A hazai- és
külföldi bankrendszer a 2008-as válságot megelőzően jóval több hitelt
helyezett ki, mint amennyi betétet gyűjtött. 2008-ban Magyarországon a
hitel/betétmutató 160 százalék felett volt, azaz 60 százalékkal több
hitel volt, mint betét. A bankok a fent említett mérlegalkalmazkodást a
hitelek agresszív visszavételével és a betétek növelésével valósították
meg, így mára ez a mutató 120 százalék alá csökkent. A folyamat még nem
ért véget, ugyanakkor az út nagyobbik felét – az elemzők szerint - már
megtette a bankszektor. A hitelezés újraindulásához azonban nem csak
forrásra (azaz betétre) van szüksége a bankoknak, hanem tőkére is. E
tekintetben számos bank nehézségekkel küszködik. A különbséget többnyire
az anyabankok biztosították hazai leányvállalatoknak. A válság
kitörésével ez a gyakorlat megszűnt, és általánossá vált az a banki
politika, hogy minden országban a helyi hiteleket a helyi betétekkel
kell finanszírozni. Hiába tartozik fokozatosan egyre kisebb összeggel a
lakosság a bankoknak, egyre többet költ a meglévő hitelek törlesztésére –
írja a Portfolio.hu. Mivel nem volt annyi betét, ami fedezetet nyújtott
volna a további finanszírozásra, így azok jó része elmaradt, bedőlt.
Minimálisra csökkent vagy inkább stagnált mind a kereskedelemben, mind a
bankszektorban a pénzmozgás. Hiába szajkózzák rendületlenül a pozitív
jelzőket, sem a világgazdaság sem a hazai termelés nem halad, sem a
vásárlóérték nem nő.
Tavaly
összesen 591 milliárd forintot áldozott a magyar lakosság banki
devizahitel-törlesztésre, az árfolyamgát nélkül pedig 622 milliárd
forintot költöttek volna. Ha sem végtörlesztés, sem árfolyamgát nem lett
volna, akkor összesen 818 milliárd forint lett volna a teljes összeg a
pénzügyi portál számításai szerint. Az extra profit elmaradt, na bumm… A
devizahitelek kamata nem emelkedett tovább tavaly, sőt, kis mértékben
csökkent (svájci frank hitelek esetében 6,37 százalékról 6,28
százalékra). A forint viszont soha nem volt olyan gyenge az év átlagában
a frankhoz és az euróhoz képest, mint 2013-ban. Ezzel a legkönnyebb
kimagyarázni a sajtot a szánkból, vagy mert az állam rossz gazda, hogy
köznépi bölcseleteknél ragadjunk. Megjegyezzük, hogy ez az állami
berendezkedés tényleg rossz gazda, de nem a bank-oligarcha szempontjából
(mert ott össze-összekacsingatnak a jól felfogott érdekek, még ha más a
tálalás is), hanem nemzetünk és vagyonunk elsüllyesztésében játszott
szerepéért! Ezért meg úgyis felelnek! Ha nem előttünk, akkor majd az
Ítélet napján elszámolnak a Magasságos előtt, de szó szerint!
Gölöncsér Miklós
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése