2014. május 24., szombat

A nagybankok kivonulásához


A sajtó úgy általában katasztrófaként próbálja tálalni a nagybankok kivonulásának hírét. Ez több szempontból is érdekes. Elsősorban az az érdekes, hogy hogyan tudták elhitetni szakemberek százaival - ha nem ezreivel -, hogy a nyugatról beérkező, magyar piacról profitot kiszállító nagybankok jót tesznek a magyar gazdaságnak. Teszik ezt úgy, hogy tulajdonképpen a nagybankok közt egy kartellmegállapodás létezik, amely kizárja a piaci versenyt. Ez ugyan így nincs kimondva, de a Bankszövetség tulajdonképpen ennek az intézményesítése volt. A kartell pedig nem jó a piacnak, ami jelen esetben a magyar fogyasztó, a magyar háztartás, a magyar vállalat.
Csak úgy sorakoznak itt az érdekességek. Ott van például, hogy hogyan lehetett tényleges devizavásárlás nélkül milliárdos devizahiteleket közvetíteni, és utána ezeket az áldevizahiteleket nagyon gyorsan megsokszorozni, árfolyamváltozásra hivatkozva, majd emberek ezreit kilakoltatni, vagyonukat féláron elárverezni. Nem emelünk ki egy bankot sem, mindegyik ezt csinálta.
Az egyoldalú szerződésmódosítás a bankoknál Magyarországon elég általános, elsősorban a bankok javára. A háztartások védelmében tett látszat-beavatkozások inkább csak kicsit visszafogták a banki önkényt, hogy folytatódhasson a szabadrablás. Kettőt előre, egyet hátra.
Emellett pedig mindig is voltak a bankoknak kiemelt ügyfelei, akiknek a számlavezetési díj nulla, és jóval kedvezőbben juthatnak hitelhez, nagyobb a hitelkeretük, nagyobb kamatot kapnak a bankbetétekre. A milliárdos betétek általában ilyenek, és a nagyobb, elsősorban külföldi cégek is ilyen elbírálás alá esnek. Ők messze nem viselnek akkora kamatterhet, mint a kisember. Milyen érdekes. Elgondolkodhatunk azon is, hogy mi lenne, ha mindenki ugyanolyan feltételek mellett jutna hitelhez? Esetleg a nagy cégek sem lehetnének olyan nagyok? Nem-e a nagybankok alakítják és nyomorítják meg a hazai kisvállalkozásokat és háztartásokat, hogy a kedvező feltételekkel betelepülő óriáscégeknek egyáltalán legyen esélye?
Az atlantista gazdasági modell szerint a jegybank a világbanknak van alárendelve (ugye ezt jelenti a kormánytól, de tulajdonképpen az államtól független jegybank), tehát egy ország likviditásának és adósságának az ellenőrzése a világbanké. Ezen kívül a jegybank kénye-kedve szerint bedönthet egy gazdaságot, ha egyszerűen túl magasra emeli az alapkamatot, megdrágítva ezzel a hitelezést. A független jegybank megléte jelzi, hogy az ország maga nem független, vagy fordítva; a független jegybank nemzetbiztonsági kockázat.
Elvileg - elvileg - ha kevesebb külföld bank marad az országban, több profit marad itthon, és ha van egy kis jó szándék a kormányzatban (ilyet egyelőre nem látunk), akkor a pénzteremtés hatékonysága is fokozható.
Vajon más érdekszférába tartozó bankok megjelenése várható, vagy egy olyan átmeneti időszak a magyar történelemben, amelyből a nyugati bankok inkább köszönik, de nem kérnek?
Tamási Attila

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése