A szíriai katonai vezetés
bejelentette, hogy átvette az ellenőrzést Al Kuseir térségében, és a
várost teljes egészében felszabadította a nemzetközi banditák terrorja
alól. Két hónapos kemény harcot vívtak az atlantisták korlátlan pénzügyi
és haditechnikai támogatását élvező banditákkal. A nyugati
dezinformációs médiaközpontok már többször a szíriai kormányerők
kudarcairól közöltek híreket, melyeket valójában a banditák segítséget
kérő felszólításai cáfoltak meg.
A
kormányerők katonai műveleteit a libanoni Hezbollah önkéntesekből álló
harccsoportjai segítették győzelemre. Ez a kitűnő harci szellemmel és jó
kiképzéssel rendelkező katonai erő a libanoni-izraeli háborúban mutatta
meg képességeit első ízben, amikor megverte az addig veretlen
izraelieket. A banditák őrületes kegyetlenséggel akarták a Hezbollah
harcosok kedvét elvenni a harcoktól, előfordult olyan eset is, amikor a
fiatal Hezbollah harcos szívét egy bandita parancsnok kivágta és
megette. Ezeknek az embertelen cselekedeteknek következményeként a
városban foglyokat nem ejtettek többé, lényegében minden banditát
halálra ítélt az általuk elkövetett szörnyű bűnök sokasága. Raboltak,
válogatás nélkül erőszakolták a lányokat, asszonyokat, és a vallásuk
előírásaival ellentétben részegeskedtek és kábítószereztek. Az
afganisztáni, a kaukázusi, a csecsen és a különböző nyugati, illetve
arab országokból napi 1000 dollár zsoldért toborzott söpredék nem bírta
azt a szisztematikus, felőrlő terhelést, amit a tüzérségi tűz és az
állandó légitámadások jelentettek, célzott rakétacsapásokkal
kiegészítve. A kormányerők és a Hezbollah mesterlövészei a harcok során
olyan tapasztalatokra tettek szert, mely ellen nem volt védekezés. Az
elfogottak közül azokat, akikről feltételezték, hogy többet tudnak az
átlagnál, kivégzésük előtt kivallatták. A nyugati cionmédiában
rettenhetetlen harcosoknak bemutatott banditák sírva, semmivé válva
közölték a vallatókkal az értékes információkat.
Al
Kuseir felszabadítása nem csak egy morális töltést adott a banditák
ellen harcoló hadseregnek, hanem olyan hatása is van mindkét harcoló fél
-és az őket támogatók- vonatkozásában, mint amilyet 1943 elején a
sztálingrádi csata váltott ki. Fordulópont ez a győzelem, mert
bizonyította, hogy közvetlen atlanti beavatkozás nélkül a zsoldosok
képtelenek eredményeket elérni, csak a rombolás és a gyilkosságok
sorozata jellemzi ténykedésüket.
A
kormányerők és a Hezbollah napról-napra erősödik, emberi és
haditechnikai háttere igen jónak mondható. A banditák politikai és
utánpótlási hátterét képező országokban, különösen Törökországban
megingott a hatalombirtoklók helyzete, mindenhol belső nyugtalanság,
tüntetések, halottak és ezrével lefogottak vannak. Szíria helytállása
átrajzolja az egész közel-keleti helyzetet. Ennek a helytállásnak az
alapját a hazafiasság mellett az orosz és a kínai támogatás adja, mely
kizárta a tevőleges katonai beavatkozást az atlantisták részéről.
Biztosak
voltunk Al Kuseir felszabadításában, ezt az eddigi írásaink is
bizonyítják. Akik a győzelem napjára úgy készültek, hogy a
hűtőszekrénybe tettek egy üveg pezsgők, vegyék elő és igyunk a
győzelemre. Mert ez minden igaz ember győzelme is.
Kassai Ferenc
Az
Egyesült Államok súlyosan kritizálta a szír hadsereg Kuszajr ellen
intézett támadását. A Fehér Ház közleménye szerint rengeteg polgár is
meghalt a város visszafoglalása során, és sokan szenvedtek.
A
Fehér Ház közleménye kiemeli, hogy Asszad és a vele szembenállók
kötelesek a nemzetközi egyezményeket követni. Ez azt jelenti, hogy a
humanitárius szervezeteknek szabad bejárást kell biztosítani a városhoz,
és a gyógyszerszállítmányoknak is szabad utat kell engedni.
A
keddről szerdára virradó éjszaka során, egy hetes harc után, a
kormányhadsereg visszafoglalta Kuszajr-t, a lázadók visszavonultak. A
halottak száma több százra valószínűsíthető.
Megjegyzés:
Hirtelen miért lett ilyen fontos az USA számára az “emberséges háború”
meg a különféle (szembenálló) felekkel kapcsolatos követelőzés? Csupán
sejthető, hogy ezek már a menekülés közbeni, hátra kiabált ökörségek
csupán — a “lázadó” (illetve: külföldről importált) csürhéből talán már
kifogyott az ütőképesség, utánpótlásuk (úgy személyi, mind ellátmányi
oldalról) egyre körülményesebb (hacsak nem jöhetnek be egy pár ponyva
alatt a szállítmányok a Vöröskereszt nevében), az egész konfliktus
kiötlői pedig kénytelenek belátni, hogy ezt a mocskos háborút
elvesztették; mindezek dacára sem hazudtolják meg magukat: semmi
becsület a viselkedésükben, futás közben azért még szidják a nyertes
apját-anyját…
Z. Ribka (Hollandia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése