Nyilvánosságra
hozta a Legfelsőbb Bíróság ('Kúria') a devizahitelekkel kapcsolatos
döntéseket és azok indoklását. Ezek közül több is egyszerű hazugság,
amiről bár korábban is bebizonyosodott, hogy hazugság, a bankok érdekeit
védelmezve mégis tényként kezelik.
A
bírói fórum többek közt kimondta, hogy a devizahitelek mögött
devizaforrás áll. Korábban azonban egyértelművé vált; a bankok nem
rendelkeztek elég devizaforrással ahhoz, hogy a kihelyezett összes
devizahitel valóban deviza alapú legyen.
Éppen
emiatt lett kollektív bírósági ügy a devizahitel-problémából. Nem azért
robbant ki a botrány, mert az emberek nem akarnak vagy nem tudnak
fizetni, hanem mert a bankok deviza alapú forinthitelként adtak ki olyan
pénzeket, amihez a szükséges devizatartaléknak csak töredékével
rendelkeztek. Az így bezsebelt extraprofitot pedig azzal akarták
megsokszorozni, hogy a szerződéseket utólag, egyoldalúan módosították.
Vagyis
a bankok az adós szorult helyzetét kihasználva akartak extraprofithoz
jutni olyan módszerekkel, amit szerencsejátékokban általában
blöffölésnek hívnak. A bankok visszaélnek azzal a helyzettel, hogy
pénzintézeti voltukból adódóan az egyes magánszemélyeknek nincs
semmiféle rálátása a bank valós pénzügyi helyzetére, - miközben a
banknak teljes rálátása van a magánszemély pénzügyi helyzetére és hitelt
eleve csak akkor ad, ha a szerződés jellegéből adódóan vesztes féltől
van mit elvenni. Vagyis a bank semmit nem veszíthet.
Arra hivatkozni pedig nevetséges, hogy a kölcsön nem uzsorakölcsön, mert
nem az adós szorult helyzetével élt vissza. Ebben a rendszerben a
többség eleve szorult helyzetben van. Bérből otthonhoz jutni csak a
kevesek kiváltsága, aki lakást akar, autót akar, annak hitelt kell
felvennie.
A
Kúria indoklásának az a pontja is hazugság, ami kimondja, hogy a
devizahitel nem tekinthető uzsorázásnak. Bármelyik devizahiteles esettel
alátámasztható, hogy a devizahitel egyértelműen uzsorakölcsön. Egy
lényegéből fakadóan nyertes-vesztes felállás, amiben a bank csak nyertes
lehet, a hitelfelvevő pedig kizárólag vesztes. A devizahitelek
áldozatai minden esetben a felvett kölcsön sokszorosát fizetik vissza,
vagy mindenüket elveszti. Ezek után a Kúria nyíltan kijelenti, hogy a
devizahitel nem uzsorakölcsön, amivel csak még nyilvánvalóbbá teszi,
hogy a bírói hatalom a velejéig elkurvult, a nyugati érdekeket a
végsőkig kiszolgáló bürokrata gépezetté silányult.
Arra
hivatkozva hozott ilyen döntést a Kúria, hogy a hitelek fedezetét (hogy
a hitel mögött valós devizaforrás áll-e) csak az egyes esetekben
lehetne vizsgálni, ami "lehetetlen is, szükségtelen is".
Ha
a fedezet nem vizsgálható az egyes esetekben, annak vizsgálata
lehetséges (és szükségszerű!), hogy a bankok összesítve rendelkeztek-e
annyi devizaforrással, mint amennyi deviza alapú hitelt folyósítottak.
Ennek "szükségtelenségére" hivatkozni annyit jelent, hogy a hatalom nem akarja
vizsgálni, rendelkeztek-e a bankok a szükséges fedezettel, mert
tisztában van vele, hogy a bankok nem rendelkeztek a hitelek
kihelyezéséhez elég devizatartalékkal. Vagyis blöfföltek.
Ennek
a blöffölésnek több százezer otthon, ezernyi élet és egy generáció
jövője volt a tétje. A bírói hatalom pedig összekacsintott a bankokkal,
és többszörös igent mondtak egy nemzet uzsoráztatására.
Fenyvesi Áron
Napok
óta a mélyen tisztelt kormánypárti politikusok fel vannak háborodva
azon, hogy mit is döntött a kúria a devizahitelesek ügyében. Háborognak,
hiszen a választások közeledtével egy ilyen üzenet a milliókat érintő
és milliárdokról szóló hitelek kapcsán nagyon rosszul jön a kormánynak.
Hiába rezsicsökkentés meg minden, ha a hitel kérdésében nincs
előrelépés, akkor hidegzuhanyként a kormány megkapja a magáét majd a
választóktól. A kúria hogy dönthetett volna? Egy zsidó Wellmann György
mit is mondhatott volna? Mit is mondhatott volna fajtársainak? Csak ezt!
Magyarok fizetni fogtok, ha bele is döglötök. Mindenetek, de még a
lelketek is bankoké, ha mi zsidók úgy gondoljuk! És persze úgy
gondolják. A kormány is hazudozik és folyamatosan ígérget. Mindig is
tolták a határidőket a megoldással kapcsolatban. Volt itt szeptember,
november és december közepe is határidő, csak a baj az volt, hogy sosem
volt megoldás. A kormány politikája egyszerűen áttetsző bankok melletti
kiállás, miközben a nép az elbutított tömeg felé pedig üzen, hogy
mellettetek vagyunk. És mit vár még a nép ezek után? Miért üldögél még
otthon? Hát csak azért, mert valószínűleg nem hisz a tömeg, az utcára
nyomuló többszázezres tömeg erejében kb. 1956 óta. De kell itt tömeg
emberek? Kell itt ezer fő? Nem kell. Már a facebook-on is megjelentek a
plakátok a molotov koktélokról és a facebook-os ellenállás elindult,
megindult. De ez megjelenhet az utcán? Miért is ne. Gondoljon bele
mindenki, hogy ha csak néhány csoportocska minden este beverné az üvegét
egy pár banknak, akkor mi lenne itt 1-2 hét után? A rendőrség csak a
bankokat őrizné. Tényleg mi lenne, ha molotov koktélok repülnének be a
kirakaton? Működőképes maradna a rendszer? Valószínűleg egyáltalán nem.
Az ellenállás pedig előbb vagy utóbb ezt fogja generálni és ha csak
néhány ilyen példa lesz, akkor megindul,megindulhat a lavina
országszerte. A kormány időt húzva hazudik, a zsidópárti kúria pedig
röhög a markában, miközben a zsidó bankárok dörzsölik a kezüket. Hova
tovább még emberek?
Szeles József
A magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskor
A
legfrissebb döntés szerint a bankmentésben a magánbetéteket is
felhasználhatják - erősítette meg a Hír TV Magyarország élőben című
műsorában a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára.
A százezer euró alatti betétek azonban a bankunió létrejötte után is biztonságban vannak - tette hozzá Győri Enikő. Az Európai Unió kétnapos csúcsértekezletén döntöttek az eurózóna bankjait felügyelő szervezet létrehozásáról. Magyarország később határoz arról, hogy csatlakozik-e a bankunióhoz.
"A kisbetétesek pénzéhez továbbra sem lehet hozzányúlni, százezer euróig ezek garantálva vannak, védettek, semmilyen bankmentésnél nem eshetnek áldozatul, a bankbetétek tulajdonosai tehát nyugodtak lehetnek. A kockázatviselésben elsősorban a bank részvényeseinek, kötvénytulajdonosainak, hitelezőinek kell helytállniuk, utánuk következnek a sorban a nagy bankbetétek birtokosai, a százezer euró feletti befektetésekkel rendelkezők" - mondta az államtitkár.
A magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskorA magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskor
Tekintse meg a Győri Enikővel készült teljes interjút:
A százezer euró alatti betétek azonban a bankunió létrejötte után is biztonságban vannak - tette hozzá Győri Enikő. Az Európai Unió kétnapos csúcsértekezletén döntöttek az eurózóna bankjait felügyelő szervezet létrehozásáról. Magyarország később határoz arról, hogy csatlakozik-e a bankunióhoz.
"A kisbetétesek pénzéhez továbbra sem lehet hozzányúlni, százezer euróig ezek garantálva vannak, védettek, semmilyen bankmentésnél nem eshetnek áldozatul, a bankbetétek tulajdonosai tehát nyugodtak lehetnek. A kockázatviselésben elsősorban a bank részvényeseinek, kötvénytulajdonosainak, hitelezőinek kell helytállniuk, utánuk következnek a sorban a nagy bankbetétek birtokosai, a százezer euró feletti befektetésekkel rendelkezők" - mondta az államtitkár.
A magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskorA magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskor
Tekintse meg a Győri Enikővel készült teljes interjút:
Kapcsolódó:
Bankcsapda: Felháborító a Kúria döntése (videó)
MNO
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése