Kiadták az elfogatóparancsot a Mol-vezér ellen

Elrendelte Hernádi letartóztatását a zágrábi bíróság – közölte ma a horvát köztelevízió. Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot szökés veszélye miatt adták ki.

Elrendelte Hernádi Zsolt letartóztatását a zárgrábi megyei bíróság, miután szerdán nem jelent meg a kihallgatáson, amelyre a horvát ügyészség idézte be – közölte a horvát köztelevízió pénteken. A hírre a Mol részvényei a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zuhanásnak indultak, délután egy körül már a 16 ezres szint alatt voltak, két százalékos mínuszban. Mint ismert a horvát ügyészséghez tartozó korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal szeptember 25-re kihallgatásra idézte Hernádi Zsoltot. A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.
A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. A horvát letartóztatási parancs alapot ad európai letartóztatási parancs kiírására, azt követően pedig a nemzetközi elfogatóparancs kiadására, amely az EU területén kívül is érvényes lesz – írja a portál. A horvát televízió híre kitér arra, hogy a magyar hatóság visszautasította a horvát kérést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját a vesztegetési ügyben.
Ki kell adni?
Egy korábbi jogi vélemény szerint Horvátország nem adhat ki európai uniós elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mivel annak ellenére, hogy déli szomszédunk idén júliusban csatlakozott az Európai Unióhoz, a bűnügyi jogsegélyről szóló tagállamok közötti egyezmény és a hozzá fűzött jegyzőkönyv nem lépett automatikusan hatályba. Valki László rámutatott, hogy egyelőre az 1968-ban, még Jugoszláviával megkötött jogsegély-egyezmény hatályos a két állam között. Ez olyan eljárást ír elő, melyben először a magyar igazságszolgáltatásnak kell megvizsgálnia a kérdéses ügyet. A horvát ügyészség már két alkalommal küldött jogsegélykérelmet a magyar ügyészségnek. A magyar ügyészség válaszul az első megkeresésre lefolytatott egy eljárást, melyben tanúként meghallgatták Hernádi Zsoltot is, végül azonban az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A európai elfogatóparancsot lehetővé tevő egyezmény hatályba lépéséhez az Európai Unió Tanácsának egyhangú döntése szükséges. A tanács tagja mindegyik tagállam illetékes minisztere, a magyar állam részéről ebben az esetben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az, hogy az egyezmény hatályba lépéséhez egyhangú határozatára van szükség, azt jelenti, hogy bármelyik miniszternek, így a magyarnak is vétójoga lesz a szavazáson.
Ezt az álláspontot azonban több nemzetközi jogász vitatja. Van ugyanis olyan uniós jogszabály, amely alapján Magyarországnak ki kell adnia a Mol elnök-vezérigazgatóját, ha Horvátország kéri. Ez pedig az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat, amit az Európai Tanács 2002-ben fogadott el. Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok intézetének adjunktusa, aki a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a 2002-es kerethatározat szövege alapján nem látja, miért ne lehetne átadni a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságoknak, amennyiben ezt kérik.
(HVG)


Bal-Rad komm: Kezdődik a heje-huja! Lezajlottak a németországi választások, nagyjából kialakult már a teendők köre is.
Angela kezdi rendezni az Unió számára legmegfelelőbb kártyalapokat!
Azt ugyanis senki ne gondolja, hogy erre a dologra Németország jóváhagyása nélkül sor kerülhetne. Az Eu legerősebb gazdasági és politikai hatalma mintegy felügyeli is a rendet. Amely rendet a mi Döbrögink nem nagyon respektálja-és már elég régóta bosszantja Brüsszelt.
Csak a hülye nem látja a Döbrögi-Hernádi “tengely” működését. Kelet-Közép Európa legnagyobb olajcége a döbrögisták egyik pénztermelője. Már annak meglebegtetése, hogy Hernádi…-igen érzékeny anyagi veszteséget okoz a Nemzet Patkánya által dirigált maffiának. Ezzel a letartóztatási paranccsal az EU megküldte Döbröginek a selyemzsinórt!
Nyilvánvaló, hogy Vezénylő Tábornok Úr “veszi a lapot”-és már fogalmazódik a Véres Kard Körbehurcolásának forgatókönyve.
Hatalmas Szabadságharc fog ismét indulni-Horvátországon keresztül, az Unió ellen.
A honi Harmadik Hadoszlop persze kacag a gyönyörtől a hirek hallatán, hiszen közöttük van az Unió által kivánatos-és már ki is jelölt Döbrögi utód.
Persze amig az elfoglalja majd az ország élén a helyét-sok viz le fog folyni a Dunán! És rengeteg könny fog még addig patakzani! Na meg vér!
Mert Döbrögi Vezénylő Tábornok Úr nem fogja hagyni magát!
Ezzel a letartóztatási paranccsal megkezdődött a “Végjáték a Duna mentén”
A MAGYAR NÉP PEDIG TEHETETLENÜL, EGYEDÜL, KISZOLGÁLTATVA FOGJA NÉZNI ÉS ELVISELNI MAGYARORSZÁG MEGSEMMISÜLÉSÉT!
Talán meg is érdemeljük mindezt!
Mi ruháztuk fel hatalommal mindazokat, akik…

Mol-ügy: Blöffgyanús húzással szállt be a harcba a kormány

Egyezségi ajánlat és fenyegetés is egyben a magyar kormány közleménye, amellyel a Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen kiadott horvát elfogatóparancsra reagált. A kabinet nem kevesebbet vágott a zágrábi kollégák fejéhez, mint hogy ott nem független az igazságszolgáltatás, miközben a horvátok igazából a magyar utat kívánják követni a Mol kiebrudalásával. A befektetők annak örülnének, ha végre nyugvópontra jutna a Mol-INA csörte. A diplomácia udvarias világában igencsak durvának számító lépésre szánta el magát a magyar kormány: Martonyi János külügyminiszter egy nappal a rendezvény előtt lemondta részvételét a dubrovniki Európai Energiabiztonsági Konferencián, amelyet csütörtökön a horvát külügyminiszter nyit meg, és ahol felszólal a horvát miniszterelnök és a köztársasági elnök is. Ezzel hivatalosan is elmérgesedett a viszony a két ország kormánya közt, pedig Orbán Viktor miniszterelnök június végén még büszkén beszélt arról, hogy Magyarországnak oroszlánrésze volt a horvát EU-csatlakozásban.
A kapcsolatok megromlásának közvetlen előzménye, hogy a zágrábi megyei bíróság pénteken elrendelte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának előzetes letartóztatását, ennek alapján pedig a horvát rendőrség kiadta a nemzetközi és európai körözést a magyar üzletember ellen. A horvát államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája, az USKOK ugyanis gyanúsítottként kívánja kihallgatni Hernádit a korábbi jobboldali kormányfő, az első fokon korrupció miatt tíz év börtönre ítélt Ivo Sanader ügyében.
Súlyos vádak
A konfliktus gyökere azonban – a magyar kormány szerint legalábbis – mélyebbre nyúlik, a volt miniszterelnök és a Mol-vezér elleni büntetőeljárás valójában „egy nagy európai energetikai kirakósjáték része”, vagyis igazából a horvát INA olajvállalatról, és annak többségi tulajdonosáról, a Molról szól. Erre utal a magyar kormány szerdán kiadott közleménye, amelyben azt írják: Zágráb „gazdaságon kívüli eszközökkel” próbálja megfélemlíteni az ország legnagyobb, stratégiai befektetőjét, és „kivásárlás nélkül” visszaszerezni az INA feletti irányítást.

A kormány közleménye ezzel egyértelműen arra utalt, hogy a horvát igazságügyi hatóságok politikai okból járnak el Hernádi ellen, vagyis nem függetlenek. Ezzel a magyar kormány immár nyíltan azt állítja, hogy egy EU-tagállamban politikai okokból folytatnak büntetőeljárást, és ítélnek el egy volt miniszterelnököt, vagyis nem független az igazságszolgáltatás. Pedig az EU-csatlakozási tárgyalásokat – amelyeknek része az igazságügyi fejezet is – épp a magyar soros elnökség utolsó napján zárták le, mintegy rábólintva, hogy Horvátország mindenben megfelel az európai normáknak.
Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) munkatársa szerint horvátországi irodájuk és más civil szervezetek sem kérdőjelezték meg a Sanader elleni eljárás tisztességességét, legfeljebb az időzítését tartották furcsának: az eljárás ugyanis egybeesett a horvát választási kampánnyal. Az USKOK pedig legalább annyira független, mint a magyar ügyészség: az USKOK igazgatóját a horvát főállamügyész nevezi ki, akit pedig a parlament (Sabor) választ. A jelenlegi főügyészt, Mladen Bajićot 2002-ben, a baloldali kormánykoalíció alatt választották meg először, de azóta kétszer is újraválasztották.

Nem vették fel a kesztyűt A horvát kormány nem kívánta kommentálni szerdán a magyar kormány lépéseit, és azt sem, hogy Budapest adott esetben megfontolná az INA-részvények eladását. A Hina hírügynökség szerint a horvát kormány egyik lépést sem kívánta minősíteni, csak annyit mondtak: nincs befolyásuk az igazságszolgáltatási szervekre. A magyar utat járják
Az persze igaz, hogy Horvátországban az egyik legfontosabb politikai kérdés az INA ügye. A 2011 végén hivatalba lépett zágrábi kormány egyértelműen elégedetlen az INA részvényesi szerződésével – amely irányítási jogokat biztosít a 49 százalékos tulajdonos Molnak –, és már régóta tárgyal a Mollal annak módosításáról. A helyzetet bonyolítja, hogy 2011-ben a magyar állam megvásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaz Mol-részvénycsomagját, amivel a legnagyobb, 25 százalékos tulajdonossá vált a magyar olajcégben, így a magyar kormának is komoly érdekei fűződhetnek a Mol–INA-kapcsolathoz.

Ivo Sanader a zágrábi bíróságon A magyar felháborodás pikantériája, hogy a zágrábi kormány ugyanarra törekszik, mint a budapesti tesz éppen: ki akarja ebrudalni a külföldi befektetőt egy korábban privatizált, stratégiai vállalatból, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a cég felett. A magyar energiacégek vezetőit ugyan nem citálták bíróság elé, de a kormány a válságadóval és a rezsicsökkentéssel olyan nyomást gyakorol rájuk, amivel ráveheti a külföldi tulajdonosokat, hogy adják el érdekeltségeiket. Ez már meg is történt az E.ON gázüzletágának esetében, és Orbán Viktor utalt rá, hogy több közszolgáltatót is közösségi tulajdonba vehetnek a közeljövőben. Giró-Szász András kormányszóvivő utóbb ezt úgy magyarázta: az állam megfontolja az egyes szolgáltatóknak a tulajdonuk értékesítésére tett ajánlatát.
A horvát kormánynak is hivatkozási alapként szolgál terveihez a munkahelyek megőrzése mellett a gázüzletág, ezáltal a lakossági gázárak kérdése: 2009-ben eredetileg abban állapodtak meg a felek, hogy az INA átadja az államnak a veszteséges gázüzletágat, és 2014-ig fokozatosan a piaci szintre emeli a gáz nagykereskedelmi árát. Sanader utódja, Jadranka Kosor kormánya azonban 2010 végén elállt az ügylettől, így az INA és a Mol nyakán maradt a gázüzletág.
A magyar kormány, mint a Mol legnagyobb részvényese, szerdán meglebegtette a lehetőségét, hogy mégiscsak megválna az INA-tól. Azt írták, felkérik a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül, és adott esetben készítse elő az INA-részvények eladását „a horvát kormány vagy harmadik fél részére”. Ez a megfogalmazás egyszerre ajánlattétel és fenyegetés: ajánlat, mert elvben hozzájárul, hogy a horvát állam kivásárolja a Molt az INA-ból, de ha Zágráb nem tenne megfelelő ajánlatot, akkor eladhatják a pakettet például akár az oroszoknak is, amivel a horvátok nem kerülnének közelebb a céljaikhoz.
Taktikai lépés lehet
A hvg.hu által megkérdezett elemző szerint ugyanakkor egyelőre nehezen hihető, hogy a kormány valóban arra kérné a Mol vezetését, hogy adja el az INA részvénypakettjét. „A bejelentés inkább taktikai lépésnek tűnik a kormány részéről, tekintve, hogy múlt héten még olyan kormányzati álláspont szivárgott ki, hogy meg kell védeni a Mol elnök-vezérigazgatóját és a vállalatot” – mondta Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője, aki szerint az INA túlságosan fontos része a Mol-csoportnak ahhoz, hogy ilyen könnyen megváljon tőle, és ez azt is jelenti, hogy a kormánynak is fontos.

Talányos visszavágás Szerdai közleménye szerint a kormány szerdai ülésén “utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálja meg milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására”. A hvg.hu-nak egy kormányzati forrás azt mondta: egyelőre az érintett minisztériumokban is erősen törik a fejüket, hogy mit tehetnének. Találgatásként az merült fel, hogy hamis vád, vagy jó hírnév megsértése miatt indíthatnának pereket Horvátországban azok ellen, akik vesztegetéssel vádolják a Molt. A Mol csaknem 2 milliárd dollárt fektetett be INA-részvénypakettbe, amely jelenleg 49,1 százalékos tulajdoni részt biztosít számára a horvát olajcégben (a horvát kormánynak csak 44,84 százalékos részesedése van). Mivel a Mol – a vád szerint a Sanadernek fizetett kenőpénz ellenében – megkapta az INA irányítását, eredményeit beszámíthatja a Mol-csoport eredményébe. A horvátok most ezt a megállapodást kívánják felülvizsgálni (szeretnék a horvát cég háromlépcsős irányítási struktúráját lebontani meg az INA-t rábírni, hogy költsön lényegesen többet beruházásra). Az INA elég nagy tétel a Mol-csoport mérlegében, és a Molnak komoly érvágás lenne, ha meg kellene szabadulnia az INA-pakettől: a Mol üzemi eredményének 30 százalékát az INA eredménye adja, emellett a horvát vállalat a kitermelésben is 40 százalékkal szerepel. Ugyanakkor az INA gázüzletága rendkívüli veszteséget okoz a Mol-csoportnak.
„Érdemes megnézni, hogy mi történt az INA részvényárfolyamával, amióta a horvátok a részvényesi szerződés felülvizsgálatát kezdeményezték. Az INA piaci értéke körülbelül 50 százalékkal emelkedett. Ma az INA piaci kapitalizációja megegyezik a Moléval, miközben az árbevétele a magyar olajcégnek csak az ötöde” – mondta Vágó Attila. Ugyanakkor a Mol és a kormány kétségkívül komoly kihívás elé néz, ha nem akar lemondani az irányítási jogokról és megválni az INA-pakettől, tekintve, hogy a horvát hatóság szemlátomást minden eszközt bevet annak érdekében, hogy erre a Molt valahogy rábírja.
Mennyiért lehetne eladni?
Az INA értéke a piaci kapitalizációja alapján 7 milliárd dollár körül van, de ez alapján nagyon nehéz megmondani, hogy milyen áron cserélhetne gazdát az INA-csomag, és ki lehet a vevő. „Megpróbáltuk értékelni a régióban hasonló tevékenységet folytató társaságok értékeltsége alapján a Mol-csomag értékét. Mivel külső nyomásra adnák el a csomagot, tehát kényszerértékesítésről van szó, beleszámoltunk egy húszszázalékos diszkontot, így az ár valahol 1 milliárd dollár körül lehet” – mondta a hvg.hu megkeresésére Szentirmai Péter, a KBC Securities részvényelemzője.

Ki forgatja a Nagy Kereket? Az árat természetesen befolyásolja, hogy a vevő megkapja-e a menedzsmentjogokat, melyek nélkül a csomagnak jóval kisebb az értéke. Mivel a konfliktus a menedzsmentjogok miatt eszkalálódott a Mol és a horvát kormány között, az is komoly politikai kockázatot rejt a vevő számára, és negatívan befolyásolja az árat, ha a menedzsmentjogokkal együtt kapja meg egy harmadik fél a csomagot.
A befektetők vélhetően azt preferálnák, ha a Mol kezében maradna az INA, ugyanakkor a Mol-részvény árazásában komoly bizonytalanságot jelent az egyre élesebb konfliktus. „A Mol-részvények árfolyama szerdán 15 havi mélypontra süllyedt. Egy esetleges eladás piaci megítélése attól függhet, hogy a piaci értékítélet alapján fair értéket kapna-e a Mol az INA részesedésért. Ennek függvényében dőlhet el, hogy mennyire érinti a döntés negatívan az olajvállalat részvényeinek az árfolyamát” – tette hozzá Szentirmai Péter.
Szentirmai szerint a bizonytalanságot csak az oldhatja fel, ha sikerül valamilyen egyezségre jutni a horvát kormánnyal. Az elemző szerint nem kizárt, hogy az Orbán-kormányhoz hasonlóan a horvát is a zsebébe nyúl (az Orbán-kormány 1,88 milliárd euróért vette meg a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az orosz Szurgutnyeftyegaztól, az E.ON gázüzletágáért pedig 870 millió eurót fizetett a német anyavállalatnak – szerk.), vagy esetleg a támogatásával egy harmadik fél jelenik meg az üzletben. A Bloomberg korábban arról írt, hogy a horvátok az orosz Rosznyefttel tárgyalnak, de azt a horvát kormány azonnal cáfolta. A Mollal párhuzamosan az osztrák OMV is pályázott az INA-ra, így az sem keltene meglepetést, ha az OMV újra megjelenne vevőjelöltként.
(HVG)

Megjelent a Hernádi Zsolt Mol-vezér elleni körözés az Interpol honlapján.

Felkerült a lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet körözési listájára Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.

A leírás szerint az 52 éves, tarjáni születésű Hernádi Zsolt Tamást a horvát hatóságok keresik, a vád pedig vesztegetés.
Az Interpol honlapján Horvátország kérésére szerda délután óta szerepel Hernádi Zsolt a vörös körözési listán.
A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte.
Hernádi a harmadik magyar

Az Interpol vörös körözései közül 38-at adtak ki magyar állampolgár ellen, közülük Hernádi Zsolt mellett még két másik magyart keres a nemzetközi szervezet Horvátország kérésére. Egyikük a 62 éves Szeiftné Szigeti Éva, akit gazdasági bűncselekményekkel, illetve könyvelési visszaélésekkel kapcsolatos vádak miatt keresnek. A másik magyar a 34 éves Bondi Róbert, akit többek között bűncselekmények elkövetésére szánt fegyverek szállításával vádolnak.

Tekintettel arra, hogy Magyarország tagja az Interpolnak, báki magyar állampolgárnak kötelessége az Interpol által körözött bűnöző tartózkodási helyét jelenteni a hatóságok felé!