Francis Fukuyama a kínai elnyomásról
The Los Angeles Times
The Los Angeles Times
Nyugaton sokan azt hiszik, hogy a pekingi pártvezetés a nép legfőbb ellensége. Francis Fukuyama amerikai filozófus, a Történelem vége és az utolsó ember című filozófiai bestseller szerzőjének a The Los Angeles Timesban
megjelent írása szerint a helyi vezetők jelentik az igazi problémát,
akikkel szemben a gyenge központi hatalom képtelen fellépni.
A kínai gazdasági csoda alapjait 1978-ban fektették le, amikor az
ország Mao halála után meghirdette a nyitás politikáját. Ennek
köszönhetően az ország mára a globális kapitalizmus motorjává vált. A
gazdasági fejlődés gyümölcseiből a munkások nem sokat látnak.
„Sokan gondolják, hogy Kínában az elnyomás oka az, hogy a kínai
kommunista diktatúrában az állam nem ismeri el az állampolgári jogokat.
Tibettel és a Falun Kung vallási mozgalommal kapcsolatban talán még
helytálló ez a megközelítés. De Kína igazi problémája mégis csak az,
hogy a központi állam bizonyos szempontból gyenge ahhoz, hogy megvédje
állampolgárait" - írja az amerikai filozófus a Los Angeles-i lap
véleményrovatában.
A kínaiak hétköznapi problémáiért nem a pekingi vezetés a felelős. A
parasztok földjeinek kisajátítása, a gyárak embertelen
munkakörülményei, az emberek egészségét veszélyeztető mértékű
környezetszennyezés nem a központi hatalom, hanem a helyi vezetők
számlájára írható. Bár a jogsértések és a rossz életfeltételek miatt
kirobbanó évente több ezer tüntetéssel szemben az állami hatóságok
lépnek fel, a problémák gyökere nem Pekingben található.
Fukuyama arra emlékeztet, hogy a gazdasági csoda titka a helyi
önkormányzatok által működtetett települési vállalkozások engedélyezése
volt. A helyi vezetés irányítása alatt működő társulások rendkívüli
hatékonysága nem kis részben annak volt köszönhető, hogy a helyi
vezetők teljhatalommal rendelkeztek, „összejátszottak a magánkézben
lévő cégekkel, és az angliai ipari forradalom korát idéző sátáni
munkakörülményeket teremtettek".
A pártvezetők maguk is a feltörekvő gazdasági elit részévé válnak,
miközben a kilencszázmilliós falusi népesség lényegében kimarad a
gazdasági fejlődésből, és közben ki van szolgáltatva a helyi vezetők
önkényének. Mert az irányítás egyre inkább decentralizálódik, és a
növekvő hatáskörű helyi vezetők fölötti ellenőrzés igen esetleges. A
központi kormányzat még ha akarná sem tudná letörni a hatalmukkal
visszaélő helyi hatalmasságokat. A gazdasági növekedés kulcsa ugyanis
elsősorban az önkormányzatok és a velük összefonódott vállalkozók
kezében van. Nélkülük nincsenek új munkahelyek és nincs állami bevétel
sem.
Fukuyama szerint a decentralizáció nyugati hívei gyakran szem elől
tévesztik, hogy bár az önkormányzatok erősítése ugyan segíthet
ellensúlyozni a központi állam hatalmát, de a helyi vezetés
megerősödése is veszélyeket rejt magában. „Miközben a kormányzást
közelebb akarjuk vinni a néphez, gyakran figyelmen kívül hagyjuk, hogy
a helyi oligarchiák legalább olyan elnyomóvá válhatnak, mint a központi
hatalom."
A francia forradalom előestéjén a francia népet nem az udvar, hanem a
helyi, az állami feladatokat ellátó, egyebek között a bíróságokat
felügyelő arisztokrácia sanyargatta. A rendi Lengyelországban és
Magyarországon hasonló volt a helyzet: a központi állam gyengesége
miatt szenvedtek a parasztok a helyi kiskirályoktól.
A szabadság az angolszász világban kezdett virágozni, ahol a helyi és
az erős központi hatalom egyensúlyba került. Az angol monarchiában,
ahol egységes jogrendszert hoztak létre, és ahol a korona kellőképpen
erős volt ahhoz, hogy a helyi arisztokratákkal szemben felléphetett. Az
amerikai föderációban is az erős központi kormányzat a szabadság záloga
- utal Fukuyama az 1957-es Little Rock-i esetre: amikor az arkansasi
kormányzó megtiltotta, hogy a fekete diákok a korábban a fehéreknek
fenntartott iskolákat látogassák, a Nemzeti Gárda fegyveresei
biztosították a jogok érvényesülését.
Fukuyama nem bocsátkozik jóslatokba, de annyit azért óvatosan
megjegyez, hogy Kínában talán majd a környezetszennyező gyárak elleni
tiltakozás indíthatja el a demokratikus fordulatot. Ehhez viszont
mindenekelőtt az szükséges, hogy az erős központi kormányzat
rákényszerítse a helyi vezetőket és vállalkozókat a szabályok
betartására.
http://www.latimes.com/news/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése