Bajnai Gordon 1968. március 5-én született Szegeden.
Baján
nőtt fel, apja, Bajnai György az 1980-as években a környék egyik
legbefolyásosabb üzletembere volt, a rendszerváltozáskor egyik napról a
másikra családostul Bécsbe költözött, csak a fia maradt itthon. Első
munkahelyére, a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-hez is apja hathatós
támogatásával került. A Creditum Gyurcsány Ferencnek is első munkahelye
volt. A közgazdász végzettségű Bajnai Gordon 1993-ban Londonban, az
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál volt szakmai gyakorlaton,
majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadójaként dolgozott,
szintén Gyurcsánnyal együtt. Alma a fájától A befolyásos apára, Bajnai
Györgyre ma is sokan emlékeznek Baján. Nem túl nagy szeretettel. Bajnai
György a város egyik legnagyobb vállalatának, a Bajai Lakberendező,
Építő és Vasipari Szövetkezetnek, a BLÉVISZ-nek az elnöke volt. A
BLÉVISZ-nek több megyei bútorgyárban volt érdekeltsége. A rendszerváltás
után ezeket kivétel nélkül felszámolták. Megszűntek, csődbe mentek. A
BLÉVISZ ellen 1994 januárjában indult csődeljárás, amelynek végeztével a
bíróság 1997 áprilisában a céget megszüntette. A BLÉVISZ bútorgyárai
bezártak, az ingatlanokat eladták, utcára kerültek az emberek.Még nem
indult meg a csődeljárás a BLÉVISZ ellen, amikor a rendszerváltás
évében, 1990-ben Bajnai György a bécsi székhelyű EWT Kereskedelmi Kft.
(EWT Handelsgesellschaft mbH.) ügyvezető igazgatója lett és Ausztriába
költözött. Egy sor bútoripari cég csődje még csak ezután következett.
1989-ben alakult a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., amelynek több
bútorgyár mellett a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet is
a tagja volt. A cég felügyelőbizottságában ott ült Bajnai György is. A
cég ellen 1993-ban felszámolási eljárás indult. A cég 2002 decemberében
szűnt meg a bíróság jogerős végzésével. 1990-ben jegyezték be a Baja
Design Termelési és Kereskedelmi Kft.-t, amely, a bútoripari termékek
mellett iparcikk-kiskereskedelemmel munka- és üzemszervezéssel,
kiállítások szervezésével foglalkozott. A cég felügyelőbizottsági tagjai
között itt is megtaláljuk Bajnai Györgyöt. A cég felszámolását 1993-ban
rendelték el, a cég 1996-ban végleg megszűnt. Mintha valakik tudatosan
kiszívták volna az életerőt a környék bútoripari vállalkozásaiból.
Ezután jött az első agrárcég. 1993-ban alakult az INT-FOOD, amit
1994-ben jegyeztek be. A cég képviseletére Bajnai Györgyön kívül, aki az
igazgatóság elnöke volt, már fia, Gordon is jogosult lett. A fiú a cég
igazgatóságának is tagja volt. A cég gabonakereskedelemmel,
élelmiszer-kereskedelemmel, iparcikk-kereskedelemmel foglalkozott.
Kapcsolatai révén könnyen jutott hitelhez, és akadtak bankhivatalnokok,
akik akkor is pozitívan bírálták el a hitelkérelmét,amikor már a
INT-FOOD - mit tesz Isten - úszott az adósságban. Az pedig nyilván csak a
véletlen műve, hogy a Mezőbank helyi fiókvezetője az INT-FOOD
felügyelőbizottsági tagja is volt egyben. Végül ez a vállalat is
belefulladt az adósságba, amelyet a hoppon maradt pénzintézetek mellett a
cég hitelezői is alaposan megsínylettek. Az INT-FOOD ellen 1998-ban
indult meg a csődeljárás, 2001-ben a bíróság a céget megszüntette. Az
INT-FOOD csődje sem vette el a Bajnaiak kedvét a cégalapítástól.
1990-ben hozták létre az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari
Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaságot, amelynek egyik
igazgatója Bajnai György lett. A vállalkozás egyebek mellett
mezőgazdasági termeléssel, szolgáltatással, vegyes termékkörű
nagykereskedelemmel, élelmiszer-nagykereskedelemmel, idegenforgalommal,
külkereskedelemmel foglalkozott. Igen, kitalálta az olvasó, a cég
végelszámolását a társaság közgyűlése rendelte el. Ez volt a második
agrárcég, amely valamiért újra tiszavirág-életűre sikeredett. 1996-ban
jegyezték be a Pekár '96 Malomipari Részvénytársaságot, amely malomipari
termékek gyártásával, mezőgazdasági termék-nagykereskedelemmel,
élelmiszer-nagykereskedelemmel, külkereskedelemmel, raktározással,
tárolással foglalkozott. A cég képviseletére dr. Róla Jolán
felszámolóbiztos mellett Bajnai Gordon igazgatósági tag is jogosult
volt. A felügyelőbizottsági tagok között megtaláljuk Gordon édesanyját,
Bajnai Györgynét is. Sejthető, hogy a Pekár '96 sem lett hosszú életű.A
cég ellen 1997. október 8-án felszámolási eljárás indult. A bíróság
megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a cég
felszámolását. De végelszámolással törölték a cégjegyzékből azt az
1993-ban alapított betéti társaságot is, amely növénytermesztéssel,
kertészettel, szarvasmarha-tenyésztéssel, baromfitenyésztéssel,
kereskedelemmel, zöldség-, dísznövénytermeléssel foglalkozott, és
amelynek kültagja Bajnai György volt. A Bajnai-cégeket finanszírozó
hitelintézetek zömét ma már hiába keressük a cégjegyzékben. Azért mégis
sokan emlékeznek a Trigonra, a Mezőbankra vagy a Magyar Külkereskedelmi
Bankra, annál is inkább, mert az utóbbi nevét az új tulajdonosa, a
Bayerische Landesbank nem változtatta meg. A hazai pénzintézetek a
rendszerváltást követő években egyre növekvő adósságcsapdába kerültek.
Ennek egyik oka az volt, hogy hitelnyújtásaiknak nem volt fedezete:
ügyfeleik csődbe mentek és magukkal rántották a hitelező pénzintézetet
is. Erre példa a Trigon csődje. A magyar pénzintézetek zöme ezt az
időszakot nem élte túl. Az 1987-ben alakult Agrobankot 1995-ben,
működésének felfüggesztését követően látványosan konszolidálták, majd
beolvasztották a Mezőbankba. A Bajnaiéknak is hitelező Mezőbankot, amely
1988-ban alakult, még 1992-1993-ban konszolidálták, majd a már
kistafírozott pénzintézetet 1997-ben megvásárolta az Erste Bank. Az
Erste másik szerzeménye, a Postabank 1988-ban alakult és 1996-ra az
ország második legnagyobb pénzintézetévé nőtte ki magát. Tőkéjét
azonban, mint tudjuk, elveszítette. Az állam 1998-ban konszolidálta,
vagyis az adófizetők pénzéből felpumpált bankra a Horn- és az
Orbán-kormány összesen több mint 200 milliárd forintot költött. Az ily
módon kitisztított bankot vette meg azután az Erste Bank.Bajnai Gordon
1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója. A CAIB Értékpapír
Rt. volt az a cég, amelyet az 1998. február 11-i Fenyő-gyilkosság után a
VICO-lapok és a nagyértékű ingatlanok értékesítésével megbíztak. (A
VICO-Birodalom által kiadott sajtótermékek havi példányszáma 1994 végére
meghaladta a 12 milliót!) Bajnai Gordon 1999-től 2000-ig a cég
vezérigazgató-helyettese volt. 2000 és 2005 között a Wallis Rt.
vezérigazgatói posztját töltötte be, az ő időszakához köszönhető a
magyar baromfiágazatot megrázó Hajdu-BÉT csődje, amelynek következtében
libatenyésztők nem jutottak hozzá a pénzükhöz, kilencen öngyilkosságba
menekültek kilátástalan helyzetükben. Ez volt a rendszerváltás óta
legnagyobb csőd, amely azután a hajdúsági állattenyésztők évtizedes
munkáját, egzisztenciáját, sőt sokak egészségét is aláásta: nekik
ugyanis csak kétségbeesés, kilátástalanság, és néhány beváltatlan ígéret
jutott. Szinte mindenük odaveszett: körülbelül 80-100 millió forinthoz
jutottak hozzá a közel hatmilliárdos követelésükből a Hajdú- Bét
károsultjai, ami durván egy százalékos kártérítés: azaz semmi. A
Hajdú-BÉT Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Rt. egyik tulajdonosa a csőd
kezdetén a Wallis Rt. volt, amelynek irányításában Bajnai Gordonnak
kulcsszerep jutott: ő volt a cég egyik igazgatósági tagja, emellett
vezérigazgatói címmel is rendelkezett. A Wallis Rt. egészen 2002
áprilisáig változó mértékű, olykor jelentős befolyással rendelkezett a
Hajdú-BÉT-ben. Ugyanekkor, 2002 áprilisának elején jelentős befolyást
szerzett a Hajdú-BÉT-ben a Vitonas Ltd., az a Cipruson, Limassolban
bejegyzett offshore cég, amelynek kézbesítési megbízottja - milyen
érdekes - Bajnai Gordon volt. A Wallis ezt követően szépen kiszállt a
Hajdú-BÉT-ből, de az adóparadicsomban bejegyzett offshore cég, a Vitonas
befolyása továbbra is megmaradt. Olyannyira, hogy közvetlenül a 2004.
január 22-én bejelentett csőd előtt, vagyis 2002. április 25-től egészen
2003. december 12-ig már többségi irányítást biztosító befolyással
rendelkezett a néhány héttel később felszámolás alá kerülő cégben.A
Hajdú-BÉT felügyelőbizottságában 1998-tól 2003-ig megtaláljuk Zelles
Sándort, aki egy ideig a Wallis egyik igazgatója volt és később a
Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója lett, könyvvizsgálói
között pedig újabb jeles személyek bukkannak fel: a cég könyvvizsgálatát
2002 áprilisától 2007 novemberéig a Simor András jegybankelnök által
vezetett Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. látta el. A
Wallis a felszámolási eljárás indulásakor közleményben tudatta, hogy a
fejlesztésekre fordított pénzek, feltőkésítés és egyéb tranzakciók miatt
több mint ötmilliárd forint befektetési veszteséget szenvedett el a
Hajdú-BÉT miatt, és nincs reménye arra, hogy tulajdonosi hitelei
megtérüljenek.De ez nem volt igaz.
Feloldott államtitok
Valójában
az történt, hogy 2002. szeptember 4-én, másfél évvel a felszámolás
előtt a Hajdú-BÉT hitelszerződést kötött a Raiffeisen Bankkal és
fedezetként 7 milliárd forint értékben jelzálogot jegyeztetett be 22
ingatlanára. Nem sokkal ezután a debreceni bíróság a hitelezők kérésére
elrendelte a Hajdú-BÉT felszámolását. A cég ezt megfellebbezte, majd
székhelyét Kecskemétre áthelyezve, felszámolást kért maga ellen. És
ekkor jött a csavar: a Raiffeisen Bank 2003 decemberében felmondta a
hitelszerződéseket és közölte, hogy él opciós jogával, ami azt
jelentette, hogy azonnal megvásárolhatja mind a 22 ingatlant. Ám miután
erre a törvény nem adott közvetlenül lehetőséget, így színre lépett egy
kft., amelyik eljátszotta a vevő szerepét. Ez a jóságos vállalkozás
mintegy 2 milliárd forintot fizetett volna a több, mint 4 milliárdot érő
ingatlanvagyonért. Csakhogy az ingatlanok a hitel fedezetéül
szolgáltak, és mivel a Hajdú-BÉT nem tudta a hitelt visszafizetni, így
az ingatlanok az adós Hajdú-BÉT hiteltartozását csökkentették. A cég
vagyona tehát több mint 4 milliárddal csökkent, miközben a
hiteltartozásaiból csak mintegy kétmilliárdot írtak jóvá. A
Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) azóta kémkedéssel meggyanúsított
főigazgató-helyettese, dr. Galambos Lajos 2003. december 19-én az NBH
nevében feljelentést tett a Hajdú-BÉT megtervezett felszámolásba
vitelének gyanúja miatt. Feljelentését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
lehallgatására alapozta, aminek során bizonyítékokat gyűjtöttek dr.
Varga Miklós kecskeméti és dr. Szűcs Gyula debreceni bírák ellen. A
lehallgatás tényanyaga nyilvános, a világhálóról letölthető. Ugyanakkor:
"a közel tíz év eseményeinek tényadatai alapján tételesen rögzített
súlyos törvénysértések törvényi következmények nélkül maradtak: a
Központi Nyomozó Főügyészség 2009. május 10-én másodszor is megszüntette
a dr. Varga Miklós és társai ellen, vezető beosztású hivatalos személy
által kötelezettségszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más
bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárást" - olvasható az immár
nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyv tényvázlatában.A Központi
Nyomozó Főügyészség a megszüntető ítéletét 2009 májusában, Bajnai
Gordon miniszterelnöksége alatt hozta. A 2003-ban indult nyomozást
először 2004-ben zárták le, mert a KNYF nem tartotta felhasználhatónak a
telefonlehallgatások alatt szerzett információkat. Az indoklásban arra
hivatkoztak, hogy a felhasználás célja nem egyezik a titkos
információgyűjtés céljával, ezért más bizonyítási eszközök híján
megszüntette az eljárást. 2006-ban új tény, körülmény felmerülése miatt
folytatni rendelték az ügyet. 2008-ban a KNYF már biztosra szeretett
volna menni, ezért arra kérte a Pesti Központi Kerületi Bíróságot
(PKKB), döntse el, hogy felhasználható-e bizonyításra a nem bűnüldözési
céllal folytatott titkos információgyűjtés során összeállt anyag. A PKKB
végzése egy hónapon belül megnyugtatóan rendezte a kérdést és
mindenkire kötelező érvényű jogerős végzésben mondta ki: "a titkos
információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként
felhasználható". 2009-ben a KNYF mégis a régi "fel nem használhatóságra
való" hivatkozással szüntette meg az ügyet, azzal a kiegészítéssel, hogy
túl sok idő telt már el a telefonlehallgatások óta, vagyis ennek a
nyomozásnak sem lett semmilyen jogkövetkezménye. Bajnai Gordon már
korábban szoros üzleti kapcsolatba került Kóka Jánossal, az SZDSZ volt
elnökének, korábbi gazdasági miniszternek érdekeltségébe tartozó Elender
informatikai-kommunikációs vállalat megvásárlásakor. 2001 és 2004
között részt vett a Graboplast Rt., 2003 és 2005 között a Rába Rt.
igazgatóságának munkájában. 2005-től a Budapest Airport Zrt.
igazgatóságának elnöke volt és a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának
tagja. Nemcsak az üzleti életben, de ifjúsági politikusként is dolgozott
Gyurcsány Ferenccel. A rendszerváltozáskor részt vett a Gyurcsány által
alapított Új Nemzedék létrehozásában, továbbá az Unió a Demokratikus
Szocializmusért nevű ifjúsági szervezetben. Már 2004-ben, az első
Gyurcsány-kormány megalakításakor felmerült a neve miniszterjelöltként.
2006 júliusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője,
fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos volt. 2007 és 2008 között
önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozott. 2008. május
1-jétől a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztériumot vezette.
Sokáig ő is, és Bécsben élő édesanyja, Bajnai Györgyné is tagadta, hogy
fia kormányfői babérokra pályázik. Ám ahogy egyre jobban ingott a szék
Gyurcsány Ferenc alatt, úgy merült fel Bajnai Gordon neve egyre
gyakrabban. Most négy év múltán a baloldal újra benne látja összefogása
zálogát.
KÖVETKEZTETÉS:
Hogy
kicsoda Bajnai Gordon? Némi hasonlattal éve, olyan, mint egy magasan
képzett temetkezési vállalkozó, aki kifinomult eszközökkel vezényli le
csődközeli helyzetbe került, de jelentős értékekkel bíró vállalkozások
megsemmisítését. Eközben, hogyan, hogy nem, ismeretlen hátterű, olykor
offshore vállalkozásnak nagyon jó üzleteket kötnek. Úgy tetszik, Bajnai
Gordon ehhez ért igazán. Őt kiáltják ki zseniális gazdasági
szakembernek! Eddigi áldatlan tevékenysége inkább egy sunyi dögkeselyű
képét vetíti elénk.....és még van, aki hisz neki. Persze csak az, akit a
fentebb felsorolt - köztudott és bizonyított - tények nem
érdekelnek....Bajnai Gordon vezette MSZP-SZDSZ-kormány 2010 előtti
megszorításai:
Befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét.
Megszűnt a 13. havi közalkalmazotti bér.
Csökkentették az önkormányzati támogatásokat.
65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt.
Megszüntették a 13. havi nyugdíjat.
2010-ben teljesen elmaradt a nyugdíjkorrekció.
A gyes és a gyed háromról két évre csökkent.
Megszűnt a lakástámogatás korábbi rendszere.
Tíz százalékkal csökkent a táppénz.
Csökkentek a tömegközlekedésre fordítható keretek.
Csökkent az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének összege.
Bevezették a vagyonadót.
Zsille Antal (polgarihirszemle)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése