A Szíriát és Iránt sürgető geopolitikai helyzet arra ösztönzi Oroszországot, hogy növelje katonai jelenlétét a Kaukázusban, a Kaszpi-tenger, és a Földközi-tenger, illetve a Fekete-tenger térségében. A Nezavisimaya Gazeta forrásai szerint a Kreml tájékoztatást kapott, hogy az USA által támogatott izraeli csapás az iráni nukleáris létesítmények ellen nemsokára megtörténik.
A csak X-napként emlegetett eseménysorozat kapcsán Teherán válaszával és a lehetséges kockázatokkal nem számolnak, ami a háború kimenetelét teljességgel kiszámíthatatlanná teszi. Az Oroszország és az Európai Unió közt tartott csúcstalálkozón többek között ez is megvitatásra kerül az orosz elnök, Dimitrij Medvegyev részvételével. A rendezvény előestéjén a Kreml európai uniós nagykövete, Vlagyimir Csizov csak annyit mondott, hogy az USA által támogatott támadásnak katasztrofális következményei lesznek. Ez a kijelentés egyben Oroszország hozzáállását is kinyilvánította.
Oroszország már korábban megkezdte az előkészületeket arra a műveletre, amivel minimalizálhatják a Teherán elleni lehetséges katonai beavatkozás sikerességét. Ez a készültség már majdnem teljes. A Honvédelmi Minisztérium 2011 október-novemberében teljesen optimalizálta a 102. katonai bázist Örményországban. A Yerevanban állomásoztatott orosz helyőrség és katonai egységek át lettek helyezve Gyumri kerületbe, közel a török határhoz.
Ez gyors reakcióra ad lehetőséget, ha az USA Törökországon keresztül akar Irán ellen támadást intézni. Hogy ebben milyen szerepe lesz a 102-es bázisnak, az nem egyértelmű, de azt tudni lehet, hogy a Dél-Oszétiában és Abháziában lévő katonai bázisokon tartózkodó orosz fegyveres erők december 1-e óta teljes harckészültségben vannak. Az újság információi szerint a Grúzia közelében tartózkodó fekete-tengeri flotta egy ilyen konfliktusban szintén fellép az Irán ellenes erőkkel szemben.
A lehetséges beavatkozás közeledte drámaian lerontotta az Örményországban tartózkodó csapatok ellátását, ugyanis Grúzia felmondta a katonai rakományokra vonatkozó tranzit-megállapodást Oroszországgal. A Dél-Kaukázusban lévő orosz-örmény csoportok már teljesen elszigetelődtek, az üzemanyag- és élelmiszer-ellátmányok már csak a közvetlen Örményországgal érvényben lévő megállapodásokon keresztül érkeznek, Örményország viszont ezeket Iránból vásárolja. Háború esetén ezek az ellátási alapok azonnal megszűnnének.
Jurij Netkacsev altábornagy, aki már régóta a Kaukázusban tartózkodó orosz fegyveres erők parancsnoka és lőszer-illetve fegyverellátmány biztosítására - beleértve a 102-es alapot is - személyes rálátása van, úgy véli, hogy Oroszország még mindig keresi annak lehetőségét, hogy a Grúzia térségében lévő katonai létesítmények eszközellátását biztosítsák. Ő felveti a grúz közlekedési blokád feltörésének lehetőségét is. "Lehetséges, hogy Grúziában a közlekedési blokádot erővel áttörik és katonai eszközökkel biztosítják az Örményországhoz vezető folyosókat."
Anatolij Tsyganok, katonai előrejelzésekért felelős vezető szerint a Honvédelmi Minisztérium most nagyon óvatos Azerbajdzsánnal, mely az elmúlt három évben megduplázta katonai költségvetését, és most felvásárolja az izraeli drónokat, ami egyben előretolt felderítő és topográfiai lehetőségeket is jelent, és így bosszúságot okozhat még Teherán és Örményország számára. "Ráadásul Baku most fokozott nyomást próbál gyakorolni Moszkvára a Gabala radarállomás bérleti használata költségeinek növelésével. Ennek ellenére biztosan kijelenthetjük, hogy az Azerbajdzsán és Irán közötti, a Kaszpi-tenger olajkészlete fölötti vita ellenére Azerbajdzsán nem támogatja az Irán elleni katonai műveleteket."
Oroszország lehetőségként számol az iráni háború esetén az Örményország elleni török katonai beavatkozással is. Egy ilyen esetben az orosz fegyveres erők beavatkoznának, így valószínű, hogy Oroszország legalább katonai-technikai szinten támogatná Iránt a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis Teherán teljes katonai veresége, és egy Irán területén kezdődő földi NATO invázió esetében.
Molnár IstvánOroszország: körvonalazódik a sorkatonai szolgálat és a szerződéses haderő vegyes rendszere
Újabb sorozási kampány indul Oroszországban - 2012 tavaszán 155 ezer újabb jelentkezőt várnak a hadsereg soraiban. Ma a sorkatonák aránya az orosz fegyveres erők harmadát teszi ki, és a jövőben folyamatosan csökkenteni fogják. A Szovjetunió felbomlását követően fokozatosan kerültek előtérbe az ilyen irányú tervek, a megvalósítás időben kitolódott, mivel az önkéntesek toborzására még nem állt rendelkezésre a kellő tapasztalat. Az orosz katonai szakértők bár előnyben részesítik a szerződéses haderőt, a gazdasági válság hatásait az orosz gazdaság sem tudta elkerülni, és a katonai kiadások még csak most indulnak olyan arányban növekedésnek, hogy lehetővé tegyék a szerződéses állomány bővítését. A szakértők nem egy teljes átmenet mellett döntöttek, hanem kiépítik egy vegyes rendszer alapjait, ami egyben a toborzás gondjait is megoldja majd.
Alexander Sharavin ezredes - a Katonai és Politikai Elemző Intézet igazgatója - szerint jelenleg az optimális sorozott állomány az orosz hadseregben 200-250 ezer fő. "Ez lehetővé teszi, hogy a legtöbb katonai egységet állandó harckészültségben tartsuk, és egyúttal fenntart egy állandóan mozgósítható tartalékot. A sorozott állomány olyan területeken teljesít majd szolgálatot, ami nem igényel külön kiképzést, ugyanakkor közülük a legkiválóbbakat kiválasztva bővíthetjük a szerződéses állományt, akik további szakmai továbbképzésben részesülnek és a jövőben a megfelelő kiképzés után kiválasztott altisztek, tisztek közülük kerülnek majd ki."
Az évek során elsajátított szaktudás és tapasztalat szerződéses állományként történő megtartása ellensúlyozza azt a demográfiai helyzetet, melybe Oroszország a Szovjetunió felbomlásának idején került. A lakosság korösszetételének átrendeződése a gazdasági teljesítmény csökkenését eredményezné, ezért - és a sorozható fiatalok számának csökkenése miatt - a sorozott állományt 300 ezerről 200-250 ezerre csökkentik, amit a szerződéses haderő arányának növelésével ellensúlyoznak. Így Oroszország áthidalja azt a demográfiai válságot, melynek ellensúlyozása a fentiek miatt az ország védelmi politikájának részét is képezi. Sharavin ezredes szerint ezzel az orosz haderő a legjobbak kiválasztására törekszik, ami a hadsereg minőségi javulásához vezet, miközben a rendelkezésre álló munkaerő sem fog csökkenni.
A sorozásnak a különböző országokban több megközelítése is érvényben van. Egyedül az Egyesült Államok az, amely teljes létszámban, több mint egy millió főt számláló szerződéses haderőt tart fenn (miközben a tartalékosokat is készenlétben tartja). Ennek ellenére valamennyi olyan ország, amely a kettős toborzás elvét alkalmazza, azt mondja, hogy a NATO összességében relatív kis katonai erőt képvisel. Franciaország - beleértve a nemzeti csendőrséget is - összesen 360 ezres állománnyal bír. Németország 2011-ben eltörölte a sorkatonai szolgálatot, a Bundeswehr mintegy 200 ezer főt számlál, és a közeljövőben 170 ezerre csökkentik a létszámot. A brit haderő is mindösszesen 180 ezer főből áll.
A nem-NATO országok közül Dél-Korea, Kína és Izraelre hivatkozik, ezek haderejében az a közös, hogy mindhárom egy a küszöbön álló szárazföldi háborúra készül. Sharavin ezredes szerint egy ilyen háború a közeljövőben Oroszország számára is több mint valószínű, ezért az orosz haderőnek nem csak harckészültségében megfelelő haderőre van szüksége, hanem rendelkeznie kell a megfelelő mozgósítható tartalékkal, elsősorban a földi haderő terén. Ezen felül az orosz haderőnek rendelkeznie kell a szükség esetén elérhető teljes haderő azonnali felfegyverzésére és hosszú távú ellátására szükséges tartalékkal.
Ennek értelmében Oroszországban a vegyes toborzási rendszer két fontos feladatot lát el: a jövőbeli szerződéses haderő alapját képező legjobbak kiválasztását, illetve az összes mozgósítható tartalék ellátási kapacitásának fenntartását. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az orosz katonai gyakorlatok nagy része számol az összes rendelkezésre álló tartalék mozgósításával és az ennek megfelelően felhalmozott műszaki berendezések azonnali üzembe helyezésével, ennek az intézkedésnek a feladata egyértelmű.
Molnár IstvánAz ENSZ Biztonsági Tanácsa nem ad engedélyt az Irán elleni csapásra
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem fogja megengedni katonai csapásmérést Irán ellen, jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
"Ha valakinek eszébe jut, hogy ezt tegye [megtámadni Iránt], ezek a személyek nem mennek a Biztonsági Tanácsba, mert tudják, hogy a Biztonsági Tanács nem ad felhatalmazást az erőalkalmazásra" - mondta ma Szergej Lavrov.
ruvr.ruLavrov nyilatkozata arra hívja fel a figyelmet, hogy a NATO-nak eddig sem volt szüksége az ENSZ BT felhatalmazására. Az eddigiek alapján az USA bátran gyarmatosít, a tagállamok pedig odagyűlnek mint keselyűk a dögre, kihasítani saját részüket a zsákmányból.
Az ENSZ szervezetei itt már csak akkor szólalnak meg, mikor szervezett ellenállás miatt elhúzódik a dolog, és nyilvános elhatárolódásra van szükség az országban zajló emberijog-sárbatiprástól.
Lavrov nyilatkozata annyit jelent, hogy Oroszország (és esetleg Kína) nem ad engedélyt - mert a többi tagállam többnyire a keselyűk közt lakomázna. Nehezen nem észrevehető a külügyminiszter nyilatkozata és a "NATO game over" üzenet közötti, nyillván csak látszólagos összefüggés.
Fenyvesi Áron
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése