A bankokon keresztül támadható Oroszország

A Nyugat rendszeresen élt ezzel a módszerrel az oroszok ellen. Legelőször 1917-ben, mikor a forradalom kitört a cári birodalomban. A Nyugat befagyasztotta, majd később szó szerint lenyúlta a cári birodalom teljes pénzkészletét. Mikor a cári rendszert felváltó bolsevik kormány jelezte, hogy valamennyi külföldi adósságot meg kívánja szüntetni, és a külföldön tartott pénzekből kifizetni, a bankok zárolták valamennyi orosz számlát, és ellopták az összes pénzt. Az adósságokat az Angliában tárolt orosz aranyból fizették ki, melynek maradékát nem szállították vissza a Szovjetunióba, hanem a nyugati bankok egyszerűen lenyúlták. A továbbiakban a Szovjetunió a balti államok bankjait használta, ha valamilyen tranzakcióra került sor a nyugatiakkal, egészen addig, amíg azokat is be nem fagyasztották. Ezután már csak aranyban tudtak fizetni. Érdekes módon a Nyugat az aranyat elfogadta, annak nem volt sem blokádja, sem "szaga".

A háború után a Nyugat folyamatosan használta a bank fegyvert Oroszországgal szemben. Bármilyen háborús konfliktus alakult ki, a Nyugat azonnal a bankokhoz folyamodott, zároltak számlákat, a berendezésekért utalt összegeket egyszerűen lefoglalták, mielőtt célba ért volna (ellopták), így a Szovjetunió a nyolcvanas években is sok mindent, amire szüksége volt külföldről, aktatáskából, készpénzben fizetett ki. Aktatáskás diplomaták utaztak Németországba, Angliába, ahová csak kellett, és a cégek szó nélkül fogadták el a millió dollárokat aktatáskából is, legyen az kőolaj vezeték alkatrész, szivattyú, vagy akár precíziós gép, bármi, érdekes módon bejutott valahogy a Szovjetunióba.

2008-ban, mikor Oroszország megvédte a kaukázusi államokat a grúz agressziótól, a Nyugat szintén a bank fegyverrel fenyegette Moszkvát. Tudnunk kell, hogy ma a világ banki forgalmának nagyon jelentős százaléka orosz pénz. Befektetései vannak a nyugati bankokban különböző értékpapírokban, banki befektetési formákban. Jelentős mennyiségű USA államkötvény tulajdonosai, rengeteg arany és egyéb orosz érték van nyugati bankokban elhelyezve. Amikor embargó alá vonták Iránt, az intézkedést az orosz bankok is megérezték, mivel Irán minden banki akcióját Oroszországon keresztül hajtotta végre. Az USA ráadásul több tucat olyan bankszámlát zárolt jelentős orosz pénzekkel, melyekre ráfogta, hogy gyanúsítható terroristák pénzelésével. Erre külön törvényt hoztak. Oroszország nem tiltakozott, a nyugati világ közvéleménye nem is tud ezekről a lépésekről, de arról, hogy erkölcsi és politikai bomlasztó alapítványokat elszámolásra kötelezett Moszkva, arról tud mindenki.

Oroszország a Bank Melli, és a The World of Business Bankon keresztül intézi Irán nemzetközi banki ügyeit. Mivel a World bank teljesen hivatalos és orosz állami résztulajdonú, így eddig nem tehettek semmit ellene, bár a Nyugat egyre agresszívebben próbálja blokkolni pénzforgalmát, és igyekszik zároltatni számláit. Most éppen azt akarják bizonygatni, hogy Irán a Melli bankon keresztül finanszírozza atom programját, ha ezt sikerül valahogy igazolni, akkor a Melli bank valamennyi számláját befagyasztják, és teljes SWIFT zár alá helyezik. Irán az ellene életbe léptetett embargó alkalmával 18 milliárd rubelt (5.5 milliárd dollárt) vesztett el egyetlen pillanat alatt. Oroszország veszteségei összehasonlíthatatlanul nagyobbak lennének. Az orosz gazdaság 1354 milliárd dollárt tart külföldi számlákon. Az orosz központi bank pedig 784 milliárd dollárt tart külföldi számlákon, befektetésekben. Látható, hogy komoly aggodalomra adhat okot Moszkvában Jakob Lew USA szenátor azon elemzése, hogy be kell fagyasztani az orosz kintlévőségeket, mivel Oroszország ezekből finanszírozza a Szíriának nyújtandó segítséget. Ha megfagy a levegő az USA és Oroszország között, miért ne tennék meg? - teszi fel a kérdést az orosz sajtó. Ha Líbia esetében semmi nem történt, amikor 150 milliárd dollár líbiai vagyont fagyasztottak be pillanatok alatt? Arról nem is beszélve, hogy a legsebezhetőbb orosz befektetési bankok majdnem 200 milliárd dollárt tartanak külföldi számlákon.

Ebben a helyzetben csak egyetlen kérdést lehet feltenni. Mivel a világpolitikai helyzet jelen folyamatai nem a békülékenység felé mozdulnak, sokkal inkább a hidegháborús helyzetet kezdik feleleveníteni, komolyan el kell gondolkodni a megfelelő megelőző lépéseken. Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy a Nyugat hányszor, és milyen módokon használta ellene a bank fegyvert. Azonban a pénzek gyors kivonása önmagában is hadüzenetnek minősül a Nyugat szemében, és felhívja a figyelmet arra, hogy a másik fél valamire készül. Így hát körültekintően és óvatosan kell eljárni. Ráadásul a pénzek kivonásával Moszkva elesik azoktól a jól jövedelmező befektetésektől, melyekben jelenleg a pénzét tartja. Sok tapasztalatot lehet levonni a korábbi hasonló történésekből, mikor bevetették a bank fegyver. A legjobb az, hogy ha a deviza tartalékokat olyan országokba helyezik át lassan, amelyek nem első számú célpontok, mégis szövetségesek Oroszországgal. Ezeket a deviza tartalékokat ezután folyamatosan lehet visszaszivárogtatni Oroszországba. Hasonlóan kell eljárni a külföldi államkötvényekkel is, főleg az Egyesült Államokbeli kötvényekkel, melyet az USA bármikor bedönthet, ha Kína és Oroszország bármiféle piacra dobást próbálna meglépni. Ez valamelyest presztízs veszteség, de a nyugati világ elnézne felette, mert tudják az okot. Ezeket az értékpapírokat, kötvényeket, olyan körforgásba kell helyezni, amelyből már nem követhető az, hogy az orosz állam mikor száll ki. Ennek a folyamatnak a lépéseivel a gazdasági szakemberek tisztában vannak, teljesen logikus és megszokott, ha az ilyen befektetéseket felhasználják üzletkötésekre. A legfontosabb mindenképpen az, hogy még ha veszteséggel is, de a papír formátumú tartalékokat aranyba, vagy hasonló értékbe helyezzék át, és azt saját területen őrizzék. Arról nem is beszélve, felvethető lenne, hogy azon országok, melyek dollárban tartják a valuta tartalékokat, azoktól hasonló értékarányban vásároljon az USA az adott ország pénzneméből tartaléknak. Ez lehet egy kölcsönös bizalmi alaptétel. Baj esetén egyszerűen cserélnek, és senkit sem ért kár. Viszont az USA nem használja, hanem visszaél a dollár elfogadottságával, a dollár alapú bankműködéssel. Ezért a BRICS államok már megkezdték a saját elszámolási rendszerük felállítását. A dollár tartalékok sorsa azonban továbbra is kérdéses. Jelen helyzetben az egyetlen megoldás, ha elkezdik a piacra csepegtetni a dollár tartalékokat. A végén már nagy veszteségekkel lehetne számolni, ráadásul ha a BRICS államok összes tartaléka piacra kerül, a dollárral maximum tapétázni lehet majd. Ez azonban egy sokéves munka eredménye lenne, mert az egyszeri piacra dobás a teljes globális világgazdaság összeomlását jelentené.

Oroszországnak a Szovjetuniós időszakból nagyon sok tapasztalata van ezen a téren, mivel abban az időben is nehezen volt megoldható a bankok működése. Erre kiváló megoldás, ha a tartalékok hazavitele és a belföldön történő felhalmozása miatt hatalmas érdeklődés lesz az orosz belpiacra, és bankok sora fog megpróbálni betörni az orosz piacra, kerül, amibe kerül. Ezek nagy állami kontroll alatt megoldják a devizamozgások kérdését minden feltűnés nélkül.

Moszkvának létkérdés, hogy pénzügyeit megkímélje a nyugati támadásoktól. Mivel erre a lehetőség adott, és ezt a fegyvert a Nyugat az elmúlt időszakban is több alkalommal használta, ezért nagy körültekintéssel, de határozottan ki kell menteni az orosz állam vagyonát.

Tálas András