2013. szeptember 23., hétfő

Durva jóslat 2014-re! Jövőre sem fogunk szárnyalni!

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az idei 0,3 százalék után jövőre is csak 1,3 százalék körüli növekedés várható. Folytatódik Magyarország leszakadása a régiótól. Magyarországon (Európához hasonlóan) véget ért a recesszió, de idén is csak a mezőgazdaságnak – a viszonylag kedvező időjárásnak – lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, de az ennek érdekében alkalmazott eszközrendszer lefagyasztotta a magyar gazdaságot, amely „perspektívátlan pályán döcög. Mivel a 2013. évi 0,3% után 2014-ben is csak 1,3% körüli növekedés várható, folytatódik az ország leszakadása a régiótól”. A választási gazdaságpolitika: a rezsicsökkentés, a devizahitelek kivezetésének folytatása rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését. A nemzetközi likviditásbőség lanyhulóban van, ez együttesen negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság elmúlt egy évben javuló finanszírozási feltételeiben – írja a kutatócég.
A fő áldozat és a magyar paradoxon
A választási gazdaságpolitika a bankrendszert szemelte ki fő áldozatául. Egyre drágábbá teszi szolgáltatásait (az augusztusi 1,3%-os átlagos inflációval szemben a pénzügyi szolgáltatások árindexe 28,7% volt!), bűnössé nyilvánítja tevékenységét. Így a bankrendszer nem tudja hatékonyan ellátni funkcióit. Minden költséget figyelembe véve a betéti kamat nem hoz reálhozamot a befektetőknek, a preferencia nélküli hitelkamat viszont nagyon magas a beruházóknak. A bankrendszerünk paradoxona, hogy miközben likviditási és tőkehelyzete jó és javuló, ez reálgazdasági szempontból rendkívül kedvezőtlen folyamatok révén megy végbe. Különösen a német és osztrák tulajdonú bankok csökkentik hitelállományukat, s a kivont likviditást döntően a régió más országaiba csoportosítják át. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy nem regionális, hanem speciálisan magyar problémáról van szó.
Tartós kibontakozás? Az mi?
A II. félévben a mezőgazdaságban és az építőiparban is lassuló dinamika várható. Az előbbinél a főleg a kukorica szempontjából kedvezőtlen aszályos időjárás és az állattenyésztésben folytatódó visszaesés miatt, az utóbbinál a kissé már a tavalyi második félévben megindult élénkülés okozta bázishatás miatt. Az üzleti szolgáltatások GDP-termelése stagnál. A reálkeresetek emelkedése a II. félévben növekvő, éves szinten már kissé emelkedő kiskereskedelmi forgalmat eredményezhet. Az iparban az első félévi visszaesés után exportélénkülés várható, az év egészében a bruttó termelés 1%-kal nő. A közszolgáltatások minősége és elérhetősége folyamatosan romlik. A „valódi” magyarországi foglalkoztatás 2013-ban csökken, a statisztikailag kimutatott azonban nő a közmunka – a közelgő választás miatt a kormány a közmunkások számát 200 ezer főre tervezi emelni – és a külföldi munkavállalás miatt. A reálkereset és a reáljövedelem 2%- kal nő, de a sokféle tartozás által sújtott, bizonytalan jövőt látó lakosság alig növeli fogyasztását.

Vissza a jövőbe
A GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A beruházások 10%-kal, a lakosság fogyasztása 1,5%- kal el is marad attól. Az infláció augusztusra visszaesett, részben az erőltetett rezsicsökkentés miatt. A GKI 2013 egészére 1,9%-os inflációt becsül. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók, illetve hatósági intézkedések – telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt dohányárrés, magas taxi díj – begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A Monetáris Tanács célja továbbra is az alapkamat csökkentése. A monetáris politikának ugyan 2012 nyarától kedveztek a nemzetközi pénzügyi folyamatok, de a forint érzékenyen reagál a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hírekre, például a devizahitelek kivezetésének tervére. Ennek megfelelően nyáron a forint gyengülése ismét elszakadt a régiós tendenciáktól.
Hitelességi deficit
A magyar gazdaság – és monetáris politika gyenge hitelességét jelzi az is, hogy a kamatcsökkentés nyáron már csak a rövid lejáratú állampapírok hozamára hatott, a hozamgörbe erősen meredekké vált, a hosszabb lejáratú magyar állampapírok hozama a régiónál markánsabban emelkedett. Az államháztartás ESA hiánya idén a GDP 3%-a körül (a 2,7-3,4%-os sávban) alakul. A fő kockázati tényező egy fékezett hatású választási költekezés. Az államadósság év végi változásának előjelét a forint záróárfolyama és különösen a kincstári tartalék alakulása (az új hitelfelvételek ütemezése) dönti el. 2013 végére 79-80% közötti adósságráta várható. A magyar államadósság az elmúlt években csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása miatt mérséklődött, enélkül kb. 6 százalékponttal emelkedett!
A győzelem ára
A kormányzat látszólag megnyerte a „szabadságharcot”: hiszen kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól (ebből a szempontból az EU-tagországok élenjáró egyharmadába került), elkerülte az IMF-megállapodást, s a versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind szélesebb körben saját klienseit hozta helyzetbe. Ugyanakkor mindezért a magyar gazdaságnak és társadalomnak nagyon nagy árat kell fizetnie: a GDP, a beruházás, a fogyasztás és a valós hazai foglalkoztatás három éve csökken vagy stagnál, a külföldi finanszírozóknak kifizetett kamat mindvégig lényegesen magasabb volt még a bulgárokénál és a románokénál is. Minden nemzetközi intézmény (EB, OECD, IMF, hitelminősítők, stb.) élesen bírálta ezt a gazdaságpolitikát.
Lejt a pálya
A különbözői versenyképességi rangsorokban Magyarország lecsúszóban van. “A kormány úgy győzött, hogy az egész ország vesztett.” A 2013 márciusától hivatalba lépett új jegybanki vezetés lojális a kormányhoz, a nem konvencionális eszközök szélesebb körű alkalmazása elkezdődött. Az MNB és a PSZÁF összeolvadása – ami akár még helyes is lehetne – a bankrendszerre gyakorolt nyomás kiterjesztését szolgálhatja. A kereskedelmi bankoknak eddig nyújtott nullakamatozású hitel nem fenyegeti a pénzügyi egyensúlyt, de nem serkenti a növekedést sem. A további 2000 milliárd forint nullakamatozású hitel viszont már kifejezetten kockázatos! Önmagában legalább évi 120 milliárd forint veszteséget okoz a jegybanknak, közvetve a költségvetésnek – figyelmeztet a GKI.

2014 veszélyei
Magyarországon a 2014-es országgyűlési választásokig a kormányzásban az eddigi folyamatok mélyülnek el. A kabinet folytatni kívánja az állami befolyást növelő gazdaságpolitikáját. Bár ütemezésében és mértékében még bizonytalan, de látványosan folytatódik a rezsicsökkentés és a devizahitelesek „mentése”, melyek terhét a kormányzat a bankokra és a cégekre hárítana. A GKI megítélése szerint nem a devizahitellel, hanem az akár forintban, akár devizában eladósodottak egy részének tartósan megroggyant törlesztési képességével van probléma. 2014-ben az európai konjunktúra javulása és a belföldi kereslet – átmeneti, mesterséges, fenntarthatatlan – élénkítése miatt időlegesen az EU átlagát közelítő, 1,3%-ra gyorsulhat a magyar növekedés. A választási gazdaságpolitika miatt kialakult feszültségek – a költségvetési egyensúlytól a mesterségesen leszorított inflációig, kamatokig – kezelése a választások után elengedhetetlen lesz, a növekedés tartósítása elképzelhetetlen a bizalom, a kiszámíthatóság, a bankrendszer működőképességének helyreállítása nélkül.
Újabb szigorítások jöhetnek
A GKI 2014-re 2,9%-os hiányt prognosztizál, de könnyen lehet, hogy ennek eléréséhez a jövő nyárig újabb évközi szigorításokra lesz szükség. Az államadósság rátája 2014-ben a 2,9%-os deficit megvalósulása esetén már pusztán az éves deficitből adódóan 0,5 százalékponttal mérséklődik. Magyarország devizatartalékai folyamatosan csökkennek: 2013. augusztus végén 30,6 milliárd eurót tettek ki. Az idei augusztusi érték 2009 októbere óta a legalacsonyabb. Ez a devizatartalékkal szemben támasztott követelményeket meghatározó mutatók alapján még talán megfelelő. 20 hónap alatt 7 milliárd euró csökkenés azonban erősen növeli a kockázatokat. A kedvező globális pénzügyi-gazdasági környezet fennmaradása esetén a magyar államadósság a nemzetközi pénz-és tőkepiacról finanszírozható, bár jelentős kockázatok mellett.
Választási bérek
Egyre kevésbé valószínű, hogy az EU-forrásokat teljes egészében el tudjuk költeni. Jelenleg 7500 milliárd forintra van aláírt támogatási szerződés, de még több mint 1000 milliárd forint idei odaítélésre vár. Ennek kb. a fele be fog ragadni. Mivel valódi munkahelyet csak a vevő, a kereslet tud teremteni, a foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta érdemben stagnál, statisztikailag azonban a közfoglalkoztatás növekedése révén javul. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint 2014-ben a 2013. évi 3,5% után 4,5%- kal emelkednek. A gyorsulást főleg a közszférában a választásokkal is összefüggésben várható (6% körüli) bérkiáramlás magyarázza, a versenyszektorban az ütem 4% körüli lesz. A reálkeresetek 2,5%-os infláció esetén a 2013. évihez hasonlóan, 2%-kal emelkednek. A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének kiterjesztése további kb. 0,7 százalékponttal növeli nemzetgazdasági szinten a keresetnövekményt. A reáljövedelem 2%-os, s a fogyasztás 1,5% körüli emelkedése valószínű.
Hibernált pénzügyi szektor
A GDP termelésének szerkezete a válság óta korszerűtlen irányba változik. A nemzetközi tendenciáktól eltérően nálunk a termelő ágak hozzájárulása növekszik, a szolgáltatásoké csökken. A változás a 2013. évi 0,5 százalékpont után jövőre 1 százalékpont lesz. A mezőgazdaságban a 2013. évi viszonylag jó termés után 2014-ben stagnálásra lehet számítani. Az ipari termelés 3%-kal bővül. Az építőipar 2005 óta tartó szűkülése 2013-ban véget ért, 2014-ben a növekedés kissé gyorsul (4%-ról 5%-ra). A kiskereskedelmi forgalom a második éve növekvő reáljövedelmek hatására kb. 2%-kal emelkedik, a többi szolgáltatás stagnálni, kissé bővülni fog. A pénzügyi szektor azonban hibernált állapotban marad, GDP-termelése tovább csökken. A közszolgáltatások a növekvő közmunka ellenére is csak nagyjából stagnálnak.

Sokáig nem fojtható el az infláció
Az inflációra a választásokig a piacgazdaságokban szokatlan mértékben, de az elmúlt hónapokban kialakult tendenciáknak megfelelően elsősorban az állami döntések hatnak. Az erőltetett rezsicsökkentés és a piaci folyamatok akadályozása, illetve a különböző hatósági tehernövelések mégiscsak elkerülhetetlen továbbhárítása a következő hónapokban összességében bőven 2% alatt tartja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a vásárlóerő megindult szerény növekedése, a lassan, de folyamatosan gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt. Ezért az önkormányzati választások után új áremelkedési hullám várható, a II. félévben 3% körül, 2014 egészében 2,5% körül lehet az infláció.
Segít a jegybank?
Az augusztus végén 3,8%- ra csökkentett jegybanki alapkamat további mérséklésére közgazdasági alapokon már kevés a lehetőség. Tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén a kamatemelés már idén is bekövetkezhet. 2014 II. félévében kamatemelést fog indokolni az ismét emelkedő infláció is. A forint árfolyama továbbra is erőteljesen ingadozni fog, a sáv közepe 295 forint/euró körül lesz. A választások előtt ennél gyengébb, 300 forint körüli, inkább efeletti árfolyam valószínű, amit 2014 II. félévében, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának remélhető javulásával párhuzamosan némi erősödés követhet.
Zuhanhat a forint?
Szélsőséges esetben a devizahitelek kivezetését célzó, esetleg radikálisan bank- vagy költségvetés-ellenes lépések súlyosan ronthatják az ország pénzpiaci megítélését, ami a forint zuhanása, illetve a pénztőke kiáramlásának megakadályozása érdekében már 2013 végén, 2014 elején jelentős kamatemelést válthat ki. Ez valójában az eddig jelzettnél minden tekintetben sokkal rosszabb forgatókönyv megvalósulását jelentené, amivel a GKI előrejelzése nem számol.
Varga átírná a számokat
A nemzetgazdasági tárca a jövő évi költségvetés tervezésekor 2,9 százalékos hiánnyal és az eredetileg tervezettnél alacsonyabb, 2,4 százalékos inflációval számol – mondta a nemzetgazdasági miniszter vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában. Varga Mihály elmondta, hogy a tárca a 2014-es büdzsé tervezésekor nem számolt a reklámadó bevételével; a 3 százalék alatti hiány e nélkül is tartható. “Csak kisebb mértékű korrekciókat tudok elképzelni az adótörvények módosításakor, olyan tételeket, amelyek nem nagy tételeket vagy új adókat érintenek” – fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta: Mind a magánszemélyeknek, mind a vállalatoknak a 2013-as adórendszerből érdemes kiindulniuk jövő évi adózásuk megtervezésekor.
Korábban a kormány még 2,8 százalékos inflációval tervezte a 2014-es költségvetést, noha a piac az év egészére ennél jóval alacsonyabb ütemet várt. Volt olyan elemző, aki szerint a reálisabbnál magasabb inflációval való tervezés egyetlen cél szolgálhat: a papíron elkölthető bevételek növelését a 2014-es költségvetésben. Varga Mihály szerint olyan költségvetés kell 2014-re is, amely biztosítja, hogy ne kerüljünk vissza a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá. Célja, hogy lehetőség szerint egyetlen ágazat, terület se kapjon kevesebb pénzt a központi költségvetésből mint 2013-ban. Idén már nem lesz további önkormányzati adósságátvállalás, azt pedig hogy jövőre lesz-e, még vizsgálják.
(Forrás: GKI/FN24)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése