozgalomhoz való tartozást terrorizmusnak nyilváníthatnak. Ma az USA majdnem ugyanott van, ahol a Szovjetunió volt a KGB-vel, az NDK a Stasival vagy Magyarország az ÁVH-val. Ráadásul az NDDA mögött már körvonalazódik egy másik liberticid törvény is, az Ellenség Kitoloncolásának Törvénye (Enemy Expatriation Act), amely megfosztaná állampolgárságuktól az „ellenséggel” való együttműködéssel vádolt (és nem szükségképpen elítélt) amerikaiakat.
Kérdés, hogy az amerikai civil társadalom tud-e és egyáltalán akar-e valamit tenni a sztálinista buldózer ellen, vagy a mindent elsöprő kormánypropaganda és médiadrill hatására a „nemzetbiztonság” oltárán feláldozza a maradék szabadságjogait is. Amikor egy birodalom hadat üzen valakinek, akkor az állampolgár élete leértékelődik, és nemcsak a csatamezőn, hanem az anyaországban is. Az imperializmus törvényszerűen ugyanolyan gyorsan teremt zsarnokságot az országon belül, ahogyan a háborút terjeszti külföldön. Az Amnesty International szerint „attól a pillanattól fogva, hogy egy kormánynak hatalmában áll korlátlanul bebörtönözni embereket, megvan a kockázata annak, hogy majdnem lehetetlenné válik e hatalom ellenőrzése. Obama elnök képtelennek mutatkozott egy tettre, adott esetben egy vétóra, amely leblokkolta volna az NDDA-ban lévő veszélyes rendelkezéseket. Ezzel még inkább hozzájárult az emberi jogok meggyöngüléséhez, és igazat adott az al-Kaida propagandájának.”
MD 2012. V. 23.Diktatúra épül - Vegyi fegyvereket hordozó drónok Amerika felett
Egy texasi rendőrfőnök nemrég botránykeltő interjút adott a "The Daily" hírszolgáltatónak. Kiderült, hogy az amerikai vezetés a rendőri erők korszerűsítését tervezi, csakhogy nem az emberi tényezőt akarják tökéletesíteni, hanem a tömeggyártásban lévő emberi irányítás nélküli gépeket fogják bevonni a rendfenntartásba. Erről a tagállamok rendőri felső vezetéseit már értesítették is, így történhetett, hogy az információ részletei kiszivárognak.
A tervek szerint a drón haderőt nem csak háborús helyzetekben és felderítésre fogják bevetni, hanem az UAV egy típusának városi terepen történő leszállásra optimalizálják a szerkezeti felépítését és nagy mennyiségű könnygáz hordozására teszik alkalmassá. Persze, adott esetben nem csak könnygáz kibocsátására lesz alkalmas.
Az UAV ezen típusa folyamatosan jelen lesz az Egyesült Államok légtere felett. A városi használatra optimalizált drónok kisebb méretűek, így alkalmasak bejutni bármilyen épületbe, hogy vegyi fegyvereket bármilyen célponthoz eljuttassanak, és az amerikai vezetés a rendőri erők helyett ilyen gépek használatával képzeli el a tömegoszlatást is. A nagy amerikai "demokráciában" a tüntetők gyakorlatilag semmit nem tehetnek, mert a magasból kiengedik rájuk a könnygázt. Vagy ideggázt, ez innentől már csak az amerikai vezetés jellemén múlik - ami jelenleg csak a zsidót tartja embernek, a gójokat (nemzsidókat) pedig állatoknak. A helyzetet csak fokozza, hogy ezeket a gépeket izraeli és amerikai cégek közösen állítják elő, bizonyos típusokra pedig az amerikai kormány tisztán izraeli cégeknek adta ki a megrendelést.
A drónok amerikai légtérben használatának törvényi hátterét a kongresszus már februárban elintézte, a rendfenntartó erők számára pedig a napokban engedélyezték. A hangoskodó emberjogi szervezeteknek persze nem azzal van gondja, hogy robotrepülőgépek gyakorlatilag bármikor ideggázt engedhetnek az újabb adóemeléseket, vagy kilakoltatásokat ellenző tüntető tömegre, hanem azzal, hogy "mi van, ha hackerek átveszik az irányítást a gépek felett".
Ez egyben azt is előrevetíti, hogy a jövőben zajló rendszerváltások már egészen más jellegűek lesznek. A nemzeti oldalon terjedő összeesküvés elméletek a legyőzhetetlen sátáni ellenség képét betonozzák be, és ez az igazán veszélyes tényező, nem az épülőben lévő, eddigi legmodernebb eszközökre támaszkodó diktatúra - mert a helyzet soha nem kilátástalan.
Egy újfajta hadviselés van kialakulóban, és háborúban olyan nincsen, hogy az egyik fél alkalmazkodik, a másik pedig marad a kőbaltánál. A kényszer mindig megszüli a leghatékonyabb megoldásokat, és ezt a nemzeti oldalnak jól eszébe kell vésnie. Ami programok által irányított, afelett át lehet venni az irányítást. A cionista vezetésnek számolnia kell azzal, hogy adott esetben akár az ő ablakukon is berepülhet egy olyan vendég, amit a tömegtüntetések elgázosítására dollár-milliárdokért fejlesztettek ki.
Molnár István
Nem kell sokat hozzáfűzni, hiszen a számok magukért beszélnek.
50,4% etnikum [főként spanyolajkúak (26%), feketék (15%), ázsiaiak (4%) és egyéb (kevert fajú) kisebbségek – szám szerint ez 2,02 millió gyermeket jelent]
40,6% fehér amerikai
1990-ben ez az arány 73%-os többséget jelentett a nem spanyolajkú, fehér nők gyermekeinek számára.
Habár a gazdasági válságnak köszönhetően az újszülöttek száma csökkent, a kisebbségek körében ez nem számottevő. 2008 óta a fehér újszülöttek száma 11,4%-kal, míg a kisebbségi gyermekek száma csupán 3,2%-kal lett kevesebb. Négy államban (Hawaii, Kalifornia, Új-Mexikó, Texas) a kisebbségek száma már meghaladta az 50%-ot. De a többi állam is ezt a tendenciát követi…
A fehér emberekre jellemző a kiöregedés, ezzel szemben a spanyolajkúak termékenységi rátája 7 születés 1 halálesetre.
Az oktatás kérdése is fontos az Egyesült Államokban, hiszen a világpiacon Kínával kell versenyeznie, s ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakképzetséggel rendelkező társadalom. A színesbőrűeknek évekbe telt asszimilálódni az oktatásba, de mindent egybevetve jelenleg az USA-nak nincs ennyi ideje, hogy versenyképes maradhasson.
Az egyetlen hivatalosan elfogadott álláspont a dologgal kapcsolatban pedig az, hogy ez egy rendkívül jó dolog és fontos mérföldkő, hiszen ez a generáció már úgy fog felnőni, hogy sokkal jobban hozzá van szokva a „sokszínűséghez”, mint elődeik. (Költői kérdés: ki veszi ezt be?)
Összességében ez az egész azt jelenti, hogy a társadalom egyharmada (36,6%) hozza világra az újszülött gyermekek több mint ötven százalékát!
Mindenki tisztában van ezzel, hogy hová vezet a folyamat, nem kell hozzá tudományos magyarázat, sem diploma…
Békési Balázs
Népesedési helyzet az Egyesült Államokban
A tavalyi év legújabb népszámlálási adatai szerint a kisebbségekhez tartozó újszülöttek száma a történelem során először felülmúlta a fehér csecsemőkét, közölte az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala.
Nem kell sokat hozzáfűzni, hiszen a számok magukért beszélnek.
50,4% etnikum [főként spanyolajkúak (26%), feketék (15%), ázsiaiak (4%) és egyéb (kevert fajú) kisebbségek – szám szerint ez 2,02 millió gyermeket jelent]
40,6% fehér amerikai
1990-ben ez az arány 73%-os többséget jelentett a nem spanyolajkú, fehér nők gyermekeinek számára.
Habár a gazdasági válságnak köszönhetően az újszülöttek száma csökkent, a kisebbségek körében ez nem számottevő. 2008 óta a fehér újszülöttek száma 11,4%-kal, míg a kisebbségi gyermekek száma csupán 3,2%-kal lett kevesebb. Négy államban (Hawaii, Kalifornia, Új-Mexikó, Texas) a kisebbségek száma már meghaladta az 50%-ot. De a többi állam is ezt a tendenciát követi…
A fehér emberekre jellemző a kiöregedés, ezzel szemben a spanyolajkúak termékenységi rátája 7 születés 1 halálesetre.
Az oktatás kérdése is fontos az Egyesült Államokban, hiszen a világpiacon Kínával kell versenyeznie, s ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakképzetséggel rendelkező társadalom. A színesbőrűeknek évekbe telt asszimilálódni az oktatásba, de mindent egybevetve jelenleg az USA-nak nincs ennyi ideje, hogy versenyképes maradhasson.
Az egyetlen hivatalosan elfogadott álláspont a dologgal kapcsolatban pedig az, hogy ez egy rendkívül jó dolog és fontos mérföldkő, hiszen ez a generáció már úgy fog felnőni, hogy sokkal jobban hozzá van szokva a „sokszínűséghez”, mint elődeik. (Költői kérdés: ki veszi ezt be?)
Összességében ez az egész azt jelenti, hogy a társadalom egyharmada (36,6%) hozza világra az újszülött gyermekek több mint ötven százalékát!
Mindenki tisztában van ezzel, hogy hová vezet a folyamat, nem kell hozzá tudományos magyarázat, sem diploma…
Békési Balázs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése