Rohanunk a forradalomba? Rohanunk a forradalomba!
A 2008-ban kezdődött pénzügyi
válság kezelésére alkalmazott megszorítások olyan politikai realitássá
alakultak át, ami az elmúlt hat évtizedben felépített társadalmi
szolidaritását és emberi jogi védelemben tett előrelépéseket
veszélyezteti az Európa Tanácsban résztvevő tagállamokban – olvasható a
szervezet emberi jogi biztosának, Nils Muiznieks jelentésében, amelyet
decemberben hoztak nyilvánosságra. Ebben Magyarország megemlítése sem
marad el.
A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság
kezelésére alkalmazott megszorítások olyan politikai realitássá
alakultak át, ami az elmúlt hat évtizedben felépített társadalmi
szolidaritását és emberi jogi védelemben tett előrelépéseket
veszélyezteti az Európa Tanácsban résztvevő tagállamokban – olvasható a
szervezet emberi jogi biztosának, Nils Muiznieks jelentésében, amelyet
decemberben hoztak nyilvánosságra. Ebben Magyarország megemlítése sem
marad el.
A válságra adott kormányzati intézkedések eredeti célja az lett
volna, hogy az eddig nem látott monetáris és fiskális intézkedések
sorozatával úgy élénkítsék a gazdaságot elkerülve egy súlyos globális
depressziót, hogy közben a szociális védelmet is garantálják. A jelentés
azonban arra mutat rá, hogy 2010-től több kormány a megszorító
intézkedésekre mint sürgős intézkedésekre tekintett, gyakran megkerülve a
társadalmi részvétel csatornáit, valamint az elfogadott demokratikus
fékek és ellensúlyok rendszerét. Sőt, az európai és a gazdasági
kormányzás nemzetközi szervezetei is központi szerepet adtak a
megszorítások kikényszerítésének.
A kiadáscsökkentések többsége – amelyek főleg a közkiadások
csökkentését, regresszív adóemeléseket, a munkavállalók védelmének
megnyírbálását és a nyugdíjreformok visszafogását jelentette – csak
súlyosbította a gazdasági válság egyik komoly velejárója, a rekordszintű
munkanélküliség következményeit. Ez pedig az emberi jogok széles
spektrumát is érintette, a tisztességes munkához való jogtól kezdve a
megfelelő életszínvonal és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
jogát, a szólásszabadságot és szabad véleménynyilvánítás jogát, valamint
az átláthatóságot és elszámoltathatóságot is.
A megszorítások végrehajtásakor több európai kormány megfeledkezett
az emberi jogi kötelezettségeiről, különösen a legsérülékenyebb réteg
szociális és gazdasági jogait illetően, hogy biztosítani kell az
igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az egyenlő bánásmódhoz való
jogot – derül ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogok biztosa
jelentéséből, ami azt is hozzáteszi: a szegénység – beleértve a
gyermekek nélkülözését – egyre súlyosabb, és ennek vélhetően hosszú távú
hatása lesz.
Az emberi jogok árán nem
A biztos a jelentésben felhívja a figyelmet: mint ahogy az a
nemzetközi emberi jogi törvényekben ez megfogalmazott, a polgári,
politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok még a gazdasági
válságok idején sem áldozhatóak fel, sőt, ezek szükséges részei a
fenntartható és befogadó fellendülésnek. Az Európa-szerte látott
megszorítóintézkedések azonban az emberi jogok fő területeit ássák alá.
A jelentés rámutat, az állami szociális kiadások voltak a fő
célpontjai a költségcsökkentéseknek több európai országban. Ezek vagy
bértömegcsökkentésen, vagy bérbefagyasztáson keresztül történtek meg –
különösen az oktatásban, egészségügyben és a közszféra más ágazataiban
-, illetve a szociális védőhálók “racionalizálásában”, az üzemanyagokra,
mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre adott támogatások
csökkentésében vagy teljes megszüntetésében, számos szociális ellátáshoz
való hozzáférés szigorításában, valamint az oktatási és egészségügyi
rendszerek költségvetésének visszavágásában nyilvánultak meg.
Újabb csoportok a hajléktalanok között
Ezek az úgynevezett programországokra (amelyek pénzügyi mentőövre
szorultak) különösen igazak: 2007 óta a vizsgált 21 országból 15-ben
növekedett a hajléktalanság, amelynek fő katalizátora Görögországban,
Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az
Egyesült Királyságban a válság volt. A jelentés szerint a hajléktalanok
körében újabb csoportok jelentek meg, amelyek között a nőket,
bevándorlókat, fiatalokat, és családokat említi a dokumentum.
A jelentés nehezményezi, hogy sok kormány gyorsan hajtotta végre a
megszorításokat, és a pénzügyi, gazdasági vészhelyzetre hivatkozva
megkerülte az előzetes egyeztetés tradicionális csatornáit és a
társadalmi párbeszédeket. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa által
készített jelentés szerint a súlyos megszorító intézkedések és az
érintettekkel gyakran elmulasztott konzultáció provkálta ki a széleskörű
tüntetéseket Spanyolországban, Portugáliában és Görögörszágban,
amelyekkel szemben keményen felléptek a hatóságok. Ezek azonban
megrengethetik a demokratikus rendszerekbe vetett hitet is –
figyelmeztet a jelentés.
Magyarország és az igazságszolgáltatás
Magyarország – név szerint említve – a dokumentumban az
igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogának veszélyeztetése kapcsán
jelenik meg. Ez a jog a biztos szerint – Horvátország,
Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Észtország, Litvánia és Lettország mellett
– Magyarországon 2008 és 2010 között az igazságszolgáltatási rendszer
hozzáférhetőségének és kapacitásának gyengítése terén jelentkezett – az
igazságszolgáltatási rendszer költségvetését az általános költségvetési
szigorításokkal együtt kurtították meg. Emellett néhány országban
emelkedtek az eljárási illetékek is. Itt a dokumentum Észtországot emeli
ki, ahol az eljárási díjak polgári és bizonyos közigazgatási jogi
eljárások esetében 2-5-szörösére ugrottak 2009-ben. Németországban,
Írországban és az Egyesült Királyságban viszont 2011-12-ben a
jogsegélyben történt jelentős szigorítás, sokkal szűkebb körű ügyre
korlátozva ezek igénybevételét.
Csorbult az élelemhez és ivóvízhez való hozzáférés joga is
Az élelemhez való hozzáférés joga is sérült, amikor a kormányzatok
által bevezetett megszorítások során a döntéshozók úgy korlátozták a
támogatásokat, hogy nem biztosították az alapvető élelmiszerek minimum
mértékéhez való hozzáférést. Többeknek a megszorítások eredményeként az
ivóvízhez való hozzáférés jogának korlátozásával is szembesülnie
kellett. Utóbbira példaként azt említi, hogy Írországban a trojka néven
emlegetett EU/ECB/IMF által adott pénzügyi segítség egyik feltételeként
helyi vízhasználati díjat vezettek be.
Az oktatáshoz való hozzáférés joga is sok helyen sérült, főleg az
oktatás költségvetési keretének megnyírbálása miatt. A jelentés
megemlíti, hogy a trojka a pénzügyi mentőöv feltételeként szabta például
Görögországnak, hogy az egészségügyre fordított költségvetési keret nem
haladhatja meg a GDP 6 százalékát, amelynek hosszú távon kihathat a
társadalom egészségügyi állapotára. Lettországban pedig az
egészségügyben végrehajtott költségcsökkentések a rendszer rendelkezésre
állását illetve az ahhoz való hozzáférést ásta alá.
Az Európa Tanács szerint a megszorításokat a médiaszabadság is
megszenvedte: mind a magán, mind az állami médiában elbocsátások
voltak,visszavágták a fizetéseket és külső tudósítói bázisokat
szüntettek meg – itt különösen a görög állami média, az ERT bezárását
emeli ki a jelentés. Ez ugyanis nemcsak a média sokszínűségét csökkenti,
de a demokrácia egyik alappillérének működését is veszélyezteti azzal
hogy korlátozza a média szükséges tájékoztató szerepének ellátását és
“őrzőkutya” szerepük betöltését, megkurtítva ezzel a véleménynyilvánítás
és a tájékozódás szabadságához való jogot.
Ajánlások
Az emberi jogi biztos úgy látja, hogy szükséges az európai szociális
modell emberi méltóságra, a nemzedékek közötti szolidaritásra és a
mindenki számára biztosított igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre
alapozott megerősítése. A biztos az Európa Tanács tagállamai számára
ennek érdekében 12 pontban fogalmazta meg ajánlásait:
Intézményesítsék az átláthatóságot, a társadalmi részvételt és
az elszámoltathatóságot a gazdaságpolitikai ciklusokon átívelően.
Végezzék el a szociális és gazdaságpolitikai intézkedések emberi
jogokra és egyenlőségre gyakorolt hatásainak rendszerszintű
hatásvizsgálatát.
Támogassák egyenlőséget, a diszkrimináció és rasszizmus ellen pedig lépjenek fel.
Biztosítsák a szociális védelmet minden szinten – a kormányoknak
fenn kell tartaniuk a társadalombiztosítási garanciákat az alapvető
jövedelemhez és egészségügyi ellátáshoz, az alapvető termékekhez és
szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés biztosításának érdekében.
Garantálják a tisztességes munkához való jogot.
Az emberi jogok figyelembevételével szabályozzák a pénzügyi
szektort. (Átlátható szabályozásokat kell bevezetni az olyan
elszámoltathatósági mechanizmusok biztosítása érdekében, amelyek a káros
gyakorlatokat büntetik és lehetővé teszik az elkövetők bíróság előtti
felelősségre vonását. A jelentés ennek kapcsán megjegyzi: létfontosságú
közpénzeket nem lenne szabad rövid távú, felelőtlen gyakorlatokat
folytató pénzügyi intézmények megmentésére használni.)
A kormányok az európai és nemzetközi szervezetek pénzügyi
mentőprogramjának keretében meghozott döntéseiket az emberi jogok szem
előtt tartásával hajtsák végre.
Vonják be és támogassák az aktív civil társadalmat. A
kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk a civil szervezetek kritikus
szerepét a megszorításokkal kapcsolatban, illetve a
véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési jogok tekintetében.
Biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést mindenki számára.
Azok a tagállamok, amelyek még nem tették, ratifikálják az
európai és nemzetköz emberi jogi eszközöket a gazdasági és szociális
jogok terén.
Az államigazgatás minden szintjén, a mindennapi munkába integrálni kellene az emberi jogokon alapuló megközelítést.
A tagállamoknak meg kellene erősíteniük a nemzeti emberi jogi
struktúrákat a gazdasági válságra adott válaszok keretében – ez főleg az
ombudsmanok, nemzeti emberi jogi biztosok és esélyegyenlőségi szervek
megerősítését és hatékonyabbá tételét jelenti.
Az Európa Tanács (ET) (Council of Europe – CE) az Európai Uniótól
független nemzetközi szervezet (szemben az Európai Tanáccsal, ami az
Európai Unió állam- és kormányfőinek, valamint a Bizottság elnökének
döntéshozói testülete), amelyet 10 nyugat-európai ország (Belgium,
Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország,
Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország) hozott létre 1949. május
5-én Londonban. Az Európa Tanács (székhelye Strasbourg, Franciaország) a
tagállamai közötti politikai, szociális, jogi és kulturális
együttműködés megszilárdítására és az emberi értékek védelmére törekszik
Európában.
(napi.hu)
Bal-Rad komm: “…a szegénység – beleértve a gyermekek
nélkülözését – egyre súlyosabb, és ennek vélhetően hosszú távú hatása
lesz.”-állapitja meg a jelentés.
Márpedig ez az álmoskönyvek szerint sok jót nem jelent a
bajok okozóira nézvést. Sarkitva a dolgot, úgy is fogalmazhattak volna a
jelentés összeállitói, hogy Európa rohan a forradalomba!
Persze nem minden európai ország, viszont a volt szocialista országok többsége-a PIGS kategóriásokkal kiegészitve-rohan.
A leglátványosabb romlást mindenképpen Magyarország jegyzi. A
2008-as válság hazánkban csak felszinre hozta a rendszerváltás valódi
“eredményét”!
Tanulságait még egyenlőre a magyar társadalom többsége nem vonta
le-következményeit, hosszútávú hatásait viszont még kevesebben fogták
fel! Az elkövetkező egy-másfél év mindenképpen a tömeges kijózanodás és
felismerés időszaka lesz! Keserves időszak vár ránk-magyarokra!
2012-es kimutatás! Azóta csak romlott a helyzet Magyarországon-pedig már akkor is durva volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése