Több hazai bank is eladósorban
van, kisebb külföldi pénzintézetek a kedvezőtlen környezet miatt már
távoztak is, a nagyok viszont kitartanak, sőt, újak érkezéséről is
hallani pletykákat. A magyar bankrendszer átalakulóban van, a nagyobb
tranzakciók egyelőre még váratnak magukra, az állam - akár csak a
takarékszövetkezeti rendszer átalakítását nézzük - pedig egyre nagyobb
szeletet hasítana ki a piacból. És akkor még nem beszéltünk az
oroszokról.
A korábbi hitelezési politika hibái, a gazdasági válság és a 2010 óta zajló bankellenes kormányzati intézkedések lassan visszatükröződnek a magyar bankszektor térképén. A deviza alapú hitelekkel egyes nagybankok csúnyán megégették magukat, a szektorális adók pedig tovább rontották a terület jövedelmezőségét. Ezen kívül épp az állam az, melynek aktivitása átrajzolhatja a hazai pénzintézeti rendszert - itt a Takarékbankban szerzett kisebbségi tulajdon, majd legújabban a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása említhető meg.
A szektorból szinte havonta lehet olyan híreket hallani, hogy valamelyik bank már a kivonulását tervezi, melyet azért legtöbbször cáfolat követ. Olyanok azért elhangzanak bankvezéri szájból, hogy "Magyarország rémálom", vagy hogy az állam ne akarja a bankokat “továbbra is kvázi önkiszolgáló boltként" használni. Sokan megkérdőjelezték Orbán Viktor szavainak komolyan vehetőségét, miszerint a magyar bankszektor felének magyar kézben kell lennie. A fenyegetésnek hangzó kijelentés megítélése a takarékszövetkezetek kvázi államosításával azonban egyre kevésbé tűnik elrugaszkodottnak. A magyar piacon új vevő kevés jöhet szóba az államon kívül - talán még az oroszok.
Akikről híresztelték...
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) statisztikáiban 8 pénzintézet szerepel a nagybankok kategóriájában, ebből a csoportból négyen masszív veszteségeket szenvedtek el az elmúlt években.
A Raiffeisen 2011-ben 100 milliárd, 2012-ben 56 milliárd forintos veszteségről számolt be, az Erste Bank 2011-ben 152 milliárdos veszteséget halmozott fel, a CIB Bank 2011-ben 37 milliárd, tavaly viszont 152 milliárdos mínuszt volt kénytelen a beszámolóba beírni. Az MKB tavaly 88 milliárdos, 2011-ben 109 milliárdos veszteségről számolt be. Ugyanakkor a bankok konszolidációs programja, az anyabankok tőkepótlásai azt mutatják, elkötelezettek a magyarországi jelenlét mellett.
Mindez azonban ennél bonyolultabb ügy. A "legnagyobb szállodásként" is emlegett CIB Bank olaszországi anyabankjának vezetője márciusban kerek-perec kijelentette, hogy "ha ugyanilyen kihívásokkal teli marad a környezet, kész terveink vannak a működés drasztikus újrastrukturálására". Az Intesa Sanpaolo-nak 2012-ben 101 millirádos tőkét kellett juttatnia a CIB részére. A hvg.hu korábbi piaci információi szerint a McKinsey üzleti tanácsadó emberei is megjelentek a magyar leányvállalatnál, mint akik közreműködnek a rossz hitelportfólió leválasztásában és kiszervezésében ("bad bank"). És az is felbukkant, miszerint az OTP megkörnyékezte a CIB-et - de erről ezidáig semmilyen konkrétum nem derült ki, a menedzsmentek is tagadtak.
Hasonló a helyzet az MKB-val, azzal a különbséggel, hogy a bank bajor anyavállalatának, a BayernLB-nek az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében meg kell válnia az MKB-tól, mert a tulajdonos állami támogatással szanálta a működését, de ennek nem lehet része egy külföldi befektetés veszteségeinek a pótlása. A határidő viszont csak 2016. A legesélyesebb kérőként ismét az OTP neve merült fel, de Csányi Sándor elnök-vezérigazgató cáfolta, hogy az emberei vizsgálnák a bankot. Az MKB anyabankja is azt közölte májusban, hogy a BayernLB nem biztosított kizárólagosságot egyetlen potenciális vevőjelöltnek sem, valamint nem folytat előrehaladott tárgyalásokat egyetlen érdeklődővel sem".
Egy nyereséges nagybankkal, a K&H Bankkal kapcsolatban is felröppent 2009-ben, hogy eladósorba kerülhet. Anyabankja, a belga KBC-csoport az Európai Bizottság (EB) versenyügyi hatóságától azt a felszólítást kapta, hogy a kelet-európai jelenlétét csökkentenie kell a gazdasági válság következtében végigvitt szerkezetátalakítási terv keretében. A cseh CSOB kisebbségi tulajdonrészétől tőzsdei kibocsátással terveztek megválni, a K&H esetében is hasonló megoldást emlegettek a belga lapok. A bank végül megtartotta a CSOB-t, és a K&H esetleges eladásáról sem lehet azóta híreket hallani.
Az idei tavasz egyetlen konkrét eladási híre az volt, hogy az olasz Banco Popolare (mely Olaszország negyedik legnagyobb hitelállománnyal rendelkező pénzintézete) megvált a magyar leányától. A Magyarországon 2007 óta jelen lévő bank 10 fiókkal és 145 alkalmazottal működött, mérlegfőösszege 133 millió euró volt. A vevő a MagNet Magyar Közösségi Bank lett, a vételár pedig félmillió eurót tett ki. A vétel a piac szempontjából marginális, a 20 ezer ügyfelet kiszolgáló MagNet Bank viszont további ügyfelekkel gazdagodott.
Ha az MKB-t, vagy a CIB-et nem is, más magyarországi bank megvételét bevallottan vizsgálta az OTP. A francia Credit Agricole csoporthoz tartozó Credigen Bank 1998 óta működik Magyarországon, azóta azonban nem sikerült jelentős méretre szert tennie, a tulajdonos pedig már 2010-ben döntött az eladásáról. Májusban jelent meg a hír, hogy a Credigent az OTP venné meg, a bank ugyanakkor gyakorlatilag "üres", mivel hitelportfólió nagy részét és a bank 16 ezer ügyfelét a Budapest Bank vette át idén év elején. Akkori értesülések szerint az akvizíciót követően a bankot agrárfinanszírozási tevékenységének erősítésére szeretné felhasználni az OTP, a hírek szerint az új uniós költségvetési ciklus megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeire építve egy Zöld Bankot hozott volna létre. A Figyelő július 4-i számában egy cikkben (Fizetek, csak vigye!) ugyanakkor azt írta, hogy a felvásárlás kútba esett.
A magyar Volksbank idén már Szberbank néven folytatja tevékenységét, miután a legnagyobb orosz bank 2011-ben megvásárolta a Volksbank Internationalt (VBI) 505 millió euróért. A Volksbank kelet-közép-európai leányvállalatának eladásáról szóló szerződését idén februában véglegesítették. Valentin Mihov, a Szberbank stratégiai és fejlesztési területért felelős igazgatója akkori budapest sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jövőben erősíteni tervezik az magyarorrszági Volksbank lakossági tevékenységét, és bár az OTP-vel nem akarnak versenyezni, de belátható időn belül 5 százalékos piaci részesedést akarnak elérni az országban. A VBI a Szberbank első nagyobb akvizíciója a volt szovjet tagköztársaságok térségén kívül, és nagy lépés afelé, hogy a nemzetközi pénzpiacon is jelentős pénzintézet legyen a vállalat közlése szerint. A magyarországi Volksbank-fiókok Szberbankra történő átnevezése idén novemberben indul.
Az integrálódó takarékszövetkezetekkel is számolni kell
Az utóbbi évek fejleménye, hogy a bankszektor területén (is) az állam egyre hangsúlyosabb szereplővé válik. Piaci információk szerint a takarékszövetkezeti szektor átszervezésének egyik lényeges kormányzati célkitűzése, hogy egy olyan nagy, az egész országot behálózó pénzintézetet hozzanak létre, amely ellenssúlyozza az OTP Bank túlsúlyát a pénzügyi rendszerben. A múlt héten hatályba lépett takarékszövetkezeti törvény ezt az eddig egymástól független takarékszövetkezetek önállóságának felszámolásával érné el. A Takarékbank, amely eddig a szövetkezetek többségi tulajdonában álló közös szervezet volt, az új törvény előírása szerint az állam többségi tulajdonába kerül azzal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) eddigi 38 százalékos részesedése mellé a Magyar Posta is belép a részvényesek közé.
Demján és Töröcskei bankjába is beszállt az állam
Az állam a takarékszövetkezeti rendszer átszabása mellett Demján Sándor – aki maga is érdekelt a takarékszövetkezetekben, és ki is kelt az átalakítás ellen – és Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezetőjének érdekeltségébe tartozó Gránit, illetve Széchenyi Bankba is beszállt. Az állam 2,585 milliárd forintot tett be az elektronikus bankolás területén erősödő Gránit Bankba, és 3 milliárdot a hitelszövetkezetek felfuttatását tervező Széchenyi Bankba. Az állam mindkét bankban 49 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett.
Ezzel párhuzamosan a Takarékbank a takarékszövetkezetek olyan központi bankjává válik, amely megszabja és felügyeli a takarékok kockázatkezelését, a hitelengedélyezést, a betételhelyezést, üzletpolitikáját, marketingjét, és egyúttal egységessé teszik a számítógépes rendszert is. A Takarékbank és az újonnan létrejövő integrációs szerv kezdeményezheti a takarékszövetkezetek vezetőinek felfüggesztését, és az új vezető kinevezéséhez is a Takarékbank engedélye szükséges ezentúl. Emellett a takarékoknak az éves jelentésüket is jóvá kell hagyatniuk a központi bankkal. Ezzel az ország második legnagyobb pénzintézete jöhet létre: mintegy ezermilliárd forintot fog érni, míg az OTP értéke nagyjából 1400 milliárd forint – becsülte Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke egy sajtótájékoztatón.
Kik lehetnek az új belépők?
A Figyelő július 4-i cikkében ír arról, hogy több új pénzintézet is sorakozhat a határon, akikkel akár még számolni is lehet a közeljövőben. Szlovákiában és Csehországban például már működik a Raiffeisen-csoport tulajdonában lévő, 2009-ben alapított Zuno Bank, állítólag kész van az internetes bank magyar verziója is, csak el kell indítani a hazai verziót. A fiatalokat célzó osztrák netbank mellett egy amerikai tőkével, kifejezetten a mezőgazdaságot finanszírozó vállalkozás is a belépésre várakozhat.
Banki forrásaink még pletyka szintjén sem hallottak új bankpiaci belépőről – privátbanki területen látnak kisebb mozgásokat, érdeklődést, de a lakosságiban jelenleg nem tapasztalnak ilyet –, a már felröppent esetleges eladások kapcsán ugyanakkor voltak észrevételek. Bár az MKB eladósorban van, korántsem lesz egyszerű a BayernLB-nek megválni a magyar pénzintézettől. Forrásaink szerint ehhez minimu maz kell, hogy a bedőlt projekthitelek leválasztását befejezzék - és így is kérdéses az eladási ár.
A Szberbank szerepe viszont érdekes lehet. Az látszik, hogy az oroszok egyáltalán nem kicsiben gondolkodnak, az 5 százalékos piaci résedés már-már nagybanki státust jelentene. A még Volksbank név alatt futó pénzintézetnek ma Magyarországon 52 fiókja van, ehhez egyik forrásunk szerint még legalább 100-at hozzá kellene pakolni, hogy elérjék ezt a célt, tekintve hogy a lakossági szegmens erősítését tűzte ki az orosz tulajdonos. Egyik forrásunk megjegyezte, hogy az ugyanakkor egyelőre nem nyilvánvaló, hogy az oroszok ehhez mekkora teret "kaphatnak" az államtól, illetve milyen kapcsolattal rendelkeznek a kormányzat irányában.
Jöhetnek még új ütések
A hazai pénzintézetek tisztában lehetnek azzal, hogy még a kormány írásos szava sem számít szentirásnak, a 140 milliárdos bankadó 2013-ban megfeleződött volna, 2014-ben pedig meg kellett volna szűnnie. Ehhez képest a bankadó "örökadóvá" vált, a kormány pedig most olyan lehetőségeket keres, hogyan lehet jogszabállyal módosítani a devizahitelesek szerződésein. Az Origo információi szerint az elképzelések között az árfolyam-különbözet megosztása vagy akár teljes elengedése jöhet szóba.
A nyereséges nagybankok
Értelemszerűen az OTP vezeti itt a sort, 2012-ben 94 milliárdos profitot ért el – bár ez a szám nem tartalmazza a bankadót, az osztalékot és a nettó végleges pénzeszközöket – a döntően külföldiek által tulajdonolt magyar pénzintézet. A legnagyobb hazai bankot az UniCredit követi 21 milliárddal, a harmadik pozícióban a K&H található 20,5 milliárddal. A nyolcak közép tartozó Budapest Bank tavalyi adózás utáni nyeresége pedig majdnem 11 milliárdot tett ki. A nagybankok közül még az Erste maradt ki a sorból, az osztrákoknál 6 milliárdos volt a tavalyi nettó mínusz.
Magyarországon ma – a nagyfokú hitelleépülés vagyis masszív törlesztés ellenére – még mindig 2 ezer milliárd forint körül található a lakosság lakáscélú devizahitelállománya, ha a kormány ezekbe a szerződésekbe akar törvényi módon belepiszkálni, akkor az rendkívüli gondokat okozhat. Mivel a nagybankok jelentős része még tavaly is komolyan veszteséges volt, és a problémás hiteleik menedzselését végzik, ezért ha még mélyebbre kell a zsebükbe nyúlniuk, akkor már komolyan megfontolnák a tényleges kivonulást.
A hatalmas banki terhek ugyanakkor kérdésessé teszik, hogy az esetleges újonnan érkező pénzintézeteknek mennyire érné meg belépni a magyar piacra. Kétségtelen, hogy a megcélzott szegmensekben – netbankolás, fiatalok, illetve agrárium – van fejlődési potenciál, ám ekkora költségek, állami nyomulás és piaci bizonytalanság mellett nehéz komolyan a belépés mellett érvelni.
A korábbi hitelezési politika hibái, a gazdasági válság és a 2010 óta zajló bankellenes kormányzati intézkedések lassan visszatükröződnek a magyar bankszektor térképén. A deviza alapú hitelekkel egyes nagybankok csúnyán megégették magukat, a szektorális adók pedig tovább rontották a terület jövedelmezőségét. Ezen kívül épp az állam az, melynek aktivitása átrajzolhatja a hazai pénzintézeti rendszert - itt a Takarékbankban szerzett kisebbségi tulajdon, majd legújabban a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása említhető meg.
A szektorból szinte havonta lehet olyan híreket hallani, hogy valamelyik bank már a kivonulását tervezi, melyet azért legtöbbször cáfolat követ. Olyanok azért elhangzanak bankvezéri szájból, hogy "Magyarország rémálom", vagy hogy az állam ne akarja a bankokat “továbbra is kvázi önkiszolgáló boltként" használni. Sokan megkérdőjelezték Orbán Viktor szavainak komolyan vehetőségét, miszerint a magyar bankszektor felének magyar kézben kell lennie. A fenyegetésnek hangzó kijelentés megítélése a takarékszövetkezetek kvázi államosításával azonban egyre kevésbé tűnik elrugaszkodottnak. A magyar piacon új vevő kevés jöhet szóba az államon kívül - talán még az oroszok.
Akikről híresztelték...
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) statisztikáiban 8 pénzintézet szerepel a nagybankok kategóriájában, ebből a csoportból négyen masszív veszteségeket szenvedtek el az elmúlt években.
A Raiffeisen 2011-ben 100 milliárd, 2012-ben 56 milliárd forintos veszteségről számolt be, az Erste Bank 2011-ben 152 milliárdos veszteséget halmozott fel, a CIB Bank 2011-ben 37 milliárd, tavaly viszont 152 milliárdos mínuszt volt kénytelen a beszámolóba beírni. Az MKB tavaly 88 milliárdos, 2011-ben 109 milliárdos veszteségről számolt be. Ugyanakkor a bankok konszolidációs programja, az anyabankok tőkepótlásai azt mutatják, elkötelezettek a magyarországi jelenlét mellett.
Mindez azonban ennél bonyolultabb ügy. A "legnagyobb szállodásként" is emlegett CIB Bank olaszországi anyabankjának vezetője márciusban kerek-perec kijelentette, hogy "ha ugyanilyen kihívásokkal teli marad a környezet, kész terveink vannak a működés drasztikus újrastrukturálására". Az Intesa Sanpaolo-nak 2012-ben 101 millirádos tőkét kellett juttatnia a CIB részére. A hvg.hu korábbi piaci információi szerint a McKinsey üzleti tanácsadó emberei is megjelentek a magyar leányvállalatnál, mint akik közreműködnek a rossz hitelportfólió leválasztásában és kiszervezésében ("bad bank"). És az is felbukkant, miszerint az OTP megkörnyékezte a CIB-et - de erről ezidáig semmilyen konkrétum nem derült ki, a menedzsmentek is tagadtak.
Hasonló a helyzet az MKB-val, azzal a különbséggel, hogy a bank bajor anyavállalatának, a BayernLB-nek az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében meg kell válnia az MKB-tól, mert a tulajdonos állami támogatással szanálta a működését, de ennek nem lehet része egy külföldi befektetés veszteségeinek a pótlása. A határidő viszont csak 2016. A legesélyesebb kérőként ismét az OTP neve merült fel, de Csányi Sándor elnök-vezérigazgató cáfolta, hogy az emberei vizsgálnák a bankot. Az MKB anyabankja is azt közölte májusban, hogy a BayernLB nem biztosított kizárólagosságot egyetlen potenciális vevőjelöltnek sem, valamint nem folytat előrehaladott tárgyalásokat egyetlen érdeklődővel sem".
Egy nyereséges nagybankkal, a K&H Bankkal kapcsolatban is felröppent 2009-ben, hogy eladósorba kerülhet. Anyabankja, a belga KBC-csoport az Európai Bizottság (EB) versenyügyi hatóságától azt a felszólítást kapta, hogy a kelet-európai jelenlétét csökkentenie kell a gazdasági válság következtében végigvitt szerkezetátalakítási terv keretében. A cseh CSOB kisebbségi tulajdonrészétől tőzsdei kibocsátással terveztek megválni, a K&H esetében is hasonló megoldást emlegettek a belga lapok. A bank végül megtartotta a CSOB-t, és a K&H esetleges eladásáról sem lehet azóta híreket hallani.
Az idei tavasz egyetlen konkrét eladási híre az volt, hogy az olasz Banco Popolare (mely Olaszország negyedik legnagyobb hitelállománnyal rendelkező pénzintézete) megvált a magyar leányától. A Magyarországon 2007 óta jelen lévő bank 10 fiókkal és 145 alkalmazottal működött, mérlegfőösszege 133 millió euró volt. A vevő a MagNet Magyar Közösségi Bank lett, a vételár pedig félmillió eurót tett ki. A vétel a piac szempontjából marginális, a 20 ezer ügyfelet kiszolgáló MagNet Bank viszont további ügyfelekkel gazdagodott.
Ha az MKB-t, vagy a CIB-et nem is, más magyarországi bank megvételét bevallottan vizsgálta az OTP. A francia Credit Agricole csoporthoz tartozó Credigen Bank 1998 óta működik Magyarországon, azóta azonban nem sikerült jelentős méretre szert tennie, a tulajdonos pedig már 2010-ben döntött az eladásáról. Májusban jelent meg a hír, hogy a Credigent az OTP venné meg, a bank ugyanakkor gyakorlatilag "üres", mivel hitelportfólió nagy részét és a bank 16 ezer ügyfelét a Budapest Bank vette át idén év elején. Akkori értesülések szerint az akvizíciót követően a bankot agrárfinanszírozási tevékenységének erősítésére szeretné felhasználni az OTP, a hírek szerint az új uniós költségvetési ciklus megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeire építve egy Zöld Bankot hozott volna létre. A Figyelő július 4-i számában egy cikkben (Fizetek, csak vigye!) ugyanakkor azt írta, hogy a felvásárlás kútba esett.
A magyar Volksbank idén már Szberbank néven folytatja tevékenységét, miután a legnagyobb orosz bank 2011-ben megvásárolta a Volksbank Internationalt (VBI) 505 millió euróért. A Volksbank kelet-közép-európai leányvállalatának eladásáról szóló szerződését idén februában véglegesítették. Valentin Mihov, a Szberbank stratégiai és fejlesztési területért felelős igazgatója akkori budapest sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jövőben erősíteni tervezik az magyarorrszági Volksbank lakossági tevékenységét, és bár az OTP-vel nem akarnak versenyezni, de belátható időn belül 5 százalékos piaci részesedést akarnak elérni az országban. A VBI a Szberbank első nagyobb akvizíciója a volt szovjet tagköztársaságok térségén kívül, és nagy lépés afelé, hogy a nemzetközi pénzpiacon is jelentős pénzintézet legyen a vállalat közlése szerint. A magyarországi Volksbank-fiókok Szberbankra történő átnevezése idén novemberben indul.
Az integrálódó takarékszövetkezetekkel is számolni kell
Az utóbbi évek fejleménye, hogy a bankszektor területén (is) az állam egyre hangsúlyosabb szereplővé válik. Piaci információk szerint a takarékszövetkezeti szektor átszervezésének egyik lényeges kormányzati célkitűzése, hogy egy olyan nagy, az egész országot behálózó pénzintézetet hozzanak létre, amely ellenssúlyozza az OTP Bank túlsúlyát a pénzügyi rendszerben. A múlt héten hatályba lépett takarékszövetkezeti törvény ezt az eddig egymástól független takarékszövetkezetek önállóságának felszámolásával érné el. A Takarékbank, amely eddig a szövetkezetek többségi tulajdonában álló közös szervezet volt, az új törvény előírása szerint az állam többségi tulajdonába kerül azzal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) eddigi 38 százalékos részesedése mellé a Magyar Posta is belép a részvényesek közé.
Demján és Töröcskei bankjába is beszállt az állam
Az állam a takarékszövetkezeti rendszer átszabása mellett Demján Sándor – aki maga is érdekelt a takarékszövetkezetekben, és ki is kelt az átalakítás ellen – és Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezetőjének érdekeltségébe tartozó Gránit, illetve Széchenyi Bankba is beszállt. Az állam 2,585 milliárd forintot tett be az elektronikus bankolás területén erősödő Gránit Bankba, és 3 milliárdot a hitelszövetkezetek felfuttatását tervező Széchenyi Bankba. Az állam mindkét bankban 49 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett.
Ezzel párhuzamosan a Takarékbank a takarékszövetkezetek olyan központi bankjává válik, amely megszabja és felügyeli a takarékok kockázatkezelését, a hitelengedélyezést, a betételhelyezést, üzletpolitikáját, marketingjét, és egyúttal egységessé teszik a számítógépes rendszert is. A Takarékbank és az újonnan létrejövő integrációs szerv kezdeményezheti a takarékszövetkezetek vezetőinek felfüggesztését, és az új vezető kinevezéséhez is a Takarékbank engedélye szükséges ezentúl. Emellett a takarékoknak az éves jelentésüket is jóvá kell hagyatniuk a központi bankkal. Ezzel az ország második legnagyobb pénzintézete jöhet létre: mintegy ezermilliárd forintot fog érni, míg az OTP értéke nagyjából 1400 milliárd forint – becsülte Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke egy sajtótájékoztatón.
Kik lehetnek az új belépők?
A Figyelő július 4-i cikkében ír arról, hogy több új pénzintézet is sorakozhat a határon, akikkel akár még számolni is lehet a közeljövőben. Szlovákiában és Csehországban például már működik a Raiffeisen-csoport tulajdonában lévő, 2009-ben alapított Zuno Bank, állítólag kész van az internetes bank magyar verziója is, csak el kell indítani a hazai verziót. A fiatalokat célzó osztrák netbank mellett egy amerikai tőkével, kifejezetten a mezőgazdaságot finanszírozó vállalkozás is a belépésre várakozhat.
Banki forrásaink még pletyka szintjén sem hallottak új bankpiaci belépőről – privátbanki területen látnak kisebb mozgásokat, érdeklődést, de a lakosságiban jelenleg nem tapasztalnak ilyet –, a már felröppent esetleges eladások kapcsán ugyanakkor voltak észrevételek. Bár az MKB eladósorban van, korántsem lesz egyszerű a BayernLB-nek megválni a magyar pénzintézettől. Forrásaink szerint ehhez minimu maz kell, hogy a bedőlt projekthitelek leválasztását befejezzék - és így is kérdéses az eladási ár.
A Szberbank szerepe viszont érdekes lehet. Az látszik, hogy az oroszok egyáltalán nem kicsiben gondolkodnak, az 5 százalékos piaci résedés már-már nagybanki státust jelentene. A még Volksbank név alatt futó pénzintézetnek ma Magyarországon 52 fiókja van, ehhez egyik forrásunk szerint még legalább 100-at hozzá kellene pakolni, hogy elérjék ezt a célt, tekintve hogy a lakossági szegmens erősítését tűzte ki az orosz tulajdonos. Egyik forrásunk megjegyezte, hogy az ugyanakkor egyelőre nem nyilvánvaló, hogy az oroszok ehhez mekkora teret "kaphatnak" az államtól, illetve milyen kapcsolattal rendelkeznek a kormányzat irányában.
Jöhetnek még új ütések
A hazai pénzintézetek tisztában lehetnek azzal, hogy még a kormány írásos szava sem számít szentirásnak, a 140 milliárdos bankadó 2013-ban megfeleződött volna, 2014-ben pedig meg kellett volna szűnnie. Ehhez képest a bankadó "örökadóvá" vált, a kormány pedig most olyan lehetőségeket keres, hogyan lehet jogszabállyal módosítani a devizahitelesek szerződésein. Az Origo információi szerint az elképzelések között az árfolyam-különbözet megosztása vagy akár teljes elengedése jöhet szóba.
A nyereséges nagybankok
Értelemszerűen az OTP vezeti itt a sort, 2012-ben 94 milliárdos profitot ért el – bár ez a szám nem tartalmazza a bankadót, az osztalékot és a nettó végleges pénzeszközöket – a döntően külföldiek által tulajdonolt magyar pénzintézet. A legnagyobb hazai bankot az UniCredit követi 21 milliárddal, a harmadik pozícióban a K&H található 20,5 milliárddal. A nyolcak közép tartozó Budapest Bank tavalyi adózás utáni nyeresége pedig majdnem 11 milliárdot tett ki. A nagybankok közül még az Erste maradt ki a sorból, az osztrákoknál 6 milliárdos volt a tavalyi nettó mínusz.
Magyarországon ma – a nagyfokú hitelleépülés vagyis masszív törlesztés ellenére – még mindig 2 ezer milliárd forint körül található a lakosság lakáscélú devizahitelállománya, ha a kormány ezekbe a szerződésekbe akar törvényi módon belepiszkálni, akkor az rendkívüli gondokat okozhat. Mivel a nagybankok jelentős része még tavaly is komolyan veszteséges volt, és a problémás hiteleik menedzselését végzik, ezért ha még mélyebbre kell a zsebükbe nyúlniuk, akkor már komolyan megfontolnák a tényleges kivonulást.
A hatalmas banki terhek ugyanakkor kérdésessé teszik, hogy az esetleges újonnan érkező pénzintézeteknek mennyire érné meg belépni a magyar piacra. Kétségtelen, hogy a megcélzott szegmensekben – netbankolás, fiatalok, illetve agrárium – van fejlődési potenciál, ám ekkora költségek, állami nyomulás és piaci bizonytalanság mellett nehéz komolyan a belépés mellett érvelni.
forrás : HVG .hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése