Hossein Mousavian: 20 ellenérv Irán megtámadására

 

2012. január 2-án egy iráni, nagy hatótávolságú, hajók elleni rakéta (Qader = képes, alkalmas) került kilövésre a Velayat-90 hadgyakorlat során az Omán-tenger partjáról a Hormuzi-szoros közelében, Dél-Iránban.
A legfrissebb hírek nézeteltérésekről beszélnek Izrael és az Egyesült Államok között az iráni atomprogram kapcsán. Bár úgy tűnik, hogy jelen pillanatban az Egyesült Államok nem ért egyet az izraeli követeléssel, mely a katonai akciót sürgeti, addig Obama elnök mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza Teheránt a nukleáris fegyver előállításában. Az Irán elleni erőfeszítéseivel túlszárnyalta elődeit, és kétség nem fér hozzá, az Obama kormányzata okozta a legtöbb kárt a perzsa országnak. Mozgósította a világot a példátlan, drákói gazdasági szankciók kiszabására. Még az első hivatalban eltöltött hónapjai alatt, titokban elrendelte a kíber-fegyverek hosszútávú, Irán-ellenes használatát, miközben a katonai erő használatával fenyegetőzött.
Bár úgy gondolom, ostobaság lenne bármely ország számára háborúba bocsátkozni Iránnal, ez nem zárja ki ennek lehetőségét. Íme 20 ok, hogy miért rossz ötlet az Irán elleni katonai támadás:
1. Irán vált a vezető országgá a Muszlim világban a nukleáris fegyverek leszerelésének fő szószólójaként azáltal, hogy vallásilag elkötelezték magukat a tömegpusztító fegyverek ellen. Az iráni legfelsőbb vallási vezető kiadott egy rendeletet (Fatwa), melyben megtiltja az előállítását, raktározását és használatát bármely tömegpusztító fegyvernek.
2. Az elmúlt évtizedben a NAÜ több, mint 4000 vizsgálati órát folytatott le Iránban és számtalanszor kijelentette már, hogy nincs arra bizonyíték, hogy az iráni nukleáris aktivitás fegyverkezésre irányulna.
3. Az amerikai Nemzeti Hírszerzési fenntartja álláspontját, mely szerint Irán nem rendelkezik nukleáris fegyverrel, nem hozott döntést megépítésére és nem áll beszerzésének határán sem. A nemzetközi közösség is elfogadja ezt az álláspontot.
4. Ha az Egyesült Államoknak szándékában áll megtámadni Iránt, az világszerte megfordíthatja a nukleáris leszerelési törekvéseket és gyengíti az atomsorompó-egyezményt (Non-Proliferation Treaty = NTP). Mivel az Egyesült Államok szintén tagja az egyezménynek, emellett atomhatalom több, mint 5000 nukleáris robbanófejjel, nukleáris fenyegetéssel élni egy nem atomhatalom felé rendkívül káros az atomsorompó-egyezmény hitelességére nézve.
5. Ha Izrael egyoldalúan támadást kezdeményez, a következmények még katasztrofálisabban hatnának az NTP-re, mivel nem tagja az egyezménynek és atomhatalom lévén fenyegetéssel élne egy nem atomhatalom felé, mely ráadásul tagja az NTP-nek. Ez azt eredményezi, hogy bárminemű izraeli támadás jelentéktelenné teszi az atomsorompó-egyezményt és a nukleáris leszerelési törekvések értelmüket veszítik.
6. Egy esetleges légicsapás valószínűleg nem teszi tönkre teljesen az iráni atomprogramot, csupán csak késlelteti azt.
7. Irán visszaállhat az atomsorompó-egyezménytől, felfüggesztheti a tárgyalásokat a nemzetközi nukleáris szervezetekkel, kirúghatja az ellenőreiket az összes létesítményéből és elrejtheti programját a külvilág elől.
8. Egy izraeli vagy amerikai légicsapással szertefoszlanak a remények az elkövetkező évtizedekre a Teherán és Washington közötti közeledésről.
9. Kétség nem fér hozzá, hogy bárminemű légicsapás következményeként minden iráni politikai vonal összegyűlne a zászló köré, hogy megvédjék hazájukat, becsületüket, jogaikat és ellenálljanak a fenyegetéseknek.
10. Obama elnök számára a legfontosabb külpolitikai célkitűzések közé tartozik a muszlim világgal való kapcsolatok javítására. Ezt emelte ki a 2009. június 4-ei, kairói beszédében, melyben „új kezdetet” nevezett meg az Egyesült Államok és a muszlimok között. Bármilyen légicsapás Iránra nézve amerika-ellenes érzelmeket ébresztene a muszlim világban és másutt a földön.
11. Az amerikai költségvetés már most nagy nyomás alatt van az iraki és az afganisztáni háború miatt. Mivel az Egyesült Államok továbbra is próbál visszatáncolni a gazdasági összeomlás széléről, teljesen irreálissá válik egy harmadik háború lehetősége.
12. A biztonságos energiahordozó-szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül veszélybe kerülne, az olajárak elérhetik a hordónkénti 200-300$-os árat.
13. Amerika befolyása a Közel-Keleten már lassan köddé válik. Az "Amerika-barát" arab országokban, úgy mint Egyiptom, Tunézia, Jemen és Libanon, a politikai vezetés lassan eltávolodik az Egyesült Államoktól. Abban az esetben, ha Iránt támadás éri, ez a tendencia felgyorsul, és eltolódhat az erő- és hatalmi egyensúly Teherán felé.
14. Irán kiterjedt hatáskörrel, befolyással és kintlévőséggel rendelkezik a Közel-Keleten, ez visszaüthet egy esetleges légicsapás esetén. Az iráni hadsereg fel fog használni minden eszközt arra vonatkozólag, hogy gyorsan kiterjessze a konfliktust a régióra és azon túl is.
15. Irán sokkal bonyolultabbá tenné a helyzetet Iraknál és Afganisztánnál, pedig az amerikai hadsereg megfeszülve próbálja jelenlétét megszüntetni a két országban.
16. Izrael biztonsága létfontosságú az Egyesült Államok számára. Egy izraeli támadásnak súlyos következményei lennének mindkét országra nézve. Belpolitikai nyomásra a háború iránti elkötelezettség miatt veszélybe kerülhet a Jeruzsálem és Washington közötti kapcsolat. Ez a súrlódás összetörheti a kétpárti egységet, amely támogatja Izraelt, tovább bonyolítja az amerikai belpolitikai színteret és aláássa Izrael biztonságát.
17. Izrael már elszigetelt. A háború Iránnal rontana a helyzeten, és tovább feszítené Amerika és Izrael viszonyát a régió országaival.
18. Ha Izrael egyoldalúan katonai akcióba kezd, az Egyesült Államok bűnrészesnek tekinthető, a kintlévőségei, bázisai és személyzete kerülhet az iráni megtorlása célkeresztjébe.
19. Egy izraeli vagy amerikai csapás drámaian kiszélesíteni a diplomáciai szakadékot az Egyesült Államok és Oroszország, Kína illetve az el nem kötelezett országok mozgalma között.
20. Az esély a diplomatikus rendezésre megvan, de a Nyugat és Izrael részéről megkövetel egy valósabb álláspont felvételét. Irán kész együttműködni, hogy egy igazságosabb megállapodás születhessen. Ezek közé tartozik a folyamatos együttműködés a NAÜ-vel, az urándúsítás 5% alatt tartása, mely egyfajta jelzés a nemzetközi közösség felé, hogy Irán nem szándékozik nukleáris bombát fejleszteni.
Cserébe Irán a jogai elismerését kéri az urándúsításhoz az atomsorompó-egyezmény keretein belül, összhangban a többi tagállammal és fokozatos megszüntetve a szankciókat. Ez elegendő az USA és más nagyhatalmak számára egy kölcsönös presztízsmentő ajánlathoz, és korlátozza az izraeli erőfeszítéseket a folyamatok kisiklatására.

Hossein Mousavian
(Hossein Mousavian egy kutató tudós, a Princeton Egyetem Woodrow Wilson School of Public and International Affairs. 1997-től 2005-ig ő volt az iráni Nemzetbiztonsági Tanács Külügyi Bizottságának a vezetője, 2003-2005-ben szóvivőként szolgált Irán és az EU közötti nukleáris tárgyalások során.)

Fordította: Szigeti Péter