Izrael hevesen reagált az isztambuli fejleményekre, amelyek szerint Irán és a nyugat folytatják az Irán nukleáris programjával kapcsolatos tárgyalásokat.
Az izraeli Channel 10 vasárnap „részletes összeállítást sugárzott arról, hogyan is támadná meg Izrael Irán nukleáris létesítményeit, amennyiben a diplomáciai eszközök és a szankciók nem járnak sikerrel és Izrael a katonai akció elindítása mellett dönt,” írja a Times of Israel.
Alon Ben-David, a Channel 10 riportere szerint a támadásra csak a májusban folytatódó P5+1 tárgyalások befejezését követően kerülhet sor. „A nyár nemcsak forró, de feszült is lesz,” mondta, hozzátéve, hogy „évek előkészületei válhatnak valósággá,” és „az igazság pillanata közeleg.”
Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy a P5+1 tárgyalások egy „potyalehetőséget” adtak Iránnak. Azt követelte, hogy Irán azonnal függessze fel az urándúsításra irányuló tevékenységeit és helyezze üzemen kívül a Qom város közelében fekvő nukleáris létesítményt. „Nem hagyhatjuk, hogy a terrorizmus legfőbb gyakorlójának a világon lehetősége legyen atombombát előállítani,” nyilatkozta Netanjahu, Joe Lieberman, amerikai szenátorral folytatott megbeszélése előtt.
Lieberman az Irán elleni kemény fellépés régi támogatója. Februárban csatlakozott a két amerikai párt képviselőinek koalíciójához, akik ígéretet tettek, hogy támogatni fogják az Irán elleni támadást, amint az ország képessé válik nukleáris fegyver előállítására. Irán jelenleg 20%-os tisztaságú urániumdúsításra képes. Egy atomfegyver előállításához legalább 90%-os tisztaságú urániumra van szükség.
Szombaton, a török fővárosban Irán asztalhoz ült az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország képviselőivel. Az egyik EU képviselő szerint a diplomaták „azt remélik, a további tárgyalások konkrét lépésekkel megvalósított, átfogó megoldáshoz vezethetnek, ami helyreállíthatja a nemzetközi bizalmat aziránt, hogy Irán atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.”
„A mai tárgyalás pozitív hangulatban folyt és azzal bíztat, hogy megvalósulhat a második kör. Továbbra is hangsúlyozzuk a konkrét előrelépés sürgősségét, hiszen a diplomáciai megoldás lehetősége hamarosan bezárul,” nyilatkozta egy vezető beosztású amerikai kormánytisztviselő.
A tárgyalás során Saeed Jalili, az iráni tárgyalóbizottság vezetője elmondta, hogy országa nem fogadhatja el a 20%-os tisztaságú uránium előállításán dolgozó létesítmények bezárására irányuló követeléseket. Ennek ellenére a tárgyalást vezető diplomaták szerint a tárgyalások komoly előrelépést jelentenek a több hónapos patthelyzet után.
Irán kijelentette, hogy az Atomsorompó Egyezmény értelmében joga van az uránium békés célú dúsítására, és hangsúlyozta, hogy „folyamatosan eleget tesz az egyezményben előírt követelményeknek és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előírásainak.”
Az Egyesült Államok ezzel szemben úgy gondolja, hogy Irán megsértette az Atomsorompó Egyezmény biztonsági követelményeit, azt hozva fel indokul, hogy Irán atomfegyver előállítása céljából végzi az urándúsítást, így ezzel megsérti az egyezményben vállalt kötelezettségeit.
2007-ben az amerikai titkosszolgálatok arra a megállapításra jutottak, hogy Irán 2003-ben felhagyott atomfegyver előállítására irányuló programjával. A Bush-kormány idején kiadott National Intelligence Estimate azt írta, hogy a 16 amerikai kémügynökségnek „nincs tudomása arról, hogy Irán atomfegyvert szándékozna előállítani.”
Forrás: Inforwars.com
Izrael a katasztrófa küszöbén
A Moszad korábbi főnöke Meir Dagan, úgy nyilatkozott, hogy Izrael a „katasztrófa” küszöbén áll, az előrejelzések szerint a tel aviv-i rezsim nagyon rossz jövő elé néz.
„Nem állítanám, hogy a katasztrófa szélén állunk, mert ez kissé túlzó lenne, de a prognózis azt mutatja, hogy nagyon rossz jövő előtt állunk.” – helyesbített később Dagan egy interjúban a Jeruzsalem Post-nak.
A Moszad egykori főnöke is bírálta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és rendszerét, azt állítva, hogy az izraeli rendszer mostanra elérte azt a pontot, ahol a rezsim „működés képtelen” Izraelben.
Dagan megalakított egy szervezetet, amely támogatja az izraeli rendszer megváltoztatását.
A tel-avivi rezsim által ellentmondásos karakternek mondott egykori Moszad főnök, azt írta, hogy az Irán elleni támadást a „leghülyébb ötletnek” tartja.
Meir Huberman (később Dagan) 1945. január 30-án a Szovjetunióban született egy novoszibirszki vonaton. 1950-ben Meir és családja kivándorolt Izraelbe, egy Tel-Aviv melletti városban telepedtek le. Dagan egy amatőr festő volt és vegetáriánus, a tel aviv-i egyetemen tanult festészetet és szobrászatot. 1963-ban Dagan belépett az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kötelékébe és ezzel kezdetét vette egy hosszú és rendkívül sikeres katonai karrier. Libanoni ténykedése alatt pedig szoros barátságot kötött a későbbi miniszterelnök Ariel Sharonnal is. Az izraeli média szerint Sharon a következőképpen ajánlotta fel Dagannak a posztot: „Izraelnek most egy olyan kémhálózatra van szüksége, amely késsel a fogai között kész szembenézni az ellenséggel.”
Ariel Sharon miniszterelnök 2002-ben Meir Dagant nevezte ki, aki Ephrám Halevyt váltotta a Moszad igazgatói székében. Azóta – az izraeli politikai életben szokatlan módon – már kétszer is meghosszabbították megbízatását, Ehud Olmert ismét meghosszabbította megbízását 2007. februárjában és 2008. júniusában. Majd ezt követően 2009-ben Benjamin Netanjahu is megerősítette posztján 2010. végéig,
Dagan is össze-vissza beszélt azt utóbbi időkben. Nemrégiben azt javasolta, hogy az iráni ellenzék döntse meg az Izraelre veszélyes perzsa vezetést, ha pedig ehhez katonai támogatásra lenne szükségük, akkor Amerika nyújtsa ezt, és ne Izrael.
Dagan hangot adott azon véleményének a Leslie Stahlnak adott interjújában (CBS News ” 60 Minutes-ban), miszerint Mahmud Ahmadinezsád-ot és az iráni rendszert, „nagyon racionalistának” nevezte, akik nem fejlesztenek ki felelőtlenül atomfegyvert. Szerinte a legnagyobb ostobaság lenne megtámadni a perzsákat. Ehelyett az javasolja, a zsidók inkább „segítsenek” az irániaknak, hogy saját maguk változtassák meg a politikai rendszerüket.
Korábban már írtuk, hogy Szíriában a líbiai forgatókönyvet kívánják megismételni, mely jobban szolgálja Izrael és a többi cionista érdekeit, és nem ez lenne az első olyan „segítség”, egy iráni rendszer változtatási kísérletre, melyet kívülről támogatnak, ahogy más országokban, pl. Szíriában is bizonyítható volt a cionista „segítség”.
Kifejtette továbbá, hogy a „legbölcsebb taktika a jelenlegi teheráni politikai vezetés leváltása lenne, s Izraelnek kötelessége segíteni mindazoknak, akik ezt a rendszert le akarják váltani”, majd hozzátette: „A katonai támadást csak akkor szabad végrehajtani, ha minden más eszköz kudarcot vall. Persze jobban szeretném, ha nem Izrael, hanem Amerika támadná meg Iránt”, vélekedett Meir Dagan.
Úgy tűnik azonban, hogy Amerikának, ehhez nem fűlik a foga, legalábbis nem kapkodja el a támadást. Ennek nem csak az az oka, hogy a Közel-Keleten és újabban a Távol-Keleten (Fülöp-Szigetek) is feszült a helyzet, hanem hogy Kínával és Oroszországgal most nem lenne okos ujjat húznia.
Úgy látszik, hogy az izraeli kormánynak előbb-utóbb a saját belső válságával is szembe kell néznie, és nem biztos, hogy beválik az a cionista taktika, hogy erről a figyelmet a külpolitikai síkra terelje, valamint az sem tűnik nyerő ötletnek, hogy az USA-t vagy az EU-t tolja maga elé (majd a felelősséget is a nyakukba varrja). Mindegyiknek megvan a maga külső, no meg, belső és egyre eszkalálódó problémája. A cionista Izraelnek nehéz lesz pénzzel úgy megoldani az ügyeit, hogy közben keressenek is a dolgon, és még sajnáltatni is tudják magukat, azaz ebből is ún. erkölcsi tőkét kovácsoljanak maguknak.
Mahdi Ibn Husam – Free Report World Service
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése