A
nemzetközi pénzintézetek mostanra kezdtek komolyan aggódni amiatt, hogy
Kelet-Európában tovább növekszik a pár éve kezdődő tőkekivonás.
Az IMF a tőkekivonás három hullámáról beszél: az első a 2008-as
"pénzügyi válság" hatására kezdődött meg. Ekkor még átmeneti
válságjelenségként értékelték a történteket, amiben a befektetők
kockázatvállalási hajlandósága csökken és emiatt nagyobb vagyonkivonások
indultak meg az EU perifériaállamaiból.
A nyugati országok pénzügyi visszarendeződését követően egyértelművé
vált, hogy ugyanez a folyamat a perifériaállamokban nem fog megkezdődni.
A második hullámban 2011 közepétől a nyugati bankok fékezték a
kelet-európai leányvállalataik tőkeellátását. A bedőlt hitelek miatt
kiszámíthatatlan környezetté vált Kelet-Európa, ahol csak a legnagyobb
tőkével bíró pénzintézetek tudtak továbbra is extraprofitban
gondolkozni. A társadalmi kérdésekre érzéketlen profitéhes bankok a
bedőlt hitelekre egyszerű pénzkivonással reagáltak.
A harmadik hullám már politikai vonatkozású - 2012 második felében
Kelet-Európába helyeződött át a nyugati és az orosz érdekszféra
ütközőzónája. Ennek kézzelfogható hatásai 2013 első negyedévére kezdtek
megjelenni, a kelet-európai országok orosz állammal kötött államközi
megállapodásainak hatására a tőkekivonás ugrásszerűen felgyorsult,
addigra a nyugati pénzügyi körök közül a kevésbé józanabbak is
hanyatt-homlok menekültek.
A térség 2008-as pénzügyi válsága óta a nyugat-európai bankok több
mint 120 milliárd eurót vontak ki, és ebben még nincsenek benne a
2013-as év kiemelkedően mínuszos adatai, amiket az IMF jövő héten hoz
majd nyilvánosságra.
Ennek fényében érthető, hogy Orbán Viktor egyre kevesebbet szaladgál
Brüsszelbe, és egyre többet Moszkvába, - de nem kell aggódni, ahogy
telik az idő, az átrendeződést követően ennek is meglesznek a politikai
következményei. A legnagyobb patkányok akárhogy rohangásznak is, nem
fogják elhagyni a süllyedő hajót.
http://www.hidfo.net/2014/01/15/menekul-toke-kelet-europabol
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése