Koszovó leszakításával a NATO háborút hirdetett a térség országai ellen

Az 1991-ben kezdődő és Jugoszlávia szétverését eredményező "délszláv háború" folytatásaként Szerbia, mint potenciális orosz-szövetséges ország "szívének" kitépése következett. Az Amerikai Egyesült Államok által támogatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg számos terrorakcióval, útblokádokkal, rendőri és civil célpontok elleni támadásokkal kiprovokálta a jugoszláv rendfenntartó erők fellépését.

A nyugati média mint mindig, ekkor is csak a reakciót tálalta a világ elé, az akciót elhallgatta. Az így kierőszakolt "tárgyalásokon" egy független állam számára teljesíthetetlen követeléseket támasztottak. Többek között a NATO csapatok számára jogot adtak volna Szerbia egész területének, légterének és felségvizeinek korlátlan használatára, beszállásolásra, táborok létesítésére, gyakorlatozásra.

Belgrád válasza erre természetesen nemleges volt. Az orosz vétó ellenére 1999. március 24.-én 20 órakor kezdetét vette a XX. század második felének egyik legtragikusabb eseménye. A 78 napon át tartó terrortámadás törvénytelen volt és ellentétes a nemzetközi joggal. Az egész gengszter-politikát jól jelképezi a háborús bűnös volt amerikai külügyminiszter Madeleine Albright nyilatkozata, miszerint a "nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt az Egyesült Államok koszovói beavatkozása 1999-ben".

A barbár légitámadás-sorozatban legalább 2500-an vesztették életüket, csaknem 13000 a sebesültek száma, ebből közel 3000 gyermek. Az anyagi kár legkevesebb 100 milliárd dollár, megsemmisült 25 ezer lakóépület, 500 km közút és legalább ilyen hosszú vasútvonal vált használhatatlanná. Megrongálódott, vagy romba dőlt továbbá 19 kórház, 69 iskola (!) és 44 híd.

A NATO összesen 2300 bevetésben 22000 tonna robbanószert dobott le és 1300 robotrepülőgépet vetett be. Két olajfinomítót ért bombatalálat és először használtak grafitbombákat az elektromosenergia-szolgáltató rendszerek megbénítására. Az ország ma is küzd a 15 évvel ezelőtti sorozatbombázás következményeivel: mintegy 30 ezer szegényített uránt tartalmazó lövedék van szétszórva és máig szennyezi a környezetet, rengeteg ember lassú halálát idézve elő.

Természetesen e gaztett nem az albánokért történt, nem Koszovóért ahol továbbra sincs béke. Azért történt, hogy a Balkánt teljesen atlantista befolyási övezetté tegye és ennek akadálya volt a szerb állam. Azért történt, mert a viharos múltú Szerbia mindig is tartóoszlopa volt a nyugat-balkáni térség biztonságának és egyensúlyának, a cionisták pedig az egyensúlyt nem szeretik. Amikor Szerbia ezt a barbár légitámadás sorozatot elszenvedte, nemcsak a saját érdekeiért harcolt, hanem a nemzetközi jog tiszteletben tartásáért, a térség biztonságáért és egyensúlyáért is küzdött. Amíg a NATO létezik, a térség államai soha nincsenek biztonságban. Ami a múltban megtörtént, újra megtörténhet más országban, más helyszínen, más indokkal.

Dévai István