2014. január 15., szerda

GYED EXTRA: utánajártunk – összegzés.

A teljesség igénye nélkül. Fogy a magyar, ezt mindenki tudja. Szegény is, de ezt ellensúlyozandón jön a gyed extra! Sokakat érdekel, sokakat érint, ezért mi is utánanéztünk propagandánk látható szisztematikus felépítése céljából. Mire lesz elég? A gyermekes családok helyzetét könnyítendő, ezáltal pedig az ország vészjósló demográfiai folyamatait megfordítandó - értékel a kormány – ezért döntött a gyed extra bevezetéséről. Leszögezzük, mi egyszerű kampányfogásként értékeljük. Hatása a társadalmi viszonyok valós szabályozására vajmi kevés eredménnyel járna vagy jár majd. A Fidesz belekezdett – ahogy ők fogalmaznak – „mindenidők…” nyílt szavazatfelvásárló kampányfogásába, mely Magyarország párttörténelmében az ők első és egyedülálló „… kizárólagos innovációja”. Igen, ez a GYED és a GYED EXTRA megreformálása!
 Röviden arról szól, hogy akkor is jár, ha mellette visszamegy az anya dolgozni. Nem az a cél, hogy az elméleti boldogságban, biztonságban világra hozott szeretett gyermekét nevelje egészséges szellemű, ép egész emberré. Hanem hagyd, menj vissza hajszolni, minthogy arra ösztönözne, hogy ne. Emlőiden nevelkedett csodát és nem tápszereset. Érzi magadhoz ölelő tested melegét, annak minden rezdülését, szíved nyugtató minden dobbanását. Milyen szeretet az, ha idő előtt az állami átnevelő tanfolyamra (mai bölcsődék, óvodák) lököd be és csodálkozol, ha később nem bírni vele. Mivel nem ismer, szinte idegenként kezel a roncsolt kis lelkivilága. Nem vagy több neki, mint egy kollégiumi vagy albérleti lakótárs, nem anya és kiváltképp nem család! Szóval a GYED fedőnevű szavazatvásárló erő ötlete kétség kívül hatalmas, aktuális, reális a család és nemzetrombolók tárházából. Ma erre fogják felhasználni… nem véletlenül most dobták piacra.
 Tanulmány
 Ennek értelmében január 1-jétől a gyes és a gyed folyósítása mellett is lehet majd munkát vállalni a gyermek egyéves kora fölött. Testvér születésekor megmarad az első gyerek után járó pénz is, így akár kétszeres gyedet, illetve gyest is lehet majd kapni. Emellett megteremtik a diplomás gyedet, aminek keretében a felsőfokú tanulmányokat folytatók is kaphatnak majd gyedet a minimálbérből kalkulálva. Tegyük fel (és innentől mi nem támogatjuk ezt a családromboló rendszert, mert a mi rendszerünkben, ebben az esetben nem lenne megengedhető, hogy az anya 3, de inkább a gyermek 7 éves kora előtt gyermekétől elszakadjon, hiszen ilyenkor van a legnagyobb szüksége az egészséges fejlődésnek a tőle eredő szellemi-lelki-fizikai támogatásra), hogy az anyának van hová visszamennie, dolgozni. Ehhez természetesen a gyereket valahova tenni kell napközben, bölcsődét kell tehát találni. A nagyszülő, ha van és vállalja még a jobbik eset. Jelenleg az országban 38 ezer bölcsődei férőhely van, amely jövőre 41 ezerre bővül állítólag. A gond elsősorban nem is a férőhelyek hiánya – hiszen szakemberek szerint a rendszer akár 15-20 százalékos gyerekszám-bővülést is elbírna, bár kétség kívül a minőség rovására menne a nagyobb terheltség. Azok egyenetlen eloszlása: amíg az ország egyes területein nem töltik fel a csoportokat, addig például Közép-Magyarországon és a fővárosban sokszor a bölcsődei helyhiány tartja otthon az anyákat. Hiszen a nagy hajszolásban kézzel-lábbal menne vissza a fertőközösségbe, nehogy kiessen a ritmusból. A gyermek csak másodlagos, sőt, örüljünk, hogy egyáltalán vállalt egyet is. Tisztelet a kivételnek, aki tényleg anyagi kényszerhelyzetben van, például egyedülállóan kénytelen megküzdeni a napi gondokkal. Feltehetően azonban nem élnek majd tömegek a gyed extrával, hiszen ahhoz, hogy az anya teljes állásba visszamenjen dolgozni, legalább napi kilenc órát kellene távol töltenie a mindössze egyéves gyerektől. A tapasztalatok szerint ezt önszántukból kevesen vállalják, hacsak nem áll fenn súlyos anyagi kényszer. Erre a problémára nyújtana megoldást például a részmunkaidős foglalkoztatás, amely amellett, hogy a bölcsődei rendszert is kíméli, hiszen egy férőhelyet két gyerek közösen tölt be, úgy kínál munkát és fizetést az anyának, hogy közben még a családi életre is marad idő. Elméletileg!
 Részmunkaidős állások azonban nemigen akadnak. A KSH adatai szerint ugyan a részmunkaidős foglalkoztatás aránya 2001 óta megduplázódott Magyarországon, tavaly még mindig csak az összfoglalkoztatás 6,6 százalékát tette ki. Ezzel az unióban az ötödikek vagyunk Bulgária (2,2%), Szlovénia (4,0%), Csehország (5,1%) és Horvátország (6,3%) mögött. Az uniós átlag 19,2 százalék, a világelső Svájc 34,5 százalékkal. Azt, hogy a vállalt gyermekek száma és a részmunkaidős lehetőségek között szoros összefüggés van, még maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismeri. Októberi közleményükben kiemelték: uniós adatok alapján látható, hogy azokban az országokban serken a gyermekvállalási kedv, ahol a nők a gyerekek mellett fokozatosan térhetnek vissza a munka világába. Ha egészséges társadalmak lennének és nem profitéhes kormányok által ledegradáltak, akkor a családmodell lenne az alapegysége a társadalomnak. Ami arra hívatott, hogy a férfi benne a családfenntartó a feleség a családmegtartó a gyermek kettejük által létrehozott öröklött javak letéteményese. Vagyis a férfi megteremti mindazt a biztonságot a munkája által (ha volna tisztességes munka és bérezés persze) előfeltételként, míg a nő őrzi és ápolja az öröklött javak egységben, egészségben történő továbbvitelét kettőjük utódjában. Erre hivatott a nő! Ez a küldetése! Nem a vagyonhalmozás elősegítése. Mégpedig azért, hogy a fejlődés valódi fejlődés legyen, hogy a jövő generációja ne degenerációként végezze be a világot. Ezek után minden másodlagos az egészséges társadalom és a természet törvényei szerint. Éppen ezért kérdéses, hogy a gyed extra – amellett, hogy a gyed-gyes halmozhatóságával valóban javít a családok helyzetén – képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket és megváltoztatni Magyarország aggasztó demográfiai tendenciáit. Valószínűleg nem. Nem a pénzösszeg függvénye a népszaporulat, hanem a felfogásé. És ezt jól tudták, akik az elmúlt hosszú évtizedek alatt így alakították ki a gondolkodásmódot. Most már egyszerű szabályozni pénzügyi látszatintézkedésekkel, amik arra szolgálnak csak, hogy ilyen-olyan csavarral, de a hatalmuk megdönthetetlen és megkérdőjelezhetetlen lehessen. Hiszen segítenek mindig valami aktuális kérdésen túljutni, csak éppen a valódi megoldás hiányzik mindig ebből a nagy ámításból. Mire elég? Szintén a kisgyerekes anyák munkaerőpiacra való visszaterelését hivatott segíteni a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a gyesről, gyedről visszatérő szülőket foglalkoztató cégeknek kínál járulékkedvezményt. A kormány állítása szerint is a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv sikere azonban kétséges. A Jó-Lét(!) Alapítvány nem reprezentatív felméréséből az derül ki, hogy a járulékkedvezmény kevéssé befolyásolja a munkáltatót a munkaerő-választásban. Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolja a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett járulékkedvezmény a kisgyermekes nők foglalkoztatását a cégnél, a -5-től +5-ig terjedő listán 0,5 százalékot adtak a megkérdezett vállalatok. Többet nyom a latban a jelentkező motiváltsága és képességei. Még hála Istennek!
 “Visszamennék ősztől tanítani, miután kislányom bölcsödébe kerül, de nem akarnak részmunkaidőben alkalmazni. Ez jogos?” – tette fel a sokakat érintő kérdést egy álláskereső portál olvasója. A válasz röviden: nem, ha időben jelzi igényét a részmunkaidőre, az elutasítás jogtalan.
 Az Új Munka Törvénykönyve szerint:
 - a gyermek hároméves kora előtt visszatérő anya igényelheti a részmunkaidős foglalkoztatást, melyet a munkaadó köteles biztosítani a számára. Ehhez azonban a munkavállalónak is tennie kell. A jogszabály szerint a korábban teljes munkaidős közalkalmazottnak írásbeli kérelmet kell benyújtani a munkáltatónak, aki köteles heti húszórás részmunkaidőt alkalmazni munkavállalót, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe (GYED-en, GYES-en van). Nagyon fontos, hogy a kérést időben jelezni kell a munkáltató felé. A kérelmet munkáltató felé a fizetés nélküli szabadság tartama alatt jelezni kell. Nem mindegy, hogyan! A kérelem tartalma is szabályozott: tájékoztatni kell a munkáltatót, hogy a gyermek mikor lesz három éves, és ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni a pedagógus, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatát is meg kell határozni. A részmunkaidő nem, csupán az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó kérelem tagadható meg. Ez is csak akkor lehetséges, ha ez a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A részmunkaidős lehetőséget a munkaadó legfeljebb a gyerek három éves koráig köteles biztosítani. Ha az anya visszamegy dolgozni a gyes vagy gyed mellett. Kiderült, hogy van kockázata. Méghozzá az elbocsátási szabály változása miatt. Hiszen az új Munka Törvénykönyve bevezetése óta már nem illeti meg az abszolút felmondási tilalom a kismamákat a gyermek 3 éves koráig. Vagyis ha az anya visszamegy dolgozni, akkor neki bármikor felmondhatnak. Ekkor pedig a gyes vagy gyed önmagában csak egészségügyi ellátásra jogosítja őt, tb-ellátásra nem. Így ha hosszabb ideig nem talál munkát, és közben újra szül, akkor nem lesz meg a gyed-hez szükséges biztosítási jogviszonya. Ha viszont nem megy vissza dolgozni, akkor ilyen kockázatot nem vállal, hiszen a munkaviszonya és ezzel a biztosítási jogviszonya is fennmarad a gyes végéig. Ha pedig ismét babája lesz, akkor rá is megkaphatja a gyed-et. Vagyis emiatt nem is olyan könnyű meghozni a döntést, hogy a pluszpénz reményében visszamenjen-e dolgozni az anya. A gyed extráról szóló törvénycsomag értelmében változás, hogy a következő évtől testvér születése esetén gyermekenként válik jogosulttá a szülő az ellátásokra. Újdonság, hogy a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatóknak és a frissdiplomásoknak is jár majd gyed bizonyos feltételek mellett. A három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztatók pedig újabb adókedvezményt kapnak.
 Idén januártól azok a kisgyerekes szülők, akik gyed, gyes folyósítása mellett itt állnak munkába, komoly terheket spórolhatnak meg munkáltatójuknak. A munkába való visszatérést követő első két évben a foglalkoztatói teher 100 százalékát, a harmadik évben pedig az 50 százalékát engedi el az állam. A kedvezmény felső határa bruttó 100.000 forint. A kedvezmény részmunkaidőben is jár, felső határa itt is a bruttó 100.000 forintnak megfelelő, a részmunkaidő arányában csökkentett összeg, vagyis 6 órás munkaidő esetén bruttó 75.000 forint. A cégek már másfél éve szociális hozzájárulási adó megfizetése nélkül alkalmazhatják a kisgyermekes szülőket. Az adóhivatal adatai szerint májusban csaknem 30 ezer kisgyermekes szülő után vették igénybe ezt a kedvezményt. A havi adatokból kiderül, hogy a kedvezményt igénybe vevők száma folyamatosan bővül. Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos szerint a munkáltatóknak további költségmegtakarítási lehetőségük is van ezen a területen. Idén pedig az igénybe vétel feltételeit is enyhítették, valamint a szükséges igazolásokat a korábbinál könnyebb beszerezni. Ha egy korábban átlagkeresettel rendelkező, gyesen lévő nőnek születik második gyermeke, akkor összesen 3,1 millió forinttal több támogatással számolhat a család, harmadik gyermek esetén pedig ez az összeg már 4,6 millió forint. Az átlagkeresetűeknél így ezekben az esetekben havi szinten 86 és 130 ezer forint között lesz a többlettámogatás összege. Állami finanszírozhatóság? Az papírforma, a valóság meg az amerikai nagybácsi!
 És azt tudta, hogy két különböző korú, gyedre és gyesre jogosító gyermek után csak akkor kaphatja meg mindkét ellátást az anya (bizonyos esetben az apa), ha a második gyermek 2014. január 1.-je után született? Vagyis aki hamarabb szülte meg a kisebbik gyermekét, az elesik a dupla ellátástól. Van benne ráció, mi!
Dr. Madarasi Pál

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése