Az Európai Unió a görög gazdaság tönkretételével hozzálátott a maradék állami vagyon felszámolásához. A mára már létfontosságúvá váló hitelek mellé azt a feltételt szabták, hogy el kell adni a maradék állami tulajdonokat, különösen az olyan stratégiai ágazatok terén, mint az energetika.
Görögország legnagyobb elektromosság-termelő vállalata bejelentette, még ebben az évben eladja saját létesítményeit, hogy ezzel hozzásegítse az országot az új hitelcsomag mellé szabott feltételek teljesüléséhez. A privatizációs folyamatot gyorsított eljárásban végzik, így az 2013 végére utóellenőrzésével együtt lezárulhat. Arthourosz Zervos, a DEI vezérigazgatója mindezt a Dániában tartott nemzetközi szélenergia-konferencián jelentette be. Zervos azt mondta, a cég négy erőművet fog eladni, de az értékesítéstől a jelenlegi áraknál fél milliárd euróval több bevételt várnak.A Görögország számára megszabott feltételek alapján az állam csak az erőművek eladását követően csökkentheti részesedését, viszont azt 51-ről 34%-ra kell csökkentenie. Zervos elmondása szerint a vállalat már nem akar részvényeket kiadni.
Hogy milyen kényszert alkalmaztak a háttérben, azt nem tudni, de az egyértelmű, hogy a vállalat a múlt év végén pénzügyi manipulációk áldozatává vált. Akik most hitelt adnak a görög kormánynak, tettek róla, hogy a cég veszteséges legyen, a részvények értéke zuhanjon, és a saját embereiket, illetve a beszabályozott államon kívül minden befektetőt elzavarjanak a vállalat környékéről. A DEI 2011 utolsó negyedévében 240 millió euró veszteséget könyvelt el, részvényeinek értéke pedig 20%-ot zuhant.
Zervos szerint most azokat az erőműveket adják el, amiket lignittel üzemeltetnek (a görög áramtermelés közel felét lignitből fedezik), és a cég az erőművekkel együtt nem adja fel piaci részesedését az áramtermelésből. Az Európai Bizottság nyomására a görög kormánynak csökkentenie kell részesedését és minimalizálni kell a lignit felhasználását a DEI létesítményeiben. Zervos elmondása szerint tárgyalások kezdődtek a hidroelektromos energiára való áttérésről, de döntést még nem hoztak az ügyben. Feltehetőleg ezt is jókora hitelekkel akarják megvalósítani, mivel a hiteladók sikeresen felszámolták a cég tartalékait.
A görögök pedig jobb ha felkészülnek rá, hogy a privatizációt követően minden villanyszámlánál egyre mélyebbre kell majd a pénztárcájukba nyúlniuk...
Molnár IstvánKiszivárgott a Barosso-diktátum - A görög pártok máris mentik ami menthető
Görögország öt legnagyobb pártja újabb 10 millió eurót fog kapni a választások előtti "megmérettetésekre", ezzel már 47 millió euróra emelkedett az összeg, amit ebben a hónapban (!) elosztottak egymás közt.
Szerda éjjel ugyanis összeült egy bizottság, amelyben minden politikai pártnak küldötte jelen volt, és miután kijelentették, hogy ez a gyűlés ötpárti volta miatt a nemzet egészét képviseli, kiosztottak a saját pártjaik közt újabb 10 millió eurót.
Mindezt az után, hogy március közepén szintén összeültek, és szétosztottak egymás közt 7,78 milliót "kutatási és oktatási célokra", majd pár nappal később újabb 28,9 millió eurót, azt már csak úgy cím nélkül.
Nem kérdés, hogy a gyors pénzosztás összefüggésben van a tegnap előtt kiszivárgott Barosso-jelentéssel, ami többek között újabb kiadáscsökkentéseket tartalmaz, beleértve a pártok támogatását is. Mivel a dokumentum már az előtt a nyilvánosság elé került, hogy Barosso az Európai Bizottság elé terjesztette volna, a görög politikusok gyorsan meglépték az összes, jelenleg pártok által lehívható támogatás kiosztását.
Mivel a dokumentum egy sor diktátumot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a görög kormánynak a választásokat követően milyen lépéseket és milyen határidővel kell megtennie, ezért a görög politikusok felkészülhetnek a legrosszabbra. Ugyanis a Barosso-jelentés nemcsak a teljes állami vagyon kiárusítását (határidőre) írja elő, hanem azt is kijelenti, hogy minden görög lakosnak 33600 euró adóssága van, ezért bármilyen, a görög lakosok által megválasztott képviselőnek az az elsődleges feladata, hogy ezt az adósságot törlessze az unió felé.
A kiszivárgott jelentés abból a szempontból is diktátum, hogy meghatározza a kapott kölcsön teljes összegének felhasználását - ugyanis amit Görögországnak fizetnek, azt nem a görög gazdaság beindítására fizetik, hanem Barosso diktátuma szerint az összeg nagy részét 2012 szeptemberéig a bankok feltőkésítésére kell felhasználni.
Ezt a tőkét a bankoknak pedig hitelezésre kell fordítani. A diktátum leírja azt a műveletet, amivel a görög állam a lakosságot rákényszerítheti az államadósság törlesztésére. Barosso szerint ennek úgy kell zajlania, hogy a kormány tegye lehetővé, hogy az átlag állampolgár a lehető legegyszerűbb módon és kezdőtőke nélkül tudjon önfoglalkoztató vállalkozást alapítani, és ehhez a bankok a felvett kölcsönből hitelezzenek az állampolgároknak. Ez úgy teszi lehetővé az államadósság törlesztéséhez szükséges összeg learatását, hogy az újonnan alapított vállalkozásokra jövőre már jóval nagyobb adóterheket vetnek ki, és a törlesztő részletek is növekedni fognak. (feltehetőleg erről majd az EB piaci manipulációval gondoskodik).
A vállalkozás-alapítás megkönnyítését Barosso szerint különösen a fiatalok körében kell propagálni.
A diktátum kimondja, hogy Görögországnak privatizálnia kell az ország valamennyi légitársaságát, a városi tömegközlekedést több vállalatra kell felosztania majd azt is privatizálnia kell, valamint magántulajdonba kell adnia az energiaszektorban érvényesülő állami monopóliumokat is.
A Barosso-diktátum politikai vonatkozásokat is tartalmazott, többek között az elnök jogkörének kiszélesítését, és a pártok támogatásainak csökkentését. Az elnök jogkörének kiszélesítése amiatt szükséges, hogy amit a gazdasági téren vétójoggal operáló EU költségvetési biztos nem tehet meg, azt az EKB embere az elnöki pozícióból megtehesse. Diktatúra lesz ez a javából, és a pártok azonnal értették az üzenetet, és mielőtt a törvényt meg kell hozniuk, szétlopják ami még lopható. A fent említett támogatás-kiosztások csak a kezdet.
Fenyvesi Áron
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése