Mindnyájan
tudjuk, hogy Németország rá van utalva a külföldi munkaerőre – ez a
mondat is jelzi, hogy a német kormány pozitívan áll hozzá a
bevándorlókhoz. A legfrissebb adatok szerint az országban hivatalosan
dolgozó magyar állampolgárok száma négy év alatt a négyszeresére nőtt. A
német kormány megtárgyalta a 2012-es migrációs jelentést, és átadta
tanulmányozásra a német parlamentnek (Bundestag) – jelentette a
Belügyminisztérium (Bundesministerium des Innern). Sajtóközleménye
szerint 2012-ben egymillió 81 ezer bevándorló érkezett az országba, míg
egy évvel korábban csak 960 ezer, vagyis 12,6 százalékkal nőtt a számuk.
Azonban 712 ezer fő el is költözött, így csak mintegy nettó 372 ezer
fővel nőtt a vándorlás miatt az ország lakossága.
Sok-sok éve nem volt ilyen
Még
érzékletesebb a helyzet, ha azt vesszük figyelembe, hogy 1995 óta nem
volt ekkora mértékű bevándorlás az országba. A bevándorlók közül 115
ezren németek voltak – ez alatt valószínűleg visszatelepülő német
állampolgárokat értenek –, és 620 ezer fő érkezett különböző EU-s
országokból.
A
hatalmas adathalmazból a magyar állampolgárokat kikeresve, 2012-ben 54
827 magyar bevándorlót regisztráltak, viszont 28 619 fő magyar
elköltözött onnét, a kettő különbsége 26 208 fő. Arról, hogy ők
hazaköltöztek-e, vagy továbbálltak valamely harmadik országba, nincsen
statisztika. A magyarok egyébként a lengyelek, a románok és a bolgárok
után a negyedik helyen álltak (lásd a grafikont).
Szükség van a bevándorlókra
Az
utóbbi időben – a britekhez hasonlóan – a németeknél is felerősödtek a
viták, hogy szükség van-e bevándorlásra, a bevándorlók nem terhelik-e
meg túlságosan az ottani szociális ellátó rendszert, nem szorítják-e ki a
helyi munkaerőt, illetve általában véve szerepük pozitív-e. A német
kormány meglehetősen pozitív álláspontját valószínűleg jól jelzi a
minisztériumi közlemény utolsó bekezdése:
„Mindnyájan
tudjuk, hogy Németország rá van utalva a külföldi munkaerőre is. A
migrációs jelentés megmutatja, hogy a harmadik országokból érkezők
bevándorlásához a megfelelő kereteket biztosítottuk.” (A német
eredetiben: „helyesen állítottuk a váltókat”, ami egy szójáték, a „Zug”
szó ugyanis vándorlást, költözést és vonatot egyaránt jelent. Harmadik
országok alatt az EU-n kívüli államokat értik.) Ezt a híradások szerint a
Bundestagban ma Tomas De Maizére belügyminiszter is elmondta.
Több mint százezer magyar él ott
A
Destatis német statisztikai hivatal adatai közel kétezer fővel eltérnek
az említettektől, azok szerint 2012 végén 107 398 magyar állampolgár
élt Németországban, egy évvel korábban pedig még csak 82 760, vagyis 24
638 fő, 29,8 százalék volt a növekedés egy év alatt. Ám a 2012-es adatok
már nem újak, korábban különböző forrásokból napvilágot láttak hasonló
számok.
Frissebb
adatokat a munkaügyi statisztikákból lehet időnként kibányászni, mint
ahogy az osztrák szomszédoknál is. A Bundesagentur für Arbeit nevű német
munkaügyi hivatal időről időre elkészíti a 2004-ben csatlakozott
kelet-európai országok és egyben a dél-európai krízisországok
munkavállalóiról szóló jelentését. Értékeli annak hatását, hogy számukra
Németország (és Ausztria is) 2011 májusától nyitotta meg
korlátozásoktól mentesen munkaerőpiacát, illetve általában a nemzetközi
válság hatásait a német munkaerőpiacra.
Nem semmi: 39 százalék egy év alatt
A
január elején közzétett jelentés szerint október végén 62 625 magyar
munkavállaló dolgozott hivatalosan Németországban, míg 2012 végén még
csak 45 069, vagyis 39 százalékkal nőtt a számuk, ami magas érték.
Összehasonlításképpen, a teljes EU-8 országcsoportból, amely alatt a
2004-ben csatlakozott kelet-európai országokat értik, érkezett
munkavállalók létszáma 32 százalékkal bővült. (Ide tartozik
Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország,
Szlovákia, Szlovénia, Cseh Köztársaság.)
Az
adatsor 2010. januárig nyúlik vissza, ahhoz képest a magyarok száma 281
százalékkal bővült, azaz majdnem négyszereződött, az egész térség
dolgozóinak száma együtt „csak” 162 százalékkal, azaz bő két és
félszeresére. (Ez 452 ezer főt jelent.) Hogy hányan vannak, akik esetleg
feketén dolgoznak vagy élnek kint, azt nem tudni, a nyugati lapok is
csak találgatnak néha.
(privatbankar)
A kelet-európai munkavállalókat kigúnyoló lett a legcsúnyább német szó
A
szociális turizmust (Sozialtourismus) választotta 2013 legcsúnyább
német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló
független bizottsága. A kifejezés az Európai Unió közép- és
kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális
juttatásairól szóló közéleti vita révén terjedt el.
A kedden ismertetett döntés indoklása szerint a szociális turizmus
szóösszetétellel "egyes politikusok és médiumok hangulatot keltenek a
nemkívánatosnak minősített bevándorlók, különösen a kelet-európaiak
ellen". A turizmus szó kifordítja a valóságot, azt sugallja, hogy a
bevándorlók "kéjutazáson" vesznek részt, a szociális jelző, az
összetétel célt jelző tagja pedig azt a benyomást kelti, hogy lusta
haszonlesők, akik nem dolgozni akarnak, hanem a német szociális
ellátórendszer juttatásaira pályáznak - fejtette ki a bizottság. A
szociális turizmus kifejezéssel "diszkriminálnak embereket, akik a
nyomorból érkeznek Németországba a jobb jövő reményével, és megtagadják
tőlük a jogot boldogulás kereséséhez" - emelte ki Nina Janich, a
bizottság szóvivője.
A szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek
megszerzését célzó - bevándorlásnak (Armutszuwanderung) is nevezett
szociális turizmus körüli vita a román és bolgár állampolgárok uniós
munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt alakult ki,
jóval a korlátozások lebontása előtt. A diskurzus fő irányát a bajor
konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az "aki csal, az repül" elvet
követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon. A bajor
konzervatívokat ezért a megfogalmazásért jobboldali populizmussal, a
bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg ellenzéki pártok és a
koalíciós társ szociáldemokraták.
A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év
legcsúnyább szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatok alapján.
2013-ban összesen 746 szót, kifejezést jelöltek. Az év legcsúnyább szava
kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a
közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat
egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi
méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak
félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is. Korábban a 20.
század legcsúnyább szavának az emberanyag (Menschenmaterial) kifejezést
választották. 2006-ban a hivatali nyelvezetben a kitoloncolási
eljárásokkal kapcsolatban használt önkéntes kiutazás (freiwillige
Ausreise) volt az év legcsúnyább szava, 2008-ban, a világméretű pénzügyi
válság elmélyülésének évében pedig a szükséget szenvedő bankok
(notleidende Banken).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése