Egy
dombocskán hatvan méter sugarú körben nyolcvanhárom kőtömb áll. A kör
közepén egy kisebb, 9 és fél méteres körben tizenhat kőtömb található. A
kőtömbök keskenyebb fele a kör közepe felé mutat, tetejük pedig
egyenesre van csiszolva. A kör középpontjában három kőtömb áll.
Mindegyik kőtömb legalább egy méter átmérőjű, súlyuk meghaladja az egy
tonnát – számol be róla az m24 moszkvai hírportál.
fotó: m24.ru
Valentyina Bronnyikova földrajtudós kizárja, hogy a kőtömböket a természeti erők rendezték volna el így. A kőtömbök úgynevezett vándorkövek, melyeket a jégkori gleccserek hordoztak, majd raktak le. A keleti Stonehenge tömbjei a mai Karjala területéről származnak – a vándorkövek a Balti-tenger vidékén gyakoriak, ám Moszkva térségében ritkaságszámba mennek. Az is egyértelmű, hogy a köveket emberi kezek formálták.
A felfedezés híre még alig kezdett terjedni, a kisajátítására máris elkezdődtek az első kísérletek. Az építményről beszámoló címében orosz Stonehenge-t emleget, de a közcímben már mescser Stonehenge-ről beszél, ami utalhat az ezen a területen élő oroszokra is.
A hírt átvevő észt Maaleht viszont már viszont már egyenesen finnugor Stonehenge-ről ír, és azt állítja, hogy a valaha Moszkva környékén élt finnugorok szentélyéről van szó. A lapnak nyilatkozó Ain Mäesalu régész arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlávok csak a 12. században kezdtek jelentős számban betelepülni az adott területre, és előttük a finnugor mescserek éltek ott.
Az egyáltalán nem biztos, hogy a mescserek finnugorok voltak, de az tény, hogy az oroszok előtt a területet finnugorok lakták. Csakhogy az építmények körülbelül háromezer évesek, és azt nem tudjuk, hogy a finnugorok mikor kerültek erre a területre. Az sem biztos, hogy az építmény megalkotása idején a terület nyelvileg egységes volt, és azt sem, hogy használata során a lakosság nem váltott-e nyelvet.
Forrás: (kulturpart, nyest.hu )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése