Úgy érzem, magát most jól át kell kutatni

A rendőrség indoklás nélkül igazoltathat bárkit, vizsgálhatja át mindenfajta indok nélkül valaki ruháját, csomagjait, ha fokozott ellenőrzést rendelnek el. És ilyet bármikor, bármennyi időre, akár az ország egész területére elrendelhetnek, ami jogvédők szerint sértheti a jogbiztonságot. A Magyar Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz és az ombudsmanhoz fordult, azt kérik, hogy a biztos támadja meg az Alkotmánybíróságnál a túl laza szabályozást.

„Jobban szeretnék egy olyan országban élni, ahol van bűnözés, mint egy olyanban, ahol az állam megsérti a polgárok jogait” – írja egy olvasó a New York Times cikkéhez. A New York-i rendőrség stop-and-frisk (megállítani és átkutatni) eljárása alapján a rendőrök indoklás nélkül állíthatnak meg embereket az utcán, és kutathatják át a zsebeiket és csomagjaikat fegyverek vagy illegális tárgyak után kutatva.

Hétfőn mondta ki egy amerikai bíró, hogy ez a gyakorlat alkotmányellenes, főleg azért, mert a rendőrség diszkriminatívan, főleg feketék és spanyol ajkúak ellen alkalmazta. De problémás az is, hogy a rendőrök sokszor úgy kezdték el átkutatni a polgárok zsebeit, hogy semmi sem utalt arra, hogy fegyvert vagy illegális tárgyakat tartanának maguknál.

Szigor, indoklás nélkül, bármeddig

Magyarországon is van hasonló eljárás: fokozott ellenőrzés elrendelésekor a rendőrök indoklás nélkül állíthatnak meg, igazoltathatnak és kutathatnak át bárkit. Sem előzetesen, sem utólag nem kötelesek megindokolni a vizsgálatot. Fokozott ellenőrzést pedig gyakorlatilag bármikor elrendelhetnek a rendőrség vezetői. Akár az egész országra kiterjedően, akármilyen hosszú időre.

A szabályozás felülvizsgálata érdekében az ombudsmanhoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság, azt kérik a biztostól, hogy vizsgáltassa felül a szabályozást az Alkotmánybírósággal. Ezzel párhuzamosan eljárást kezdeményeznek a strasbourgi emberi jogi bíróságnál is.

Fotó: Kollányi Péter

Mindig lesz olyan, akit kézre kell keríteni

A fokozott ellenőrzés nem ritka, legutóbb vasárnapra rendelt el ilyet a rendőrség kilenc fővárosi kerületre. Itt a rendőrök tulajdonképpen bárkit ellenőrizhettek. Fejér Megyében az Ozora fesztivál miatt rendeltek el fokozott ellenőrzést, de volt olyan is, amikor az egész országra kiterjedő, négy hónapos ellenőrzést rendelt el az ORFK, az indoklás szerint a migráció elleni küzdelem és a közlekedés biztonsága érdekében.

A rendőrségi törvény alapján fokozott ellenőrzést olyan általánosan megfogalmazott esetekben lehet elrendelni, mint például a „bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása”, vagy „a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése”. A Magyar Helsinki Bizottság beadványa szerint ezek az indokok nagyon-nagyon általánosak, mert „mindig lesz olyan elkövető, akit a rendőrségnek kézre kell kerítenie”, és minden pillanatban elmondható, hogy „egy jövőbeli esemény esetleg veszélyezteti a közrendet.” Fokozott ellenőrzést lehet elrendelni még rendezvények miatt, „a közterület rendjének” megóvása vagy a közlekedés biztonsága érdekében, de a helsinkisek szerint ezek is túl általános célok, amelyek folyamatosan fennállnak.

Az egész országban, örökre

Elvileg lehetséges, hogy az egész országra kiterjedően, határozatlan időre rendeljenek el fokozott ellenőrzést, hiszen a törvény sem időbeli, sem területi korlátot nem tartalmaz. Ehhez hasonló volt a már említett, egész országra kiterjedő négy hónapos fokozott ellenőrzés. A helsinkisek szerint ez a felületes szabályozás csaknem korlátlan hatalmat ad a rendőrségnek, ami kiüresíti az igazoltatás általános szabályait.

Alapesetben a rendőrség például azt az embert igazoltathatja, akinek a személyazonosságát a közbiztonság érdekében szükséges megállapítani. Fokozott ellenőrzés esetén viszont a konkrét személynek semmilyen kapcsolata nem szükséges, hogy legyen a közbiztonsággal, a rendőr tulajdonképpen érzés alapján választhatja ki azokat, akiket igazoltat. A fokozott ellenőrzés esetén elég az, ha a fokozott ellenőrzés helyén tartózkodik valaki – ilyen hely volt például vasárnap a kilenc kijelölt budapesti kerület egyike, vagy az Ozora fesztivál idején a fesztivál környéke.

Problémás az is, hogy a rendőrség a fokozott ellenőrzést elrendelő döntéseket nem teszi közzé a honlapján, csak rövid közleményekben tájékoztatnak arról, hogy hol és miért rendeltek el fokozott ellenőrzést. Ezekből viszont nem mindig derül ki például, hogy hány napig tart egy-egy ilyen intézkedés.

Fotó: Máthé Zoltán

A Legfelsőbb Bíróság szerint törvényes

„Nem interjún vagyunk” – mondta tavasszal az azóta már bezárt Sirály közösségi térben egy rendőr az igazoltatottnak, amikor az megkérdezte, hogy miért kérték el a személyiét, és kutatták át a ruháját. Az igazoltatás fokozott ellenőrzés alatt történt, ilyenkor a rendőrnek nem kell megindokolnia, hogy kit és miért igazoltat. A Sirályban a Helsinki Bizottság egyik ügyfele szerint március 30-án tartott razziát a rendőrség, és itt igazoltatták, és vizsgálták át a ruháját, minden különösebb indok nélkül. A rendőrök szerint ekkor fokozott ellenőrzés volt a környéken, ezért került sor az igazoltatásra is.

Az igazoltatott személy a Helsinki Bizottság segítségével a Független Rendőri Panasztestülethez fordult (pdf). A testület még nem válaszolt, de gyaníthatóan nem fog jogsértést megállapítani, mert a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi, 2011-es döntésében már vizsgált egy hasonló esetet, és azt jogszerűnek találta. A bíróság ítéletében kimondta, hogy jogszerű, ha a rendőr az ok és indok közlése nélkül igazoltat valakit, és kutatja át a ruháját és csomagjait – akkor, ha mindez fokozott ellenőrzés alatt történik. (Egy másik szál a történetben, hogy aznap este a Sirályban senki másnak a ruháját nem vizsgálták át, csak a rendőröket kérdőre vonó személyét. Emiatt a retorziós jelleg miatt elképzelhető, hogy a panasztestület jogsértést állapít meg.)

A bíróság érvelése szerint a törvény alapján „nincs szükség arra, hogy a felperes bármiféle olyan magatartást tanúsítson” ami az igazoltatást indokolja, mert „a fokozott ellenőrzés elrendelésének ténye önmagában alapot adott arra, hogy ilyen ellenőrzést, vizsgálatot a rendőrhatóság elvégezzen.”

Strasbourg szerint

„Nem a rendőrség gyakorlata, hanem a törvény hibás” – mondta Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője, aki elmondta, hogy a szabályozás hibája miatt fordultak az ombudsmanhoz és a strasbourgi bírósághoz is.

Egy angol ügyben a bíróság ugyanis egy terrorizmus elleni törvényről kimondta, hogy sérti a személyi szabadságot és a magánélet tiszteletben tartásához való jogot is. A törvény nagyon hasonló lehetőséget teremtett, mint a magyar fokozott ellenőrzés: a rendőrség által kijelölt területen és időben a rendőrök bárkit megállíthattak és átvizsgálhattak, minden különösebb indok nélkül.

Azok, akiket a rendőrség igazoltatott, az intézkedés ideje alatt nem sétálhattak el, hanem ott kellett maradniuk. A bíróság szerint az, hogy a rendőrök indok nélkül igazoltathattak, lehetővé tette, hogy ilyen módon bárkit indokolás nélkül fenntartsanak, ilyen módon pedig megfosszák személyes szabadságától. A bíróság ezenkívül kifogásolta azt is, hogy a rendőrök minden objektív indok nélkül, megérzés alapján vizsgálhattak át bárkit.

Fotó: Máthé Zoltán

A bíróság hivatkozott arra is, hogy sok ezer ilyen vizsgálat során egyszer sem találtak terroristagyanús személyt, a New York-i adatok szerint pedig az esetek közel kilencven százalékában nem találtak semmilyen indokot a további eljárásra. A Helsinki Bizottság kutatása szerint a magyarországi fokozott ellenőrzés sem hatékony: az esetek 6 százalékában volt szükség további intézkedésre, tehát 94 százalékban a rendőrök nem találtak semmit sem, és továbbengedték az igazoltatottakat (pdf).

A rendőrséget kerestük, de válaszukat eddig nem kaptuk meg. Érdeklődtünk, hogy mit gondolnak a Helsinki Bizottság ombudsmani beadványáról, illetve, hogy milyen statisztikákkal rendelkeznek a fokozott ellenőrzések eredményességéről. Rákérdeztünk arra is, hogy mi alapján választják ki azokat a területeket, ahol fokozott ellenőrzést végeznek.

G. Szabó Dávid