Bőrünkön érezzük, hogy egyre több
spekuláns dörzsöli a kezét a világ különböző részein, hogy
Magyarországon verje fel a hídfőállását, ide menekítse lakosságát, és
itt folytassa tovább parazita életét. Van-e egy ilyen kis országnak
független szövetségese, aki nem gyarmatosítani akarja a már egyébként
gyarmati sorban lévő országot. Hihetünk-e abban, hogy Oroszország segítő
kezet nyújtana Magyarországnak a most alakuló Eurázsiai Unió
megalakulása kapcsán vagy forduljunk a Visegrádi Négyek idáig csak
felszínesen működő szövetségéhez? Mi a megoldás? Valamilyen megoldás
kell, Európa gyarmataként a háttérhatalmak leendő fészkeként nem
kívánunk élni! Nekünk ez nem újdonság, hiszen húsz éve úgy érezzük,
hogy a gyarmatok gyarmatain élünk. Lehet-e ennél még rosszabb a magyar
embernek, ha az amerikai befektetők direkt tudnak országunkban újabb
vállalkozásokat indítani, ahol minimálbérért dolgozhat a magyar
lakosság. Hol az a pont, amikor már van annyi tudatosult magyar
honfitársunk, hogy azt mondhatjuk, hogy saját kezünkbe vesszük
sorsunkat? Kik lehetnek a szövetségeseink ebben a vállalkozásban? A
gyarmatok perifériáján sehol nem jobb a helyzet. Az Eurázsiai Unióban
való részvétel egy biztonságos, hosszú távú gazdasági együttműködést
jelenthetne, ahol éléstára lehetnénk ennek a világnak, ahol már ismerik
és szeretik a magyar árukat és a magyar embereket. A játék addig tart,
ameddig játszunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése