Törökország nemrég elindította a korai előrejelző radarállomást - annak a NATO rakétavédelmi rendszernek egy részét, amit az USA épít Oroszország határaihoz. A radarállomást Németország területéről fogják irányítani. Maga az állomás Malatya településen található, mintegy 500 kilométerre Ankarától délkeletre, és 700 kilométerre az iráni határtól. Az állomáson török és amerikai katonák teljesítenek majd szolgálatot.
Törökország 2011 szeptemberében egyezett bele, hogy a radart az ország területére telepítsék. Erdogan török miniszterelnök akkor kijelentette, hogy a radar Törökországba telepítése hatalmas előrelépés lenne az egész térség számára.
Az állomásról származó adatok közvetlenül az Egyesült Államokban lévő irányító központokba lesznek továbbítva, illetve az AEGIS rendszerrel felszerelt hajóknak (tengeri rakétavédelmi rendszerek). A NATO tisztviselői azt állítják, hogy a radar amiatt lett Törökországba telepítve, mert egyre nő annak a veszélye, hogy Irán a közép- és kis hatótávú rakétákat fog használni a Közel-Keleten.
Több helyi politikus is ellenezte a NATO radar telepítését, mert ez egyben azt is jelenti, hogy Törökország a Nyugat oldalán venne részt egy esetleges Teherán elleni beavatkozásban.
Mondani sem kell, iráni tisztviselők már a kezdetektől ellenzik a rakétavédelmi rendszer telepítését és többször is elhangzott, hogy egy ilyen lépés csak fokozza a feszültséget a térségben. A török tisztviselők azt válaszolták, hogy a rakétavédelmi rendszer elemei nem irányulnak más ország ellen.
A radarállomás telepítése a térség más országaiban is aggályokat keltett, főleg annak kapcsán, hogy az állomás és Szíria közt lévő távolság kicsit több, mint 200 kilométer. A szír rakétapotenciál már régóta a figyelem középpontjában van. A szír elnök, Bashír Asszád tábornokai azon a véleményen vannak, a több száz szíriai rövid hatótávolságú rakéta biztosítja, hogy Szíriának ne essen bántódása. Korábban szír tisztviselők kijelentették, hogy bármiféle, az ország elleni agresszió esetén Törökország és Izrael teljes területén rakéták fognak hullani.
Ezen kívül több szíriai elemző is úgy értékeli a radar telepítését, hogy azzal Törökország bizonyította katonai hűségét Tel Aviv felé. Ugyanis a török radarállomásról minden adat továbbítva lesz Izraelbe is.
Oroszország nem volt elragadtatva ezektől a hírektől sem. A NATO szimbolikusan felajánlotta Oroszországnak, hogy vegyen részt a projektben, ami érthető okoknál fogva azóta is függőben van. Oroszország azóta is várja a biztosítékokat arra, hogy a védelmi rendszer nem fog ellene fordulni, mivel az USA egyértelműen elutasította ezt a kérést.
A NATO főtitkára (Rasmussen) hivatalosan abban reménykedik, hogy el lehet érni a megfelelő politikai megállapodást még a NATO-Oroszország csúcstalálkozó előtt, ami idén tavasszal Chicagoban kerül megrendezésre. Bármiféle megállapodásnak csekély az esélye, mivel Oroszország csak a csendes megfigyelő szerepét fogja játszani a tárgyaláson. A NATO csak azt ajánlja Oroszországnak, hogy üljön és csendben figyelje az egyre növekvő erejét.
Dimitrij Medvegyev orosz elnök novemberben kijelentette, hogy a rakétavédelmi rendszer Európába történő telepítésére válaszul Oroszország egy sor intézkedést kénytelen meghozni. Később Konstantin Sivkov, a Geopolitikai Problémák Akadémiájának elnöke azt nyilatkozta a Pravda.ru hírportálnak, hogy Oroszország mindeddig gyakorlatilag semmit nem tett válaszul a NATO egyre növekvő fenyegetésére.
"Az Iskander rendszerek használhatók a Lengyelországba telepített komplexumok ellen, de vagy a Kalinyigrád térségbe, vagy Fehéroroszországba kellene telepíteni, mert így egy éles helyzetben lehetetlen lenne megsemmisíteni egy Bulgáriában, Romániában, vagy Törökországban lévő célpontot. Az Iskander komplexumok hatótávja 280 kilométer. Ráadásul az amerikaiak úgy gondolják, hogy képesek lesznek semlegesíteni ezt a valójában csak virtuális fenyegetést az ATAMCMS rakétakomplexumok segítségével."
"Oroszország nem lenne képes atomfegyver bevetésére egy ilyen helyzetben. Megvannak a lehetőségeink, de nem hinném, hogy a jelenlegi orosz viszonyokkal képesek lennénk megnyerni egy csatát. Egyszerűen azért, mert az ellenségnek jelentős túlereje van a légtérben."
"Használhatnánk cirkálórakétákat. Ennek ellenére Oroszország nem rendelkezik elég hajóval ahhoz, hogy járőrözzön a NATO partvidékei mentén. Mindemellett az orosz cirkálórakéta arzenál sem elegendő mennyiségű. A mi rakétáink össze sem hasonlíthatók a Tomahawk rakétákkal, amivel gyakorlatilag 2500 kilométerről meg lehet semmisíteni egy célpontot." (Konstantin Sivkov, a Geopolitikai Problémák Akadémiájának elnöke)
Sergei Balmasov - Pravda.RuRogozin: amerikai csapásmérő erők veszik körbe Oroszországot
Az orosz védelmi miniszter szerint az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek jelenleg több ezer olyan rakéta áll rendelkezésére, ami képes az orosz ballisztikus rakéták elfogására. "Szövetségesein keresztül az USA most annyi, Aegis rendszerrel felszerelt hajót vásárol, aminek kapacitását jelenleg mintegy ezer elfogó rakétára becsülhetjük, és a beszerzés folyamatos" mondta Dimitrij Rogozin a Moszkva Hangja rádiónak adott interjújában.
Azt mondta, a jelenlegi helyzet már közelíti az orosz-amerikai stratégiai fegyverekről aláírt egyezményben rögzített limitet. "Nincs semmi biztosíték arra vonatkozóan, hogy az USA rakétavédelmi rendszere telepítésének első, második és harmadik fázisát nem követi majd negyedik, ötödik, és hatodik is. Komolyan gondolják, hogy 2020-ban is a jelenlegi technológiai szinten fognak állni? Ez őrültség! Tovább haladnak a fejlesztésekkel, a technikai sajátosságok finomításával, és a már telepített rendszerek lehetőségei is csak javulni fognak." mondta Rogozin.
"Amerikai elfogó rakéták veszik körül Európát és Oroszországot egészen az Urálig, de ezek a rendszerek képesek csapást mérni nem csak közepes- és rövid hatótávú rakétákkal a "lator államokra", hanem interkontinentális ballisztikus rakétákkal akár Oroszország fegyveres erőire. ... Az a tény, hogy a 'védelmi rendszereik' csapást mérhetnek stratégiai célpontokra, és az a tény, hogy újabb bázisokat és flottát telepítenek az északi tengerekre, csak alátámasztják azt, ami eddig is nyilvánvaló volt: az amerikai rakétavédelmi rendszer oroszellenes természetét."
Molnár IstvánOroszország tovább csökkenti amerikai értékpapír-befektetéseit. Ez derül ki az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szerdán közé tett jelentéséből.
A főhatóság szerint a múlt év novemberében az orosz csomag 89,7 milliárd dollár volt, ami közel 2,5 milliárd dollárral kevesebb az októberi mutatónál. Legalább egy év óta csökkennek az orosz befektetések az amerikai gazdaságban. 2010 novemberében az orosz csomag értéke 167,3 milliárd dollár volt.
Rekordösszegű az orosz bankok bevétele 2011-ben
2011-ben az orosz bankok 848 milliárd rubel (28 milliárd dollár) értékű bevétellel zártak. Az előző évben ez az eredmény 538 milliárd rubel (18 milliárd $) volt. A bankaktívák növekedése 2011-ben 23,1 százalék - közölte ma az orosz Központi Bank.
ruvr.ru
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése