Drámai számok a bankoktól: nem volt még ennyi becsődölt család
Történelmi
csúcsra, 1242 milliárd forintra emelkedett március végére a
nemtörlesztő lakossági hitelek összege – mutatják az MNB friss adatai.
Ezzel a lakossági nemfizetési arány soha nem látott, 19,2%-os szintet
ért el annak ellenére, hogy a Nemzeti Eszközkezelő már 60 milliárd
forintnyi adósságtól szabadította meg a lakosságot. Míg a vállalati
hitelek esetében az MNB szigorított banki követelményekkel és esetleg
egy “rossz bank” felállításával gyorsítana fel a tisztulást, a lakosság
esetében a Kúria és a kormány őszi bejelentésére várnak.
Kettős
tendencia olvasható ki az MNB pénteken közzétett statisztikáiból a
lakosság hiteltörlesztésére vonatkozóan. Miközben örvendetes módon egyre
kisebb arányt képviselnek azok a hitelek, amelyeket csak 1-2 hónapos
(vagyis 90 napon belüli) késedelemmel törleszt a lakosság, tovább
emelkedett a legalább 3 hónapja nem törlesztett hitelek aránya (vagyis
az úgynevezett NPL-ráta). Előbbi 14,1%, utóbbi 19,2% volt március végén.
A
lakosság 6477 milliárd forinttal tartozott e statisztika szerint a
hitelintézeteknek, amelyből 4321 milliárd forintnyi (vagyis 67%)
tekinthető szerződés szerint törlesztő hitelnek. Történelmi csúcsra,
1242 milliárd forintra nőtt azonban a nem teljesítő hitelek állománya.
Nem egyszerűen átértékelődési hatásról van szó, bár kétségtelen, hogy a
forint gyengülése is hozzájárult a növekedéshez a devizahitelek magas
aránya miatt.
Hogy
nem egyszerűen devizahitel-probléma ez, arra egyszerűen világít rá az
alábbi ábra. Nem a devizanem, hanem típus és felhasználási forma alapján
mutathatók ki nemfizetési eltérések az egyes hitelek között. A
legnagyobb gond a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel, azon belül is
a forintalapúakkal van, ahol immár 31,4% az NPL-ráta, miközben 4,1%-os
mutatójukkal a támogatott forintalapú lakáshitelek muzsikálnak a
legjobban.
A
devizahiteles csomagokban érintett hiteltípusok közül a devizaalapú
lakáshiteleknél 17,7%, a devizaalapú szabad felhasználású
jelzáloghiteleknél pedig 29,0% volt az NPL-ráta március végén. A 2012
nyarán futó, keveseket érintő forintosítás óta töretlenül emelkedik
körükben a nem fizetők aránya.
Megnéztük,
mekkora arányt képviselnek a devizaalapú jelzáloghitelek (lakáscélúak +
szabad felhasználásúak) a bankok teljes nem fizető hitelállományán
belül. A kettő együttes aránya 64%, ezen belül a szabad felhasználásúaké
38%. A nem fizetőket érintő esetleges kormányzati megoldás tehát csak
akkor lenne teljes a bankok portfóliótisztítása szempontjából, ha nem
kizárólag a sokat emlegetett “devizahiteleseket” érintené.
Hogy
közel állhatunk a probléma tetőzéséhez, arra a 90 napon belül
késedelmes hitelek arányának örvendetes csökkenése és a gazdasági
növekedés beindulása, emellett néhány, fizetőképességet érintő
kormányzati intézkedés (pl. rezsicsökkentés) is reményt ad. Valószínű,
hogy a kisebb fizetési problémák enyhítésében a jogosult ügyfelek
kevesebb, mint 40%-a által igénybe vett árfolyamgátnak is volt némi
szerepe. Kétségtelenül rombolhatja azonban a fizetési fegyelmet a
“devizahiteles mentőcsomag” folytonos ígérete, ezért illene a
kormányzatnak idén végleges intézkedéscsomaggal előállnia.
Az
eddigi megoldások – akár bankiak, akár államiak – nem hoztak egyértelmű
javulást, ami az átstrukturált hitelek állományának romlásában is
látható. A 837 milliárd forintnyi hazai átstrukturált lakossági hitelnek
több mint a fele (51,7%-a) volt március végén 90 napon túli
késedelemben, szemben az egy évvel korábbi 43%-kal.
A
bankok lakossági hitelportfólió-tisztítása eközben továbbra is lassan
halad. A jelzáloghitelek mögötti fedezet érvényesítésének jogi
lehetőségét tovább rontja a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása.
Különösen
gyenge volt ez a negyedév a problémás lakossági (döntően fedezetlen)
hitelek értékesítése szempontjából: ezúttal a követelésvásárlók
mindössze 29 milliárd forintnyi problémás hitelt vásároltak meg. A
Portfolio.hu keddi hitelezési konferenciáján pedig az hangzott el, hogy
működése kezdete óta a Nemzeti Eszközkezelő 60 milliárd forintnyi
hitelintézeti tartozástól szabadította meg a lakosságot. Év végéig
várhatóan teljesíti az intézmény a korábbi célt, miszerint 25 ezer
ingatlant vesz át az adósoktól, megszabadítva őket a hitel terhétől.
Látható azonban, hogy a Nemzeti Eszközkezelő tevékenysége a bajba
kerültek töredéke számára nyújt csak megoldást.
Hogy
miként rendezzék a 90 napon túli késedelembe esett ügyfelek
problémáját, azzal kapcsolatban megosztott volt az említett konferencia
közönsége: szóba jöhet a részleges tartozáselengedéssel kombinált
forintosítás (ilyen volt 2012-ben), a Nemzeti Eszközkezelő jogosultsági
körének kiterjesztése és egy olcsó (pl. állami) kiváltó hitel
biztosítása mellett a magáncsőd bevezetése és az elsétálási (walk-away)
jog megadása is a számukra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése