AZONNALI ELSZÁMOLTATÁST KÖVETELÜNK

Csütörtökön délután a Lánchíd Rádióban egy betelefonáló férfi elég jól felhívta a figyelmet a ma esti filmre, de az biztos, hogy még ezt a filmet is az összes tévéadó agyonhallgatja. Amolyan "szamizdat"-nak próbálják elkönyvelni. Figyeljük csak meg, hogy semmilyen utóhatása nem lesz a két adás filmjének és nem lesznek erről műsorok és viták. Próbálják majd elnyalni az egész témát, mint ahogy a NAV-os Horváth András följelentését is, amibe már teljesen belezavarodott a Fidesz. Hiszen ő már 2011-ben két fideszvezérnek is elküldte írásban a téma lényegét és a két vezér azóta is hallgat és az összes "közmédiában" a süketet játsszák.... Majd meglátjuk, hogy ki nevet a végén... Még két nagyon fontos adalék ehhez a témához. Fülsüketítő a Jobbik hallgatása erről, ami a Fidesz kistestvérét illeti. És az agyonreklámozott Kurucinfo is mélyen hallgat a NAV-os ügyről és arról, hogy a "radikális" Jobbik miért hallgat az egészről.... Ha a Jobbik nemzeti párt lenne - mint ahogy nem az -, akkor minden fontos nemzeti ügy mellé oda kéne állniuk és hallatni hangjukat. Ezzel szemben a Fidesz kistestvérei a homokba dugják a fejüket, mert így akarnak megfelelni a parlamenti zsinagógának. Mese nincs. Majd tavasszal meglátjuk, hogy ezért a jócselekedeteikért mennyi szavazat fog leesni nekik.

Az igazság soha nem késő

A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el "az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről" szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.

"Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök. A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események - II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás - szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi." (Jelenczki István) (porthu)

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/azonnali-elsz%C3%A1moltat%C3%A1st-k%C3%B6vetel%C3%BCnk