2013. augusztus 16., péntek

28 ezerből kellene megélni: élőlánc az elszegényedés ellen

Békés demonstrációt szerveznek civilek az elszegényedés ellen augusztus 16-ára a Nemzet Gazdasági Minisztérium épületéhez. Csepeli György szerint a demonstrációval nem érhető el előrelépés, a kiszámítható gazdaságpolitika viszont sokat jelentene.

Augusztus 16-ára hirdették meg a szervezők a Facebook-on az élőláncot, a tüntetéssel szeretnének szót emelni az elszegényedés ellen. „Nem csak az ál devizahitellel sújtott társainkat várjuk, hanem minden olyan civil magyar embert, akinek nehéz a megélhetése, aki úgy érzi becsapták, aki nem látja biztosítottnak saját és gyermekei jövőjét, aki fél, aki tenni szeretne azért, hogy jobb legyen” – fogalmaznak a közösségi oldalon közzétett felhívásukban. Békés demonstrációt szerveznek, kék szalaggal a csuklókon alkotnak majd láncot, így szeretnék megmutatni, „mindegy, hogy devizahiteles, taxis, trafikos, munkanélküli, rokkant, pedagógus, egészségügyben dolgozó, vagy nyugdíjától megfosztott rendvédelmi dolgozó, egy körbe tartozunk, egy a célunk.”

A céljuk pedig az, hogy felhívják a kormány és a politikusok figyelmét arra, hogy változásra van szükség.Civil kezdeményezésA tüntetés főszervezője, Tóthné Magdi lapunknak elmondta, hogy nagyon bántja, hogy a sajtóban a demonstrációt a Koppány csoporttal hozták összefüggésbe. Ő ugyanis egy civil, három gyermekes anyuka, három unokával: „nincs semmi háttér, se jobb, se bal, nem érdekel” – hangsúlyozta. Az élőlánc ötletét a számítógép előtt ülve, elkeseredésében találta ki. „Sok minden ért minket” – mondta el az atv.hu-nak -, lakásukat és édesanyját is elveszítette. Most azt mondja, csupán „nyugodtan szeretnék élni”, szeretné, hogy a gyerekek ne azt lássák, „hogy a szülő sír, el van keseredve, feszült, legyen helyette egy kiegyensúlyozott családi háttér.”
Csak az államtitkár
A demonstráción részt vesz és felszólal egyebek mellett az Aranyliliom Alapítvány, a Most Mozgalom, Laár András, Tatár József az Otthonvédelmi Tanács szóvivője, Balogh István, Fodor Sándor civil szervezők – sorolta Tóthné Magdi. A tüntetők petíciót szerettek volna átadni Varga Mihály, miniszternek, ám azt a választ kapták, egy államtitkár tudja majd átvenni a dokumentumot. Ebben négy pontot fogalmaztak meg: követelik, hogy politikai döntéseket ne hozzanak meg civil szervezetek bevonása nélkül, hogy a kormány ne megsegítse, hanem megvédje az állampolgárokat, követelik az alapvető jogokat az élethez – nem mentőcsomagra, hanem esélyre van szükség a munkához, megélhetéshez -, illetve követelik a kilakoltatások és végrehajtások leállítását.
Nehéz helyzetben: 28 ezerből
Leskó Ágnes a Facebookon tette közzé, miért ért egyet a tüntetéssel. Arról számolt be, hogy 58 évesen és rokkantként alig több mint 28 ezer forintból kell megélnie, és nem tudja útiköltségét finanszírozni ahhoz, hogy részt vegyen a demonstráción. Utazása ugyanis összesen 3800 forint lenne, mely a jövedelmének 13 százaléka. „Lélekben ott vagyok” – írta. Mészárosné Mandik Ibolya pedig azt hangsúlyozta, hogy egyetért az alapgondolattal: a végrehajtók letiltják a nyugdíja felét, egyetlen gyermeke pedig munkanélküli. „Tűrhetetlennek tartom, hogy a hatalom nem foglalkozik érdemben az elszegényedés megakadályozásával és a szegény emberek életlehetőségeinek segítésével” – emelte ki Velenczei Ágnes.
Az egyetemisták megfeszülnek
A Hallgatói Hálózati is részt vesz az eseményen. Úgy értékelték, „a minőségi és kiterjedt oktatás ügye két ponton is erősen kötődik ehhez a jelenséghez. Az egyik az elszenvedők perspektívája, a másik pedig a megoldás felé tehető lépések lehetősége.” Felhívják arra is a figyelmet blogbejegyzésükben, hogy „két és félszer annyi gyermekes család él szegénységi küszöb alatt, mint gyermektelen. A gyermekeknek több mint a fele létminimum alatt él.” Ebből viszont az következik, hogy akinek rosszabb az anyagi háttere, nehezebben jut megfelelő oktatáshoz. Ehhez ugyanis például nyelvvizsga szükséges, ahhoz nyelvtanfolyam, és az érettségihez is szükséges lehet a magánóra, plusz szakkör vagy foglalkozás.„A gyerekek nem tudják eltartani magukat, az egyetemisták pedig megfeszülnek a keveset fizető diákmunka és a tanulás között, ha nincs otthoni segítség.”
Úgy látják, „a tudáshoz való hozzáférés egyenlőtlen és nem igazságos.”
Megoldási alternatívák
Csepeli György szociológus úgy látja, nem szokott nagy hatása lenni az ilyen jellegű békés demonstrációknak, civil mozgalmaknak. „Másik kormányt kellene választani” – mondta az atv.hu-nak. Erre azonban csekély esélyt lát, mert szerinte a szegények nem tudnak olyan kormányt választani, amely támogatná őket. Friss felmérése alapján a lakosság 77 százalékának nincs nagyobb megtakarítása 350 ezer forintnál. Csepeli György szerint tehát van egy millió ember Magyarországon, aki európai mércével jól él, a többiekről viszont ez nem mondható el. A legnagyobb probléma a szociológus szerint, hogy minden kiszámíthatatlan:„ha kiszámíthatóbb lenne a gazdaságpolitika, már az is sokat jelentene.”

Ahogy arról korábban az atv.hu is beszámolt, a TÁRKI felmérése alapján a drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008-2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. Ezeknek az eseményeknek az lett a következménye, hogy a II. világháború óta nem volt ilyen nagy és drasztikus az elszegényedés: ma Magyarországon 4,6 millió ember él európai mércével mért szegénységben.
Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, válaszukban arra kérték szerkesztőségünket, „jöjjön el holnap a helyszínre, ahol választ kaphat a feltenni kívánt kérdésekre.”(atv.hu)
Bal-Rad komm : “…lakásukat és édesanyját is elveszítette. Most azt mondja, csupán „nyugodtan szeretnék élni”, szeretné, hogy a gyerekek ne azt lássák, „hogy a szülő sír, el van keseredve, feszült, legyen helyette egy kiegyensúlyozott családi háttér.”
“…58 évesen és rokkantként alig több mint 28 ezer forintból kell megélnie, és nem tudja útiköltségét finanszírozni ahhoz, hogy részt vegyen a demonstráción. Utazása ugyanis összesen 3800 forint…”"…a végrehajtók letiltják a nyugdíja felét, egyetlen gyermeke pedig munkanélküli.
„Tűrhetetlennek tartom, hogy…”"…két és félszer annyi gyermekes család él szegénységi küszöb alatt, mint gyermektelen. A gyermekeknek több mint a fele létminimum alatt él…a tudáshoz való hozzáférés egyenlőtlen és nem igazságos.”
“…a II. világháború óta nem volt ilyen nagy és drasztikus az elszegényedés: ma Magyarországon 4,6 millió ember él európai mércével mért szegénységben.”"Csepeli György szociológus úgy látja, nem szokott nagy hatása lenni az ilyen jellegű békés demonstrációknak, civil mozgalmaknak…”
EZEK A BÉKÉS DEMONSTRÁCIÓK HAMAROSAN HARAGOS DEMONSTRÁCIÓKKÁ VÁLNAK MAJD!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése