Egyre
több kutatás állítja, hogy óvatosabbnak kell lennünk a LED-égőkkel,
mert hiába energiatakarékosak, képesek megbolygatni a
hormonműködésünket.
Táblagép,
mobiltelefon, lapostévé, iróasztallámpa, éjszakai hangulatfény -
LED-világítással működnek. Legnagyobb nyugalommal vásároltuk, abban a
tudatban, hogy az energiatakarékos izzókkal jót teszünk a
környezetünknek. Hát annak lehet, csakhogy magunknak annál kevésbé.
A mesterséges világítás egyaránt hatással van az emberekre, az
állatokra és a növényekre. Megzavarja a természetes fényviszonyok
mellett több százezer év alatt kialakult belső biológiai óra, az
úgynevezett cirkadián ritmus működését. Következményként módosul az
anyagcsere, a testtömeg-index (BMI), az oxigénfelvétel, illetve a
hormontermelés.
Kék vagy fehér?
A LED-világítással ugyanis az a baj, hogy nem az, aminek látszik. A
fehér színű fény voltaképpen kék izzóból származik, amelyet egy
sárgásfehér foszforrétegen áthaladva észlelünk fehérnek. De ez attól még
részben kék. Néhány évvel ezelőtt derült csak ki, hogy az emberi
szemben, a retinában speciális sejtek vannak, a melanopszinok, amelyek
kifejezetten a 460-480 nanométer körüli hullámhosszú, azaz kék fényre
reagálnak, és befolyásolják a melatonin hormon termelődését, amely az
alvás-ébrenlét szabályozását végzi. Ezért nevezik sötétséghormonnak is.
Ha emelkedik a szintje, elálmosodunk, ha pedig csökken, akkor kipattan a
szemünk.
A sötétséghormon szerepe
A melatonin erős antioxidáns, azaz megóvja a sejteket a károsodástól. A
magas melatoninszintű egerek 20 százalékkal tovább éltek, mint csökkent
melatoninszintű társaik. A melatonin erősíti az immunrendszer
működését, egyes kutatások szerint véd a vírusfertőzésekkel szemben.
Szervezetünk a fény spektrumának más tartományaihoz van jobban
hozzászokva: a tűz vöröséhez, a villám sárgájához, a napfény fehéréhez.
Ezek kevésbé befolyásolják a melatoninszintet. A kék fény, vagyis a
LED-es mesterséges megvilágítás azért alattomos, mert a hajnali
derengést idézi fel, és ettől azonnal ébrenléti módba kapcsolja a
szervezetünket: hatására csökken a melatonin-termelés, felébredünk. A
Harvard Egyetem közelmúltban kiadott hírlevelében (is) a melatoninzavart
összefüggésbe hozzák a rákos megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, a
szívbetegségekkel és a kóros elhízással. A Harvard kutatóinak
kísérletében az önkéntesek napi 6,5 órát töltöttek kék fényben, míg a
kontrollcsoport zöld fényben töltött ugyanennyi időt. Megállapították,
hogy a kék fény kétszer olyan hosszú időre csökkentette a
melatonin-termelést, mint a zöld fény, és három órával előbbre hozta az
ébredés idejét, míg a zöld fény másfél órával. A cirkadián ritmus
lépcsőzetes eltolásával a vizsgálat alanyainál vészes mértékben és
tartósan nőtt a vércukorszint, ellenben csökkent az étkezések utáni
teltségérzet kialakulásáért felelős leptin hormon mennyisége. Vagyis
cukorbetegség közeli állapotba kerültek, miközben egyre többet bírtak
enni, és hízni kezdtek. A belső órát már a 8 lux értékű világítás is
megzavarja - összevetésül: a telihold fényereje 1 lux, az éjszakai
közvilágítás 2-30 lux. A kutatások szerint az 530 nanométer feletti
hullámhossz nem zavarja meg a melatonin-termelést.
ESL izzó
- Nappal töltsünk minél több időt természetes fényben, hogy megerősítse a belső óránk működését!
- LED helyett érdemes a szintén energiatakarékos ESL-izzót tenni azokba a lámpákba, amiket sokat használunk.
- Éjszakai őrfénynek válasszunk vöröset, mert az zavarja meg legkevésbé a biológiai órát és a melatonin-termelést.
- Lefekvés előtt 2-3 órával már kerüljük a számítógép, táblagép, okostelefon használatát! Csökkentsük a fényerejüket!
- Vegyünk kékfény-blokkoló szemüveget (optikákban is lehet érdeklődni, de munkaruházati üzletben is kapható).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése