Szeged - Egyetlen Csongrád megyei
iskolában sem kértek a szülők zsidó hitoktatást. A szegedi hitközség
elnöke megérti a tartózkodókat, de hasznosnak tartja a vallástanítás
bevezetését az iskolában. A megye legnagyobb zsidó közösségéhez 300-an
tartoznak, de vannak „kultúr-" és „titokzsidók" is.
Csongrád
megye legnagyobb zsidó közösségét, a Szegedi Zsidó Hitközséget egyedül a
szegedi Juhász Gyula pedagógusképző kar gyakorló általános iskolája
kereste meg azzal, hogy ha a szülők kérik, iskolai hittanórák keretében
tanítsák a zsidó vallás tudnivalóit, hagyományait. Végül azonban ezt egy
szülő sem kérte.
–
Nálunk, a hitközségnél folyik Talmud- és Tóra-oktatás, 12 gyereknek és
külön 8-12 felnőttnek, ezt a rabbink mellett a budapesti rabbiképző
egyetem judaisztikát végzett fiatal hitoktatója tartja, gyerekeknek és
felnőtteknek is – mondja Lednitzky András, a hitközség elnöke. – Ha
később mégis lenne jelentkező az iskolákban, a kérést tudjuk
teljesíteni. Arra is felkészültünk, hogy ha bármelyik iskola kéri,
tartunk előadást, szervezünk vetélkedőt az Ószövetség, a Tóra, a
zsidóság hagyományai vagy a holokauszt témájában. Mi azért tartottuk
nagyon jó döntésnek, hogy az állami oktatás keretében is bevezetik a
hittant, mert igenis fontos, hogy az emberek megismerjék saját
közösségük hagyományait, akkor is, ha nem válnak vallásossá. A
gyökereinket firtató kérdésekre, amelyeket életünk során vagy jó- vagy
rosszindulattal feltesznek nekünk, választ kell adnunk. És elérve a
felnőttkort egyébként is foglalkoztat mindenkit családja eredete.
Lednitzky
András szerint többféle oka lehet a zsidó családok tartózkodásának. A
szocializmus idejére jellemző elhallgatás után ma még mindig nehéz
megvallani egy vallási közösséghez való tartozást, a gyerekek világában
különösen az. Ezt a sokfelé jelentkező, elsősorban látens
antiszemitizmus sem könnyíti meg. – A második világháború előtt az
iskolai zsidó hittan természetes volt Szegeden, ahol a zsidók
hozzájárultak a város építéséhez, palotákat emeltek, vállalkozásokat
indítottak, és a legnagyobb adófizetők között is ott voltak. Természetes
volt a hittanoktatás az 1944 és 1948 közötti koalíciós időkben is.
Aztán 1956-ban egy rövid időre ismét bevezették, Szegeden például a
hajdani Árpád téri és a Gutenberg utcai iskolában. Az én osztályomból
akkor hatan jelentkeztünk.
A
körülmények miatt ez ma a felnőttek vallása. – A 170 ezres Szegeden
most körülbelül 500 zsidó él. Közülük 300-an feliratkoztak a
hitközségbe. Van 100-110 úgynevezett kultúrzsidó. Ők származásuk révén
hozzánk tartoznak, de a vallás nem érdekli őket, a kulturális
rendezvényeink kedvéért járnak hozzánk. És vannak azok, akiket én
titokzsidónak szoktam nevezni: mindenki tudja róluk, hogy azok, de nem
vallják be, maguknak sem.
Lednitzky
András szülei nem jártak a zsinagógába, csak a nagyszülők. Az ő révükön
került kapcsolatba a vallással, és a 60-as években, amikor a közösség
programokat szervezett főiskolásoknak, egyetemistáknak. A kilencvenes
évek közepén keresték meg a hitközség idős vezetői, vállaljon szerepet a
vezetésben. 1996 óta elnök. – A közösség jellemzően idősekből áll: még
vannak holokauszt- túlélőink, a 60-asok, 70-esek járnak a zsinagógába, a
középkorosztályhoz tartozók inkább az ünnepek első napján. A gyerekek
között vannak visszatérők, de sokan elköltöznek a városból, miután
befejezték tanulmányaikat. Az idősebbek járnak vissza a
rendezvényeinkre. Közöttük akadnak, akik anyagilag és nem jelképes
összegekkel támogatják gyerekkoruk színhelyét.
(delmagyar.hu )
Jövőnk.info Megjegyzés:
Micsoda nagy gond ez mindenkinek, hogy ebből még cikket is kell
preferálni. Nekik ez a legnagyobb problémájuk, hogy nem tudják a zsidaj
létszámot növelni a térségben. Azért vannak bőven sábeszesek nem kell
aggódni, csak szeretik magukat sajnáltatni, meg szokásukhoz híve mindig
siránkoznak. Aki egy kicsit is ismeri a fajtájukat az tudja milyenek is
pontosan. Az embereket nem nagyon érdekli a zsidóság, meg a velük
kapcsolatos dolgok. Ez nekik rossz és mindent elkövetnek, hogy mindig a
felszínen maradjanak. A mai fiatokat sajnos semmi sem érdekli, de hogy
még őket sem keresi senki ez tényleg felháborító, oly annyira, hogy ezt
tudomásul kell hozni egy cikkben is. Persze számunkra nem csak az a
zsidó aki zsinagógába jár, és sábeszdekli van a fején, hanem akit mi
annak mondunk. Aki úgy él úgy viselkedik olyan a mentalitása az is
zsidó. Nekik még mindig az a bajuk, hogy keresztények többen vannak és
velük nem foglalkozik senki. Ezért kell nekik mindig valami ürüggyel a
felszínen maradni. Miért nem mennek oda ahol a többi sábeszes hajolgat
nap mint nap a fal előtt. Menjen mindenki oda ahova való, de itt semmi
keresnivalójuk nincs. Nekünk megvan a magunk hazája és hite!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!Varró Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése