Szergej Lavrov is szónokolhatna budapesti tüntetéseken?

Szergej Lavrov külügyminiszter szombaton a Münich Biztonsági Konferencián újra kemény hangot ütött meg az EU vezetésével szemben, felhívta a figyelmet egy igencsak feltűnő ellentmondásra: a európai vezetők nem ítélik el, hanem támogatást adnak az Ukrajnában kormányépületeket elfoglaló, rendőrökre támadó, rasszista és antiszemita jelszavak alapján szerveződő ellenzéki csoportoknak. Ezzel gyakorlatilag elismernek olyan, Ukrajnában felforgatóként működő szélsőjobboldali csoportokat, melyeknek működését a saját országukban nem tűrik meg, ehelyett rendszeres hatósági zaklatásoknak teszik ki őket.

A külügyminiszter feltette a kérdést: vajon mi lenne az Európai Unió reakciója, ha az orosz kormány tagjai - személyes találkozókat is beleértve - nyíltan támogatásukat fejeznék ki a Londonban, Párizsban, esetleg Hamburgban tüntetők mellett?

Igaz, ez a hasonlat nem teljesen állja meg a helyét, hiszen a londoni, párizsi, hamburgi tüntetők az EU alapító tagállamaiban tüntetnek, és a legtöbb esetben nem egyértelműen rasszisták, a zsidósággal pedig még kevésbé van problémájuk. Így sokkal inkább lennének megfeleltethetőek olyan ellenzéki csoportoknak, melyek Moszkvában Putyin ellen tüntetnek.

Mit is jelentene, ha az orosz kormány ugyanazt a tevékenységet folytatná, amit ma az Európai Unió folytat Ukrajnában? Ebben az esetben az orosz kormány tagjai látogatást tennének olyan, európai uniós periféria államokban, melyek a nemsokára vámunió tag Ukrajna európai megfelelői. Egy ilyen perifériaállam például Magyarország. Tehát, ha az orosz külügyi tevékenység csak annyit engedne meg magának, amennyit az Európai Unió is megenged magának, vezető orosz politikusok Budapestre érkeznének. Ott az Eurázsiai Uniós és vámuniós csatlakozás előnyeiről beszédet tartanának kormányépületeket elfoglaló rasszista és antiszemita csoportoknak. Arról nem is beszélve, hogy mindemellett anyagi támogatást is nyújtanának. Ha Catherine Ashton Kijevbe ment a tüntetőknek szónokolni, miért ne jöhetne Szergej Lavrov Budapestre?

Mivel mindeddig semmi ehhez hasonlót nem tettek, látható, hogy az orosz külügy mindeddig betartotta azokat a játékszabályokat, melyeket az Európai Unió és Brüsszel hazai csatlósai egyáltalán nem tartottak be. Emellett Moszkva egyelőre az Ukrajnában működő EU-párti szervezetek ellen sem lépett fel. Szergej Lavrov nyilatkozatából - annak szellemiségéből - egyben az is kiderül, hogyan viszonyul Moszkva ahhoz a kormányhoz, amely az Oroszországgal baráti kapcsolatok kiépítésére törekvő szervezetek ellen fellép. Nyilvánvalóan egy ilyen húzás fokozottan érzékenyen érintené a kormány "keleti nyitás" politikáját.

A fentiek ismeretében nem teljesen érthető: vajon a magyar kormány tudatosan rombolja saját tárgyalási pozícióját, vagy a döntést hozó személyek lojalitása kérdőjelezhető meg, s így újabb személycserékre lesz szükség?

Molnár István