Magyarország — Égbekiáltó visszaélésekre hívja
fel a figyelmet a jogász, aki korábban azzal került a középpontba, hogy
a megnövekedett törlesztőrészletek miatt pert indított saját bankja
ellen.
Dr. Czirmes György (59) és ügyvédtársai rámutattak, hogy a polgári
törvénykönyv egyik jogszabálya szerint a devizaalapú szerződéseknél a
bankok forintösszeget folyósítanak, ezért a külföldi deviza csak
úgynevezett nyilvántartási eszközt jelent.
– Mivel a bank nem devizát ad kölcsön, hanem forintot, ezért az
árfolyamváltozás a tőkét nem befolyásolhatja – magyarázta dr. Czirmes
György.
Mint mondta, ha a kölcsön folyósítása és a törlesztés is devizában
történne, de az adós nem rendelkezne ilyen pénzzel, a befizetések
esetében valóban viselné az árfolyamváltozás terhét, mivel az aznapi
forintárfolyamon kellene beszereznie a törlesztéshez szükséges devizát.
Itt azonban nem erről van szó.
– A fentiek miatt az árfolyamváltozás áthárítására a bankoknak nincs
joguk, ezért az utólag történt tőkeemelkedés és törlesztőrészlet-
emelkedés összege vagy visszajár az adósnak, vagy be kell számítani a
fennmaradó törlesztőrészletekbe – vélekedett az ügyvéd.
Szerinte ráadásul azok az adósok, akiknek a garanciaként lekötött
ingatlanát, autóját elvették, mert nem tudták fizetni a
törlesztőrészletet, kártérítést követelhetnek a banktól.
Dr. Czirmes György és ügyvédtársai egy másik jogsértést is
felfedeztek: ha a bankok valóban devizában folyósítanák a hitelt, egy
kormányhatározat szerint az árfolyam-ingadozási sáv akkor is legfeljebb
15 százalék lehetne. Ám mivel ezt a bank eltitkolta a 2003. június 5.
és 2008. február 25. között kötött szerződéseknél, a dokumentumok
vonatkozó részei és következményei érvénytelenek, ahogy azok az
árfolyam-kockázati nyilatkozatok is, amelyekbe nem volt beépítve a
fenti korlátozás.
(feherkemeny.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése