2013. január 1., kedd

Újévi kérés


Lelkem egy kérés tölti be mostan:
Add Uram, hogy a jövő napokban
legyen majd időm… a Te számodra,
és legyen időm – magamnak – másnak,
mindig azoknak, akik az úton
énvelem járnak.

A te számodra? – Nem kérem így, nem.
Hagyd szomjú kelyhem beléd merítenem
Te örök forrás: Ajándékozz meg
Te engem egy mély leheletével
Szentséggel teljes örök idődnek.

Lecsendesülve, beléd merülve
magam számára is jut idő majd:
kicsit megállni,
magamba szállni,
kézösszetenni, gyűjteni, venni,
mélyebbre jutni, csendben is lenni.
Akkor, csak akkor leszek majd gazdag!
Tékozló kézzel lesz amit adjak!
Másoknak áldás így lehet utam.
Így kéred időt új évre, Uram.

ford.: Túrmezei Erzsébet

Lesz-e Magyarországon polgárháború?

Polgárháborús okok
A polgárháborút nyugodtan nevezhetjük a legkegyetlenebb háborúnak, de vannak fokozatai. A „sima” háborúktól alapból eltér abban, hogy egy országon belüli konfliktust jelöl, amely egy ország polgárai, vagy a másik kontextusban egy ország nemzetiségei között folyik le. A történelemben nem volt olyan kontinens, de államalakulat is egyre kevesebb, ahol nem zajlott le polgárháború.
Két vagy több ország háborújában országok csapnak össze, és általában a háborúban személyesen résztvevők nem egymással szembeni gondjaik miatt, hanem egyenruhájuk más színe és a politikusok által generált külpolitikai okok miatt lőnek egymásra. Ezzel szemben a polgárháborúban kemény, egymással szembeni, sokszor még személyes okok is megjelennek, és ez teszi véresebbé, kegyetlenné ezt a típusú háborút. A polgárháborúban szemben álló felek mindig ugyanabból az országból származnak és a központi esetleg a regionális politikai hatalom megszerzéséért vagy a kormányzati politikák megváltoztatásáért küzdenek erőszakos módszerekkel.
Egy másik 2006-os meghatározás szerint a polgárháborús konfliktusban legalább 1000 áldozata kell, hogy legyen, legalább 100-1000 áldozattal mindkét fél részéről évente. Ha ezt a definíciót elfogadjuk, akkor ki lehet mondani, hogy hazánkban polgárháború folyik már rég óta.
A polgárháború egyes esetekben együtt jár etnikai alapú tisztogatással is, amely cselekedet elássa a magját egy későbbi polgárháborúnak általában. Olyan sérelmek maradnak hátra, ami valószínűsíti, hogy néhány év, esetleg néhány emberöltő és újra kezdődik a véres cselekmény. Legjobb példa erre a Balkán, ahol már második évtizede állomásoznak békefenntartók, mert tudják a nagyhatalmak, hogy kivonásuk esetén a korábbi véres polgárháború újra fellobbanna, és destabilizálná nemcsak a Balkánt, hanem a görög és közép-európai térséget is. De ez egész Európát már másképpen érintené, mint húsz évvel ezelőtt egy gazdaságilag prosperáló időszakban.

Polgárháborús okok a történelemben és a példák
Több,mint kétszáz polgárháború volt eddig a történelemben. A polgárháborúk okai nagyon sokrétűek. Gazdasági, társadalmi különbségből fakadó okok. Etnikai és vallási okok. Kulturális különbségek és szeparatizmus. Bőrszín és nemzetközi, sokszor zsidó aknamunka. Mindenkivel nem foglalkozunk, de kiemeljük a legfontosabb sarokpontokat.
A történelemben és a kor embere számára legismertebb, hozzá kell tenni, hogy a médiának köszönhetően az amerikai polgárháború, amely nagyon sok filmrendezőt ihletett meg eddig. Az USA polgárháborújának okai gazdasági, pontosabban etnikai és ezzel összeköthető gazdasági okai voltak a rabszolgatartás kapcsán. Nem szabad elfelejteni, hogy az elszabaduló liberalizmus és a szabadkőműves „háttérmunka” is erősen generálta a polgárháborús helyzet kialakulását. Az eredmény pedig a szabadkőművesek győzelmét okozta valójában, ami később kitűnő táptalajt biztosított az USA zsidó politikai és gazdasági megszállásához, ami mind a mai napig tart.
De nem szabad elfelejteni azokat a polgárháborúkat sem, amelyek tisztán etnikai indíttatásuk voltak. A legvéresebbek a huszadik században zajlottak a Balkánon és Ruandában. A Balkán nemcsak lőporos hordó, de mindig is etnikai feszültség színtere volt a történelemben, de még az írott történelem előtti időkből is vannak jelek arra, hogy itt mindig is forró volt a talaj. Az első világháború utáni békéknek nevezett őrületben a későbbi polgárháború biztos elegyét hozták létre Jugoszlávia keretében. Az itt hetvenöt év alatt lezajló két polgárháború jól mutatja azt, hogy kultúrák keveredéséből és vallások elegyéből egy igazi polgárháborús pokolgép nőhet ki. Két polgárháború, hiszen a második világháború alatt a német megszállás alatt egy a németek részéről is kezelhetetlen polgárháború zajlott, amikor szinte mindenki harcolt mindenki ellen. A probléma tehát az első világháborút lezáró békék után húsz évvel már jelentkezett. A szlovén és horvát római katolikusok, a muzulmán bosnyákok és koszovói albánok, a keleti ortodox szerbek, montenegróiak és macedónok összekeverése biztos recept volt a destabilizációra és a vallási színezettel is kevert etnikai konfliktusra. Nem számolva a kisebb népekkel, akik kisebbségek voltak a robbanó elegyben. Itt kell gondolni a református és katolikus magyarokra, a románokra és más kisebb néprészekre. Az 1990-es évek elején kezdődött második és a mai napig le nem zárt polgárháború megmutatta, hogy vége a boldog hidegháborús békeidőknek Európában és új fejezet kezdődik a balkáni konfliktussal. A polgárháború terjedését a többnemzetiségű Románia vagy más államok felé az EU, a NATO és a békefenntartók akadályozzák, de ki fog szabadulni a szellem újra a palackból.
És ott van Ruanda, hiszen nemcsak a fehérek, de a négerek is folyamatosan egymásnak ugranak. Ruandában a hutuk és a tuszik folytattak egymás ellen véres akciókat a huszadik század második felében, aminek csúcspontja lett az 1990-es évek népirtással egybekötött etnikai konfliktusa. Pedig a két népcsoport egy közegből származik, de a tuszik kisebb létszámban voltak jelen, azonban jobban kihasználták az európai megszállókkal korábban fennálló politikai viszonyukat és így vezető politikai hatalmat gyakoroltak a többségi hutuk felett. A történelmi sérelmek azonban sérelmek maradtak és a hutuk visszavágtak. A kialakult konfliktus nagyrészt tuszi áldozatokat követelt, fél milliót. Azonban a hutuk is elszenvedtek egy háromszázezres veszteséget, ami azután következett be, hogy a szomszédos államokban, főleg Ugandában állomásozó tuszi gerillák betörtek Ruandába és jól szervezett ellentámadásba lendültek.
A következtetések azonban levonhatóak, hogy a felsorolt példákban a fehérek vagy a négerek csaptak össze egymással, és ez is milyen szörnyűségekhez vezetett. A kérdés az, hogy ha mélyebb a szakadék kulturálisan és a különbségek már jól meghatározhatóak antropológiai és életviteli szempontokból, akkor mi várható. A kérdés jó, aminek kifejtését a következő cikkünkben tesszük meg.

II. rész
Külpolitikai okok 
Előszó a második részhez
Mielőtt az okokat kezdjük feltárni, érdemes megvizsgálni azt, hogy milyen változások mennek végbe Európában és közvetlenül Magyarország szomszédságában. Miért? Egyszerűen azért, mert azokkal a gondokkal, amivel mi is találkozni fogunk, azok a másoknál, főleg szomszédainknál is jelentkezni fognak. Ki kell emelni, hogy Magyarország problémái, amelyek polgárháborús helyzetet idéznek elő, azok nemcsak hazánk problémái. Ez egy ok-okozati összefüggés gyümölcse lesz. 
Európa összeomlása
Ha le akarjuk egyszerűsíteni a dolgokat, akkor elég visszatekinteni a történelemben. Az európai kultúra és a kereszténység is a Római Birodalomhoz köthető. Ki kell emelni azt, hogy Európában csak nyugaton esett szét a rómaiak birodalma egykoron, míg keleten továbbra is tartotta magát a keleti térség a bizánci korszak végéig. 1453-ban tűnt el teljesen kelet, amikor a törökök elfoglalták Bizáncot, a későbbi Isztambult. De mi is történt? Egyszerűen a gazdaságilag jobban prosperáló kelet, ami lakosságát és annak homogenitását is megőrizte még évszázadokig, nem omlott össze. A nyugat másképpen cselekedett, amely a barbár népeket beengedte a határai közé és ettől remélt katonai és gazdasági előrelépést. Ezzel a kocka el volt vetve, és összeomlott a nyugat. Persze az elnéptelenedés, a gazdasági visszaesés iszonyú terhét viselő birodalomnak a kegyelemdöfést okozta a más kultúrájú népek tömeges beengedése.
Európa napjainkban pontosan itt áll, ennek a helyzetnek már nem a kapujában, hanem az udvarában van. A nyugat rövidesen össze fog omlani és az fog újra megismétlődni, ami már 1500 éve egyszer megtörtént. Most azonban a nyugati térség totálisan magával rántja Európa középső és déli tájait is. A keleti térség pedig a nagy túlélő lesz ebben a katasztrófatörténetben. 
Európa haláltusája 
Napjainkban egy vergődésnek vagyunk a tanúi. Egy halálos vergődésnek, amiről a médiák egy szót sem közölnek. Csak néhány könyv és néhány blog, ami erről ír, vagy mer írni.
Európa nyugati része fogja okozni a problémák egy részét. Nem részletezzük (majd későbbi cikkünkben fogjuk), hogy az európai térség a gazdasági, demográfiai, etnikai, vallási és erkölcsi haláltusáját vívja jelenleg, de vesztésre áll. Rossz válaszokat adnak mindenre, amivel szembekerülnek. Az EU létrehozása, működtetése és már magának a léte is azt mutatja, hogy a második világháború után rájöttek, hogy a gond óriási, de eszköz kell a kontinens megmentéséhez, amiből lassan, de kinőtt az EU. A nemzetek Európáját felborító integrációs összeesküvés a helyzetet a kilátástalan kategóriába taszította be. 
A demográfiai harc, avagy Nyugat harca az európai fehérekért 
Európa nyugati részén demográfiai visszaesés volt és van és nem lehet megállítani. A gyermekszám csökkenés és az elöregedés az alapját okozza Európa problémáinak. Ennek oka a család, a keresztény paraszti falusi család és a falusi, vidéki közösségek szétrombolása. A városi életmód és negatívumai, a szingli életforma térhódítása, a média negatív hatása meghozta a gyümölcsét. A gyermekek felnevelésének modern kori nehézségei mind a lejtőre taszították a nyugati térséget és sajnos ezek a folyamatok begyűrűztek Európa középső és déli területeire is.
A megoldás természetesen megvolt, de zsákutcának bizonyult a demográfiai válság leküzdésére. Évtizedekkel ezelőtt bevándorláshoz nyúltak a nyugati országok. A bevándorlók jöttek is, hiszen sokan örömmel hagyták ott arab világbeli életüket, vagy afrikai kunyhóikat. Az 50-es, 60-as 70-es években a bevándorlók jelentős része integrálódni akart a többségi társadalomba, míg a későbbiekben a bevándorlók, vagy a korábbi bevándorlók leszármazottai már nem követték ezt és egyre eltávolodott az európai, illetve az ázsiai és afrikai vonulat Európán belül. A gondok ezzel óriásiak lettek. Külön negyedekbe tömörültek az arabok és a feketék, de a legtöbb esetben a negyeden belüli negyedek is létrejöttek azáltal, hogy ki melyik törzsbe tartozott odahaza. Persze a bevándorlók rájöttek arra, hogy jól ki lehet használni az európai, főleg zsidók által támogatott liberalizmust. A segélyek és a nem dolgozás világa köszöntött be, valamint a bűnözésé. 
Magukkal hozták a bevándorlók a vallásukat is, főleg az iszlámot, aminek már komoly hatásai tapasztalhatóak. Több helyen megjelentek a radikális, fanatikus imámok, és ezzel az elzsidósodott európaiak elleni gyűlölet Európán belül. A fanatikusok már merényleteket is végrehajtottak, ami a jövőben egyre fokozódni fog. Megoldás erre a helyzetre nincs, hiszen a liberalizmus és a multikultúra legyűrte a nemzetállamokat. 
Franciaországi cigányokA bevándorlás kérdésére még egy nagy lapáttal tett a keleti cigányok beözönlése is.  
A nyugati államok rájöttek, hogy baj van. Ezeket kitenni nem tudják, de mivel sokkal több gyereket vállaltak és vállalnak a bevándorlók, mint az európaiak, ezért cselekedni kell. Mivel az őshonos európai nem szaporodik, akkor máshonnan kell hozni fehéreket, főleg Európából, abból a keresztény kultúrkörből, ahova a nyugati emberek valók. A gond fokozódott, hiszen elkezdődött az, aminek a végét nem látni, pontosabban elkezdődött Európa középső területeinek aljas kiüresítése annak érdekében, hogy a nyugati demográfiai vergődésben szenvedő államok még egy ideig elkerüljék az elkerülhetetlent, a demográfiai összeomlást és a kisebbségi létet saját hazájukban.  
London - zavargások, 2011
London - zavargások, 2011
Az EU hazugsága és új belépők népességének kiüresítése
Az EU már megmutatta az elmúlt években, hogy mit akar. Persze sokan csak a külső mázt veszik észre, de az EU, pontosabban az azt vezető nagyhatalmú államok hátsó szándéka el van takarva. A céljuk az, hogy az újonnan belépő országok fiatalságát ellopják, és az újonnan felvetteket így gazdaságilag, s minden más értelemben padlóra küldjék. Mindenkit azzal hitegettek, hogy az EU-s pénzek majd gyorsan felrázzák a keleti gazdaságokat az EU-n belül, és minden szép lesz. Ennek ellenére más történt. Az európai nyugati térség rájött arra, hogy ha a keletnek nem ad megfelelő fizetéseket, nyomorban és az ide telepített üzemeiben pedig rabszolgaságban tartja éhbérért őket, akkor előbb vagy utóbb a fiatalság köreiben kivándorlást indít el a nagyobb bérrel kecsegtető nyugat felé. Magyarán egy irányított gazdasági száműzetésbe taszít milliókat. A fiatalok el is indultak, annyian, hogy egyes országok csak most jönnek rá, hogy mit jelent az EU. Óriási népességet veszített, és azon belül is fiatal népességet, Bulgária és Románia. A problémáik így óriásit nőttek, hiszen szisztematikus kiüresítési folyamat áldozatai. Magyarország a kivándorlási ráta középmezőnyébe került. Az EU-ban azonban ott ragad a fiatalok nagy része, ami a hazai gazdaságokra úgy hat, mintha atombombát dobnának rájuk. Persze ez az átkos folyamat mindenre negatívan hat, de leginkább a nemzetek elpusztítását szolgálja Európa közepén és déli részén. Természetesen az EU főleg zsidó vezetősége örömmel konstatálja az elért „eredményeket”. 
Cigánykérdés európai kettős mércéje 
És persze ezeknek a fiataloknak az országában pusztít a zsidó média és a Nyugat által terjesztett métely, a liberalizmus.
A cigányokkal szemben az EU nyugati része nem liberális. Pontosabban csak a saját hazájukban az, ahol nagyrészt szintén élősködő életmódot folytatnak, és erőszakosan viselkednek az egyelőre többségi társadalommal szemben. Az EU próbálja a mára több milliósra duzzadt semmirekellő bevándorló cigányokat visszatoloncolni oda, ahonnan jöttek. Ez azonban nehéz. A megoldást abban látja, hogy az eredeti élőhelyükön kell tartani őket. Hogyan?
Elsősorban pénzzel, magyarán pályázati pénzekkel és felzárkózási programokkal. Ezzel eléri, hogy ne az ő, hanem eredeti lakhelyük földjét pusztítsák, lopják, és gyilkolják a lakosait.
A másik módszere a jog. A liberális törvények védik a cigányokat, kisebbségvédelmi előírásokat fogalmaznak meg és ezt alapjogként lengetve az EU-s jogot rákényszerítik arra is, aki nem szeretné azt. Aljas módon miközben a dolgozni akaró tanult embereket kihúzzák az adott országból, addig a semmirekellő és élősködő cigányokat mindennel helyben támogatják.
És persze a média. Szinte minden országban a nyugatiak kaparintották meg a kereskedelmi, és az adott országban legjobban nézett adókat. A befolyásolásuk óriási a tömegek körében, hiszen a zsidókkal jól megszórt kereskedelmi tévékben reggeltől-estig a rasszizmusról és az európai értékekről beszélnek. A cigányokat mindenhol áldozatnak állítják be, míg a többségi társadalom rasszista és kirekesztő. A népszerű műsorokat is megszórják cigányokkal, sőt van, hogy műsorokat csinálnak csak nekik (lásd Győzike). Vagy más esetben előtérbe tolják őket egy műsorban (Való Világ, Big Brother), vagy egy zenés produkcióban kapnak domináns szerepet. 
Példának okáért, az országunkban annyira kedvelt zenés műsort is egy cigány nyerte meg egy határontúli magyar lány ellenében. Miért is? Mert itt sem a szavazat, hanem a szín számított. Így lehet egy népet lelkibeteggé tenni, és megtéveszteni egyszerre. A kamera előtt villogó cigányokkal pedig demonstrálhatják a zsidó médiamágnások, hogy itt nincs baj, csak mi vagyunk az elutasítók ezekkel szemben.
Európa pedig süllyed, a multikultura csődöt vallott, országok tűnnek el és mindent lassan beleng a polgárháború előszele.

Jövőnk.info - Történelmi Tényfeltáró Munkacsoport

Késeléssel köszöntötték az új évet


Szilveszter éjszakáján egy szigethalmi szórakozóhelyen kezdeményeztek verekedést, majd késeltek meg két embert cigányok. Az összeférhetetlen társaság ezúttal tapasztalt küzdősportos fiatalokba kötött bele, így első nekifutása alul maradtak. Majd hősiesen kést rántottak, és újra nekifutottak. Két embert életveszélyesen megsebesítettek, egyiküket többször mellbe, hasba és combon szúrták. A másik áldozat lélegeztetőgépen van. A cigányok dolguk végeztével az esetlegesen tanúskodókat életveszélyesen megfenyegették, valamint faji alapon szidalmazták a jelenlévőket. A rendőrség a mintegy negyven támadóból egy fő ellen indított eljárást...
Tanulságok. 
Az összeférhetetlen cigányok eddig legalább az erősebbtől tartottak. Az éj leple alatt támadtak a védtelenekre, gyengékre. A támadások egyre gyakoribbak, de most már fényes nappal rabolnakerőszakolnak és a támadások kiterjednek. Láthatóan kezdik igazán nyeregben érezni magukat, így már az erősebbnek is nekimennek. Mert náluk van a kés - és övék a törvényi védelem. 
Felelős ezért mindenek előtt az államhatalom, de ez már nem is vita tárgya. Felelősek a liberálisok, de nem csak szónokló, vonulászó kretének, hanem a Bándy Kata szüleihez hasonló köznapi emberek is, akik szerint a probléma akkor sem létezik, ha a saját lányukat gyilkolják le. Valamint felelősek mindazok, a sport helyett számítógépen és diszkón felnőtt hülye gyerekek, akik az önvédelemmel meg sem próbálkoznak, inkább lehajtott fejjel tűrik a kisebbség zaklatását, támadásait. 
A rendőröknek is illene összekapniuk magukat! Nem a rendőrségnek, mert az azt csinálja, amire utasítják. Fenntartja a rend látszatát, és védi az államot. Erre a szervezett, pl. szakszervezeti ellensúlyozás mellett maguknak a rendőröknek, helyi őrsöknek kell lehetőség szerint lépni, és amit a törvényes keretek számukra biztosítanak, azzal maximálisan élni, az igazságot és rendet igyekezve érvényesíteni! Mert a nemtörődöm hozzáállás, a lagymatag fellépés, a rend és igazság érvényesítésének elmulasztása, pláne a cigányvédés (adott esetekben vitán felül bűnözőtakargatás), érhetően veri ki a biztosítékot az érintetteknél, a közvéleménynél, a társadalomnál. Ha pedig ez népi szintre ér, és általános vélekedéssé válik, annak nem lesz jó vége! 
Mert nem csak a cigányok ügyét fogja magának rendezni a nép, de a feladatukat el nem végző rendőrökét is! Rendpártiságunk okán bármennyire is igyekszünk kiállni a rendőrök mellett, a lámpavasakról nem tudjuk majd őket leszedni! 
A helyzet fokozódik, és fokozott kiállásokat követel! 
A sérülteknek jobbulást kívánunk, és kiállásukhoz gratulálunk!
Bárdosi Roland

Balog aggódik a kedvencei miatt


Balog Zoltán református lelkész, emberi erőforrás miniszter pár nappal ezelőtt nyilatkozott az egyik kormánypárti újságnak. Újra kedvenceiről a cigányokról beszélt. Kijelentette, hogy ha a meglévő problémákat nem kezelik gazdasági, szociális és oktatási szempontból, az akadályt gördít az ország versenyképessége elé. Balog azt nem fogja fel, hogy teljesen reménytelen egy ekkora semmirekellő és élősködő tömeget kezelni. Az ország versenyképességét már évtizedek óta rontják. Nemzetgazdaságilag haszontalan rétegről van szó, ami amúgy is a meglévő szűkös anyagi kereteket emészti fel. És hozzá kell tenni azt, hogy pontosan azoknak nem adnak, akik valóban megérdemelnék. Ilyen például a tanult és a dolgozó magyar fiatalok. A szociális oldalt tekintve a cigányoknak a létalapját kellene megszüntetni, ez pedig a liberális segély és támogatási rendszer. Az oktatás pedig nem képes kezelni a helyzetet. Az általános és a középiskolákban elszabadult a pokol. A tanárok és a magyar tanulók cigány támadások áldozatai nap, mint nap. Az iskolában nincs eszköz a cigányok megfékezésére. Az órák cirkuszok színterei. A tanítás és a tanulás lehetetlen. A tanárok idegileg kikészültek, már volt olyan is, aki öngyilkos lett. A magyar tanulók minőségi romlását pedig az elmúlt években több esetben is az integrált osztályok okozták, ahol cigányt és magyart összezártak egy légtérbe. Ez nem a cigányok integrálását, hanem kibírhatatlan órákat okoztak, ahol a cigányok fegyelmezése nem pedig a tanulás volt a középpontban. Magyarán az oktatás már összeomlott. A szociális terhek növekedése a cigányok szaporodása miatt pedig egyenesen vezet el hamarosan a totális gazdasági összeomlásig. 
Fazekas József

 

Nem a gyilkossági kísérletet, hanem "gyűlölködést" utasítja el az MTK


Az MTK nevében nyilatkozva, Deutsch Tamás elnök nem a sportolók megtámadása és életveszélyes sérüléseik miatt érezte úgy, hogy nyilatkoznia kell, nem azon háborodik fel, hogy a negyven támadóból csupán egyet vettek őrizetbe. Nem, nem az a probléma, hogy kisebbségi bűnözők már rendszeresen támadnak a többségi társadalomra éjjel és nappal. Nem az a probléma, hogy rabolnak, erőszakolnak, gyilkolnak. De nem is az, hogy ezt érdemi ellenintézkedések nélkül tehetik, és nemcsak megfelelő törvények nincsenek, de a létező jog sem érvényesül. Deutsch Tamás - és az MTK - legnagyobb problémája, hogy nyilvánosságra került a támadók (egyébként alig sejthető) cigány származása. Közleményében a támadás elítélésére egyetlenegy sor sem jut! 
Mint arról mi is beszámoltunk, Szilveszter éjjelén egy szigethalmi szórakozóhelyen késelték meg a két sportolót. 
Deutsch szerint: "szégyellje magát mindenki, aki egy 17 éves sportoló életveszélyes sebesülése kapcsán nem az együttérzés, hanem a gyalázatos cigányozás hangján szólalt meg". Az együttérzés itt már kevés, nem sokat segít a számtalan megtámadott, megkéselt, kirabolt, megerőszakolt, legyilkolt emberen! Deutschot idézve: származástól függetlenül. 
Miközben a bíróság az előzetes letartóztatás idejére még csak nem is börtönbe, csupán javítóintézetbe küldte a szegény beteg fiatalkorú elkövetőt... 
Bányai Péter

2012. december 31., hétfő

Munkaszüneti napok 2013-ban

A munkaszüneti napok 2013-as listája alapján látható, hogy jövő évben 6 háromnapos, 1 négynapos ünnepünk lesz, plusz 2 egynapos ünnepünk, így bővelkedve a munkaszüneti napokban, jut idő a hosszabb pihenésre, kevesebb szabadság igénybevételével.

2013. január 1. – kedd – Újév ( 3 napos ünnep: december 30. – január 1.)
december 29. szombat munkanap, lesz, december 31. hétfői nap ledolgozása

2013. március 15. – péntek ( 3 napos ünnep: március 15. −17.)

2013. március 31. – vasárnap – húsvét (3 napos ünnep: március 30. – április 1.)

2013. május 1. – szerda

2013. május 19.  – vasárnap – Pünkösd ( 3 napos ünnep: május 18. – 20. )

2013. augusztus 20. – kedd  ( 4 napos ünnep: augusztus 17. −20. )
augusztus 24. szombat munkanap, augusztus 19. hétfői nap ledolgozása

2013. október 23. – szerda

2013. november 1. – péntek – Mindenszentek ( 3 napos ünnep: november 1. – 3. )

2013. december 24. 25. 26. – kedd, szerda, csütörtök – Karácsony ( 3 napos ünnep)
december 21. szombat munkanap, december 24. kedd ledolgozása



2013 egyházi és állami ünnepei: hatnapos karácsony

2013-ban az összes állami ünnepnapunk munkanapra esik majd. Nézze meg, milyen napra esnek 2013 egyházi és állami ünnepei!
Ebben az esztendőben az összes ünnepnapunk munkanapra esik majd, azaz mind a nyolc, rögzített dátumú ünnepünk, ezenkívül a húsvét és a pünkösd egy-egy napja is hétfőre esik, így tíz nap pluszszabadságot nyernek a munkavállalók – írja a szerdai Magyar Nemzet.
Az év végi ünnepek a lap szerdai száma szerint a tavalyihoz hasonlóan alakulnak. A munkanapok áthelyezéséről szóló miniszteri rendelet szerint a kétnapos ünnepnek számító karácsony rekordhosszúságúra nyúlik, összesen hat napot tölthetnek az állampolgárok otthon, családi körben. Ehhez két szombaton kell majd dolgozni, december 7-én és 21-én, amelyért cserébe december 24-én, kedden és 27-én, pénteken maradhatunk otthon. Ezen kívül még egy szombati munkanappal kell számolni az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódóan. December 31., Szilveszter napja keddre, 2014. január elseje, Szűz Mária, Isten anyja ünnepe szerdára esik majd. Emellett március 15. péntekre, június 4. keddre (nem munkaszüneti nap), október 6. vasárnapra, október 23. szerdára esik.
A Magyar Kurír utánajárt emellett annak, hogy az egyházi év mozgó ünnepei közül hamvazószerda február 13-án lesz, húsvét vasárnapja március 31-re esik, azaz húsvéthétfő április 1., Urunk mennybemenetelének ünnepe (vasárnap) május 12-én lesz, pünkösd május 19-én, Úrnapja (vasárnap) június 2-án. Jézus Szent Szívének ünnepe június 7. (péntek), Krisztus Király vasárnapja november 24., advent első vasárnapja épp december elsejére esik. 
A nem mozgó egyházi ünnepek közül Gyümölcsoltó Boldogasszony, Urunk születése hírüladásának ünnepe, április 8. hétfőre esik (eredetileg március 25. lenne, de mivel idén ez a dátum beleesik a nagyhétbe, ezért későbbre tették), Nagyboldogasszony augusztus 15-i főünnepe csütörtökre esik, augusztus 20. pedig keddre. Szeptember 8., Szűz Mária születésének ünnepe vasárnap lesz, október 8., Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpatrónája keddi napon. 
Magyar Kurír (szg)

 

Irán sikeresen kipróbálta rakétáit a Hormuz-szorosban

Az iráni hadsereg kipróbálta az új típusú, "föld-levegő" és "levegő-levegő" rakétáit. A sikeres indítások részei voltak a "Veleyat-91" pénteken megkezdett, hat napos haditengerészeti gyakorlatoknak. A hadgyakorlat 1.000.000 km2, a Hormuz-szorost és az Ománi-öblöt foglalja magába.
A "Nasr" rendszerrel ellátott rakéták növelik a pontos találatot. Az irányított rakéta akár 50 km távolságon belül képes egy három tonnás célt megsemmisíteni. A hadgyakorlat szerdán ér véget.
Malahi László


Gyakorlatozik Irán haditengerészete



Habibollah Sayyari ellentengernagy az iráni flotta parancsnoka nyilatkozott a hadgyakorlatról. A főparancsnok elmondta, hogy a hadgyakorlat magában foglalja Mohuzi-szorost, a Perzsa-öböl térségét, az Indiai Óceán északi részét, illetve a Vörös-tenger déli kijáratának térségét a Bab-el-Mandeb szorost és az Ádeni-öböl környékét. A főparancsnok szerint a Valayat-91 tengeri hadgyakorlat demonstrálni fogja Irán érdekeinek és tengeri határainak védelmét. A 23. flotta hadihajói, közöttük a Jamaran romboló és a Bushehr helikopterhordozó kereskedelmi és olajszállító tankhajókat fog kísérni, miközben kalózok elleni manővereket hajtanak végre. A flotta és a tengeralattjárók gyakorlat során a rakéta és védelmi rendszereket is kipróbálják. A hadgyakorlat keretében tengeri járőrözést és felderítést, illetve különböző fenyegetéseket elleni manővereket hajtanak végre. A gyakorlaton tesztelik a haditengerészet harci és elektronikus harci képességeit. 
Sayyari azt mondta, hogy az iráni tengeralattjárók képességei fejlődtek az előző évihez képest és hozzá tette, hogy Irán képes Ghadir tipúsú tengeralattjárókat gyártani, javítani és nehéz tengeralattjárókat kialakítani. Sayyari kijelentette, hogy Irán haditengerészet jelenléte folyamatos lesz a nemzetközi vizeken. 

Ungvári Bertalan 


Irán hatnapos, nagyszabású, Velayat 91-nek keresztelt haditengerészeti hadgyakorlatokat kezdett még pénteken a déli vizein, illetve az azzal szomszédos tengeri területeken. 
Habibollah Sayyari altengernagy tájékoztatója szerint a gyakorlatok a Hormuzi-szorosban, az Ománi-öbölben, az Ádeni-öbölben, a Bab-el-Mandeb-szorosban, valamint az Indiai-tenger északi részén zajlanak. Azt is elmondta, hogy a gyakorlatok fő célja Irán tengeri védelmi képességeinek bemutatása, “tartós biztonság felállítása” a térségben és a “béke és barátság” üzenetének közvetítése a szomszédos országokba. Emellett természetesen a perzsa ország ellenségeinek is szól a Velayat 91, miszerint Irán képes és kész megvédeni érdekeit – tette hozzá Sayyari. A gyakorlat során a kalózok elleni harc is terítéken van: a 23. flottához tartozó Busheher hadihajó és Jamaran romboló iráni kereskedelmi és tankhajók kísérése közben ez irányú feladatokat hajt végre. Kedden egyébként az Iszlám Forradalmi Gárda csapatai is mozgásba lendültek és megkezdték a négynapos Fajr-91 haditengerészeti gyakorlatot, amely során a Perzsa-Öbölben található dél-parsi földgázmező védelmét próbálják. 
Irán korábbi hasonlóan nagyszabású tengeri hadgyakorlatát 2011 szentestéjén kezdte, az akkor 10 napos Velayat 90 keretében, szintén a déli vizeken. 
(htka.hu)

Magyar királyság Európában a VIII. sz. előtt

Norma Lorre Goodrich Medieval Myths[1] (Középkori mondák) című könyvében a jól ismert európai ősregéket és mondákat népszerűsíti, amint ezt korábban a sumir, egyiptomi, krétai, görög, trójai, perzsiai, afganisztáni, indiai és római mondavilággal tette.
"Hungária Bertája"
A középkori mondák között tárgyalja Skandinávia Beowulf, Wales Peredur, Franciaország Roland, Ausztria Sifrit, Németország Tannhäuser, Írország Cuchulain, Oroszország Igor Herceg és Spanyolország El Cid című, s a tudományos érdeklődés középpontjából ki nem hagyható mondáit. Utoljára említem meg a szerző által ugyan ide rangsorolt Hungária Bertája című mondát, melynek létezéséről – tudomásom szerint, s ifjúkori tanulmányaim során – soha szó sem esett. Jelen írásom csupán e monda létezésére hívja fel a figyelmet, mely magyar és általános történelmi szempontból rengeteg eddig figyelembe nem vett tényt vet tudatunk felszínére.
Hungária Bertájának élettörténetét 1270-ben véletlenül találta meg egy korában nagy tiszteletnek örvendő Adenes li Rois nevű belga regős. Neve fordításban Kicsi Ádám, a regősök királya. Életművét azért értékelte kora, majd az utókor is nagyra, mivel az általában csak szóban terjedő regéket ő le is írta, ami korában igen ritka jelenségnek számított. Ezen írásai fenn is maradtak az utókor számára, műfajukat tekintve a hősköltemény és szerelmi költészet közötti helyet foglalják el, s legtöbbjét Charlemagne korával azonosítják. A Roland szerű hősköltemények általában a nemesség szempontjából írták le környezetüket. Adenes jobban otthon volt a nép, s a sűrű erdők és mezők világában. Verseinek szóbősége, tökéletes rímei szokatlanok e korban. Az általa elmondottakban könnyű szerrel a nyugati világ tündérmeséinek, -- mint például a Csipkerózsika, a Hófehérke – előképét láthatjuk, mondja Lorre. De akadnak költészetében olyan elemek, melyek korukat századokkal előzték meg, s csak a jelen kor lélektan tudományának részei.
Rosa rubicundior
Lilio candidior
Omnibus formosior
Semper in te glorior!
Rózsánál pirosabb,
liliomnál fehérebb,
alakot tökéletesebb bárkiénél,
mindig benned gyönyörködöm!
Költészetéből vett e néhány sor nemcsak a Hófehérke meséjét juttatja eszünkbe, de a Hungáriai Berta költeményeknek is szerves része e kép.
Másik állandóan visszatérő képként a rózsára fektet nagy hangsúlyt. Hogy ősidőkben milyen nagy fontosságú volt e virág kitűnik abból is, mondja a könyv írója, hogy a legősibb, s legnagyobb székesegyházak, mint a Chartres-i és a párizsi Notre Dame építészetében a rózsa mindig előkelő helyet kapott. Részben a Szent Szűz tiszteletkörével hozzák e rózsa-tiszteletet összeköttetésbe, de eredetét korábbi időkben kell keresni, s erre a későbbiekben térek ki.
Maga Adenes véletlen folytán szerzett tudomást e monda létezéséről. A történet röviden ez:
Adenes otthon unatkozván elhatározta, hogy elmegy Párizsba, hogy Szent Denis templomában imádkozhasson. Itt megismerkedett egy Savary nevű szerzetessel, aki meghívta könyvtárába, s megmutatta a Berta hagyományt magába foglaló könyvet. a regőst annyira érdekelte a történet, hogy péntektől keddig ott maradt a szerzetes otthonában, hogy tanulmányozhassa e kötetet. Leírása szerint a történet írójának verselése oly tökéletes volt, hogy nem kerülhetett ki egy egyszerű regős tolla alól. Maga a történet Martel Károly idejével kezdődik, szent János napjának ünnepén, a rózsák virágzásának idején. A történet szerint amikor Martel fia számára feleséget keresett, minden tanácsadója menyasszonynak a Hungáriai Berta királykisasszonyt javasolta. A gondolatot tett követte, leánykérői Hungáriába mentek, ahol meg is kapták királyuk számára Berta királykisasszony kezét, akinek leírása a fenti költeményrészlettel tökéletesen kifejezhető. Ezen túl még hangsúlyozta gödröcskés arcát, bájos mosolyát, szőke, göndör haját, műveltségét, s jó szíve, kedvessége, szegények iránti gondoskodása volt az idegenek csodálatának központjában.
Történetünk tárgya népmeséink vonulatát követi: Hungária királyának és feleségének egy gyermeke volt, a gyönyörű szép Berta királykisasszony. A királyt Virágnak, feleségét Fehér Virágnak (más szóval: Béla-Virágnak) hívták. Miután a királyi pár fiatalkorában töltött valamennyi időt nyelvtanulás céljából a franciáknál, s meg is kedvelték e népet, leányukat minden habozás nélkül oda is ígérték a francia királynak. Útra indulásakor kísérőként a királynő saját pénzén megváltott idegen szolgálóját, annak leányát és férfirokonát is Bertával küldte, hogy állandóan vigyázzanak rá. Az idegen szolgáló leánya is gyönyörű volt, sokak szerint Berta mása. A következő rész a Fekete menyasszony ismert története. A gonosz boszorkány saját leányát csempészte a király nászágyába, Bertát pedig rokonával sűrű erdő közepébe vitette, hogy ott elpusztuljon. A leírás szerint abban az időben ott nemcsak medvék, de még oroszlánok is éltek. Bertán először egy remete könyörült meg, néhány darabka ocsús kenyérdarabot adva neki, majd útbaigazította az erdőben élő, jószívű rendőr és családja házába. Berta el is jutott a házhoz, ahol boldogan fogadták.
Közben a boszorkány leánya az ország kincseit mind magának akarta, keményen adóztatta a szegény népet, s általában gonoszul viselkedett környezetével. De két fiút is szült a királynak, aki ezért megbocsátotta viselkedését.
Végül eljutott Berta királyleány halálának híre Hungáriába, a királynő elment Párizsba, hogy számon kérje a királytól leánya sorsát. A király ekkor döbbent rá a csalásra, megkereste Bertát, a boszorkányt és férfi rokonát kivégeztette, két fia anyján megkönyörült, fiainak címet, rangot adott, viszont mindhármuknak el kellett hagyniuk a királyi udvart. Ezek után boldogan élt igazi feleségével, Berta királynővel. Berta halálának éve 783.
A rege első olvasásakor már a következő képek ragadják meg az embert:
1. Hungáriának már volt neve 783 előtt.
2. Hungáriának királya is volt 783 előtt.
3. Hungária királyi udvarát a rege kora legműveltebbjének tudja.
4. A Hungáriai Berta regéjét leíró regős korát megelőző verseléssel emlékezett meg róla, feltétlenül magasan művelt embernek kellett lennie.
5. Berta regéjét a nyugat-európai ismert mesék előképének tartják.
6. A rege lélektani tartalma csak a XIX-XX. század Európájában talál esetleg párjára.
7. A rege ősmagyar vonalvezetése és tartalma félreismerhetetlen. A Fekete menyasszony regéje csak magyar közvetítéssel került a Kárpát-medencén kívüli területekre, például Olasz (l.: Magyar Adorján Belraggio e Bianchina története[2] és Franciaországba, ahol az átvevőknek fogalmuk sem volt arról, hogy e történetek valójában a csillagos égen játszódnak le. Berta története még ezen is túl mutat: Európa meséi is magyar gyökerekből táplálkoznak.
8. A regében megjelenő rózsatiszteletet nem a Chartres-i, vagy Notre Dam-i építészetben kell keresnünk. E jelkép mély gyökerei a keresztes hadjáratokat jóval megelőző korban gyökereznek. Néhány ezzel kapcsolatos szempont:
a. Erdélyi Zsuzsanna által gyűjtött ősi magyar imádságok fehér rózsa Mária kezdetű imái ősemlékeinket szólaltatják meg a liliommal együtt.
b. Őseink istentiszteleti helyeként említik a rózsabástyát, melyben rózsapásztorok miséznek, s rózsalányok is vannak jelen.
c. A rózsa fordított alakja fényt jelent (pl. sárarany = fényes arany), s előkelő helyet kap a Szent Erzsébet legendákban.
d. A “rozetta” népi építészetünk szerves része, s innen vándorolt a Kárpát-medencén kívüli vidékre.
9. Berta királykisasszony, a szüleinek neve a B-R szócsoport része, amit Magyar Adorján ős avar-magyar nyelvjárásként tárgyal. A B, P, V-R szócsoport erőnnyel, s anyaggal kapcsolatos szavai fénnyel kapcsolatosak, s közeli rokonságban vannak a Palóc B,P,V-L szavakkal (Bar – Béla, Virág – világ, stb.).
Ezen ősavar nyelvi, majd az avar népi csoportban egyesülő avarok embertani jellegzetessége a göndör, szőke haj, s ezt csodálták nyugaton Berta királyasszonyon a legjobban.
10. Legutoljára, de nem legutolsó sorban: Bertának a nyugatitól elütő kedvessége, jósága, tiszta lelke magyar szellemiséget áraszt, s méltó párja szent Erzsébet királyleány legendájának.
11. A legenda Bertát hangsúlyozottan egy gyümölcsfa, vagy vadrózsa rózsaszín virágához hasonlítja. A vadrózsa avarjaink védősáncainak volt része, s bárhol megfordultak, védelmi rendszerük e szokást fenntartotta. Franciaországban utazva, úton-útfélen mára már elvadult rózsasövényekkel találkozhat az ember éppen úgy, mint hazánkban is. Csipkerózsika szép meséje ilyen környezetet tükröz. Nyelvünk az egyedüli, mely a rózsaszín szót a rózsából, illetve annak ősalakját virágzó vadrózsa színéből alkotta.
12. A legenda azt is elmondta, hogy Berta édesanyjának még született egy kislánya, akit Constance-nak nevezett, Berta jótevőjének emlékére, s ő lett Hungária királynője.
13. Idővel Berta királynő lett Charlemagne édesanyja.
Berta királykisasszony legendájának értelmében a Hungár Királyság már a 700-as években nemcsak megalapozott volt, de az európai királyi körök példaképének számított. Hogy ez valóban így lehessen, századokra visszamenően megalapozott, törvényes államhatalomnak kellett lennie hazánkban. A tényként említett esemény, hogy Constance lett Hungária királynője, a férfi-női örökösödés közötti egyenlőséget, s emelkedett társadalmi rendszer jelenlétét árulja el. Ez ősműveltségünk folyománya, hiszen első elindulásunk nyelve már magába foglalta a feleség fogalmát.
Az Árpád-i honegyesítés előtti Hungária és Franciaország közötti kapcsolatok bővebb fényt vethetnek az avarok hirtelen pusztulására is, ami ezek szerint nem hódítás, de „rokonlátogatás” eredménye kellett, hogy legyen, hiszen senki nem akadályozta meg a kincsek alatt roskadó társzekereket kísérő „rokonokat” abban, hogy átlépjék az országhatárt. Az avaroktól elorzott kincsek váltak később Charlemagne és a Római egyház hatalmának alapjává. Az avar kincsek ma is látható csodálatos példánya az Aachen-i dómban levő hatalmas örökmécs csillár, melyet szét kellett vágni ahhoz, hogy be tudják vinni a dómba. Viszont senki nem beszél az avarok hatalmas templomáról, melynek e csillár dísze volt, s arról a műveltségről, mely ezt létrehozta.
Charlemagne koronázási legendája is érdekes adatokat szolgáltat e korról. Népünk azon hite, hogy a Szent Korona önmagától száll az Isten kiválasztottja fejére, a következőképpen elevenedett meg Charlemagne koronázásán: egy püspök a háta mögé settenkedett, s lopta fejére a koronát, mintha Isten tette volna. Lopott legenda és lopott korona, settenkedő koronázás nem hozhatott áldást e király népére.
Farkas Gábor könyvtáros úr segítségével – kinek ezért őszinte hálámat fejezem ki – sikerült megtudnom, hogy Király Ilona Szent Márton című műve (Budapest 1929) foglalkozik e korral, s a “nagylábú Bertával”. Amerikában élve eddig nem sikerült e könyv nyomára bukkannom. Reméljük, hogy valaki bővebb kutatás tárgyává teszi Berta királylány elfelejtett magyar mondáját, s ennek tükrében átértékeli a nyugat-európai híres legendákat is.
Az 1240-es legenda Bertát “debonnair”-nak nevezi. Későbbi legendái hozzák kapcsolatba a pogány Berchta lúdlábú istennővel. Ugyan ebből a korból hozzák kapcsolatba -- a magyar népmesékből jól ismert -- aranyat fonó királykisasszony alakjával.
A Pallas Nagy Lexicon alanti, Bertával kapcsolatos bejegyzései között figyelmünkbe ajánlom a következőket:
a. 2. pont: “…vagy valamely magyar királynak a leánya…”
b. Az 1. pontban említett Kent folyónevei a legősibb magyar nyelvi rétegeket őrzik.
c. Az említett ófelnémet Berchta, Perahta nevek ősavar fénnyel kapcsolatos értelme az átvétel idején még ismert volt, s e szerint magyarázták.

Berta (ófelnémet: Berchta, Perahta a. m. a fénylő), több középkori félig-meddig mondai nőnek neve. E néven ismeretesek még:
1. B., Szent (Edithberga), Charitbert frank király és Ingoberga leánya, 560-ban Ethelbert, Kent királyának neje lett. Férjét és alattvalóit a keresztény vallásra térítette, amiért az egyház szentté avatta. Emléknapja: jul. 4.
2. B. (Bertrada, Berthe au grand pied, a nagylábú B., a fonó B.), Nagy Károly mondakörében Charibert laoni grófnak vagy valamely magyar királynak leánya, Kis Pipin neje. Franciaországba való utazásakor gonosz kísérője a megvesztegetett szolgáknak adja át, megöletés végett, saját leányát pedig összeházasítja Pipinnel. A király egy vadászat alkalmával fölfedezi a valódi B.-t és nőül veszi. E házasságból született Nagy Károly. Így a mese, mely pogány Berchtára, a hattyú- vagy lúdlábú istennőre emlékeztetett. Francia és burgundi templomok még ma is látható a Peine Pédauque (a. m. Regina pedi aucoe) kőszobra. Számos költemény is emlékszik meg róla. Ő reá vonatkoznak e közmondások: Al tempo que B. filava, Die Zeit ist hin, wo B. spann, Ce n' est plus le temps ou Berthe filait, melyek az arany kor letűntét sajnálják. V. ö.: Simrock B., Die Spinnerin (Frankf. 1855). V. ö. Bertha 5.
(Megjelent: Magyarságtudományi Értesítő, 2002. évi 13.sz. 37.old.

2012. december 30., vasárnap

Amit a világ tud, a magyarok viszont nem – őstörténetünk bemutatása világszerte

A világ régen tisztában van hazánk igaz történelmével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tárgyi bizonyítékok, kiállítások, a megjelent újságcikkek, amelyek néhol, itt – ott elakadtak…
2007. Városi Múzeum, Berlin
Arany Griffek emlékeinek nevezték a németek azt az elképesztően gazdag kiállítást, amelyet 2007-ben Berlinben mutattak be, a német archeológiai intézet rendezésében. Az öt kilós katalógus, amit kiadtak erre az alkalomra könyvművészeti remekmű, mert a bemutatott aranytárgyak, szinte megfogható érzékletességgel szerepelnek a sík papírlapon. Eurázsia 33 nagy gyűjteményéből állították össze azt a kiállítást, amelyet egy nap alatt még futólag sem lehetett áttekinteni. Kazakisztán, Ukrajna, Tuvai Köztársaság, Oroszország, Irán, Németország, Magyarország, Románia múzeumai szállították a gondosan kiválogatott anyagot. Amint a prospektusból látom, a kazakisztáni Air Astana légitársaság szállította Berlinbe és vissza a kölcsönadó múzeumokba, mert ezáltal is segíteni óhajtották azt a sok nehézséget átélt szkíta utódnépet, akiknek országában a németek a szkíták területi központját látják. Münchenből a bajor HYPO Bank adta kölcsön szkíta aranytárgyait, mivel ez a bank egyik fő feladatának tekinti cégének aranyfedezettel való ellátását, s ehhez a legkézenfekvőbb kincsegyüttes a szkíták aranykincse. A katalógus bevezetőjét Dr. Frank-Walter Steinmeier kultuszminiszter írta, aki nemcsak megköszönte a kölcsönadó országok segítségét, de leírta a német tudomány állásfoglalását is a szkítákkal kapcsolatban, vagyis, hogy a szkíták Eurázsiában évezredeken át tartó idők alatt uralkodó népcsoport voltak, sma EURÓPÁBAN a magyarságot lehet utódnépéül tekinteni, akik megtartották az eredeti, agglutináló nyelvüket is.
Dr. Frank-Walter Steinmeier
Gyakorlatilag leírta a magyar őstörténet főelvét: ázsiai eredetünket kazahsztáni figyelőállással, nyelvünk ősi voltát, s egyetemesen azt az eredeti európai nézetet, amely szerint a magyarok ősei szkíták voltak, egyazon nyelvcsaládba tartoznak és a magyarság kárpát-medencei hazája és Belső-Ázsia közötti út Európa kulturális feltöltődésének útja volt.
2008. HYPO BANK, München
Ezek után 2008-ban megnéztem a bajor HYPO BANK rendezésében az ATTILA és a Hunok című kiállítást, amely német pontossággal mutatta be a mai őstörténetünket… A HYPO Bank székhelye München belvárosában van, s maga egy hatalmas palota. Ebben foglalt helyet az óriási kincsanyag, amely főleg magának a Hypo Banknak tulajdonát képezte, de sok kölcsöntárgyat is összehordtak. Ugyancsak több kilós maga a prospektus, amelyet kiadtak, és amelyben feltűnően dominál az aranyba foglalt gránát, a hunok kedves ékköve, amelyet a magyar nők Jézus vérének tartanak.
2006-2008. Tibold László gyűjteménye, Magyarország
2005-2008-ig hordtuk körbe Magyarországon azt a 100 képből álló kiállítást, amely kinagyított fotókon mutatta be a szkíta örökséget, kurgánonként, áttekinthető, közérthető feliratokkal. A fotókat Tibold László, külföldön élő hazánkfia fényképezte eredeti helyszíneken, s itthon Dr. Pap Gábor és Dr. Bakay Kornél professzorok szakavatott közvetítésével jutott el őseink emléke a kiállítások nézőihez, szívükhöz, tudatukhoz. Végül a Műemlékvédelmi Felügyelettel szerződést kötve, a több példányból egyet – képeket és tárgyi anyagot – az Edelényi Önkormányzat tudtával és köszönetével az EDELÉNYI Koburg-kastély lovagtermében helyeztük el, s ahol CSODASZARVAS címmel sokáig látható volt. Most renováljak a kastélyt, gondolom, utána újra láthatóvá válik, mert, ha máshol nem, a végtelen hosszú, világos folyosókon alkalmasan elfér, és a szkíta kincseknél szebb látványt nehezen lehet elképzelni. Ezt az állandó kiállítást Dr. Bakay Kornél mutatta be, s kiemelt egy gondolatot: „Az edelényiek elsők az országban, akik befogadták őseiket…” Szeretném megemlíteni, hogy a Csodaszarvas c. vándorkiállítás nyitányát a Magyarok Házában rendezte meg Tibold Makk László, s Dr. Pap Gábor nyitotta meg.
2009. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
magyar-nemzeti-muzeum
A HYPO Bank szívesen elvitte volna az Attila-kiállítást, még 2008-ban, az Attila-év alatt Magyarország bármely múzeumába, hogy méltóan ünnepeljük meg mi is itthon Attila nagy királyunkat, azonban pénzhiányra hivatkozva erre nem volt politikai kedv, vagy a tudományos elit nem érzett elég szakmai indítékot az Attila (Atilla)-év méltó megünnepléséhez. Végre 2009. március 25. és május 31. között megrendezésre került a magyar kiállítás is, Szkíta Aranykincsek címmel a Nemzeti Múzeumban. Nálunk is az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta, és öt ország kölcsönözte az anyagot, de sajnos végül Romániából valami miatt nem érkezett meg a küldemény.
A tárlókban és vitrinekben látható anyag tematikus műgonddal van összeállítva. Gondot fordítottak arra, hogy a közismert, emblematikus műremekek köré vadonatúj, eddig hazánkban soha be nem mutatott tárgyak is bemutatásra kerüljenek. Itt ismertem meg a szkíta pecsételőt, amelyhez hasonlót soha nem láttam, mert teljesen hasonló küllemű tárgy a Nungál pecsételővel, amely Krisztus előtt jópár ezer évvel készült. A kis fém pecsételőnek mintegy 10 cm hosszú nyele volt, szépen meghajlítva, ahogy mondjuk kézhez való módra. Ugyancsak felfedeztem egy folyamatábrát mutató arany sorozatot, szinte képregényi pontossággal, a hal gúnyába öltözött hercegnő és a Turul nászának történetét. Meghatottan álltam a Zöldhalompusztai Aranyszarvas eredetije előtt, testvérei a filipovkai kurgánban századokig álmodoztak arról, hogy egymás mellé kerüljenek a Kárpát-medenceivel.
zoldhalompusztai aranyszarvas
A kiállítás mellett a falon kettős kísérő szöveg olvasható. Világos felületen a mai történészi felfogás alapján megírt szkíta világ ismertetése, a sötét felületen Hérodotosz szövegét idézték a Szkítákról írt könyvéből. Én az első pár felirat elolvasása után Hérodotosznál maradtam, s hálásan gondoltam arra a munkatársra, aki bevonta a régi történetírót a kiállítás-kísérőbe, mert ez igazi élményt jelentett.

Cifra nyomorúság!

Egész egyetemes történelmünk, felháborító, sőt égbekiáltó gazságaival megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy az emberi faj (legalábbis ami a nagy többséget illeti) távol áll attól az evolúciós szinttől, ami számára és élő környezete (az ökológiai rendszer) számára is egyaránt ideális lenne. Az idea ismert, csak éppen „senkit” sem érdekel, mert nem fűződik hozzá érdek. Abban a pillanatban viszont, ahogy érdekeltté lesz téve, azonnal érdeklődővé válik majd minden érintett.
Ma, az emberiség túlnyomó része olyan hamis érdekek által manipulált tudattal, s torz személyiséggel rendelkezik, mely nem képes hitelesen értékelni, sem magasabb szintre fejlődni. Természetesen nem az iskolázottság fokára, vagy a 21. századi civilizációs normáknak megfelelő képzettségre gondolok, hanem valami ettől sokkalta fontosabbra. Ez a valami, pedig nem más, mint bölcs előrelátás, őszinte helyzetértékelés és lelki fejlettség, ami egy másfajta (szerintem magasabb szintű) tudatállapotból fakad. Ebből az állapotból lehet csak továbblépni a következő, még magasabb szintre.
Ha az emberiség többsége rendelkezne az úgynevezett „Krisztus tudattal”, a Jézusban először, elsőként megszületett tudatossággal, ez esetben még talán értelme és pozitív eredménye is lehetne a demokratikus berendezkedésű társadalmakban lehetővé tett szavazásoknak.
Szép dolog a szabadság, kérdés hogy mikor érik rá meg az ember. Ha ugyanis a lelki és szellemi érettség előtt biztosítjuk a választás szabadságát, akkor bizony pontosan oda jutunk, ahol jelen pillanatban állunk. A part végére, ahol, talpunk alól egyszerre csak eltűnik a talaj!
Nincs aljasabb és istentelenebb annál, mint a fokozatosan szenvedélybeteggé (és így függővé) tett társadalmat álságos módon szavaztatni arról, kíván-e élni a demokratikus, többségi jogon szerzett élvezet hajszolás, egyébként természetellenes és egyben önpusztító lehetőségével! Kétség nem férhet hozzá, válaszuk igen lesz. Az „étvágycsinálók” pedig, akik az eredményes befolyásolás által irányítják és „építik” jelenünket, jövőnket, minden áron el akarják hitetni velünk, hogy a demokráciában sok egyébbel együtt (mint szabad embereknek) ez is mind, törvényesen jár. Arról felejtenek csak el tájékoztatni, hogy mi az az ár, melyet mindezért meg kell majd fizetnünk, mégpedig kollektíven, tehát annak, a demokrácia írott szabályai szerint figyelmen kívül hagyható kisebbségnek is, mely történetesen ehhez nem adta beleegyezését, támogató szavazatát.
Mivel ugyanannak a természetnek vagyunk eltartottjai és megtűrtjei, nekünk, kisebbségi sorsra jutottaknak is osztoznunk kell az esztelen többség tragikus sorsában, pokolra szállásában. Tetszik, vagy nem, az emberiség különféle nációi ugyanabban a cipőben járnak, együtt kell majd hordoznunk keresztjét közös megpróbáltatásainknak. Mindez persze semmiképp sem minősíthető igazságosnak (annál inkább demokratikusnak), és éppen ez az, amiért el kell tűnnie a mostanra leszerepelt demokráciának, hogy helyét átadhassa a Teokráciának, az Igazság Uralmának. Ehhez azonban, a megbocsátás kegyelme előtt még vezekelnünk kell!! Azoknak is, akik csak passzív szemlélői, vagy kiszolgáltatott áldozatai voltak a jelenleg még működő világrendnek!
Túlpörgött, és az emberiség számára már szabályozhatatlanná vált civilizációnkban rövidesen kiderül majd, hogy amit áldásosnak ítéltünk, s gyermekeink számára is (mint folytatásra érdemest) megjelöltünk, okozza legemlékezetesebb kudarcunk, s újabb, három nemzedék által is megélendő szenvedésünk. Furcsa ellentmondásként van jelen napjainkban a felgyülemlett és alkalmazott tudás, valamint az ettől jól megkülönböztethető, és oktalan mód mellőzött bölcs előrelátás. Istentől elvadult világunk hajszolt embere ma is (mint mindig) olyan trendeket és téveszméket követ, melyek közül egy sem igazolható az Isten Teremtési Törvényei szerint, holott, csakis ezek mindenhatók és örökérvényűek.
Korunk embere mesterfokon sajátítja el röpke élete során az önzést, melyhez, ha esztelenség párosul, megtermi sok ezernyi romlott gyümölcsét. Had említsek ezekből néhány, az Isten által elgondolt, s angyalai (teremtő eszközei) által létrehozott élővilágunk elpusztítására kiválóan alkalmas, tipikusan emberi viselkedést.
Környezetromboló ipari tevékenység, fegyveres konfliktusok ismétlődő kirobbantása, nukleáris energia békés és hadászati célú alkalmazása, természetidegen anyagok rendszeres használata a lakókörnyezetünkben és a háztartásokban, gépjárművek használata a szabadidős és a szórakoztató tevékenységekben, valamint a szükségletet többszörösen meghaladó, s helyette az igényeket szem előtt tartó, pazarló életvitel. Ezen, az ostobaság ékes bizonyítékaként tetten érhető eltévelyedésen már csak egyetlen gyógykezelés segíthet, az a drasztikus válaszlépés, melyet a természet erőinek (a 4 elemnek, mint a „végső idő” apokaliptikus lovasai közül valóknak) féktelen tombolása valósít meg.
Jelenünk és jövőnk szervezői, közös sorsunk tanult (pontosabban ki-tanult) irányítói rendszeresen összejönnek Földünk valamely zugában, hogy ország-világ előtt kinyilatkoztassák, miszerint a fejlődés és a jólét fenntartható. Teszik ezt oly öntelten, hogy az már önmagában is istenkísértés, nyílt hadüzenet az Örökkévaló jóakarata ellen! Valóban fenntartható e fejlődésnek titulált esztelenség, mely szerintem hatékony öngyilkossági és gyilkossági kísérlet? Meddig vajon, és mi lesz a végeredmény?
Válaszom a következő. Tudománytalanul, pusztán a józanészre és a jó lelkiismeretre hagyatkozva is nyilvánvaló számomra (és bizonyára mások számára is), hogy ez a fajta akaratosság esztelenül veszélyes, s előbb-utóbb (véleményem szerint előbb, mint azt bárki is gondolná) globális tragédiába torkollik.
Mindenfajta ármány, erőszak és vérontás Isten ellen elkövetett gaztett, és Fia ellen elkövetett árulás, bárhogy is magyarázzuk, idealizáljuk! Biztos, hogy az, amikor egy intelligens teremtmény érdemtelenül birtokolva, öncélúan, élő és érző környezete ellen felhasznál egy veszedelmes ismeretet, az nem a lét Teremtője által kijelölt út, és irány! Pusztán egy lehetséges, de mindenképp elvettetésre ítélt variáns azon számtalan lehetséges közül, mely a teremtményi szabad akarat oktalan gyakorlásának, az Isten tökéletes (hibátlan) Akaratával szembeszegülő viselkedésnek intő példája. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező évtizedekben a világ és eddigi életkörülményeink gyökeresen (minden képzeletet felülmúlva) megváltoznak, s e miatt az emberiség átkosnak ítél majd számos, korábban még áldásosnak tartott dolgot.
A földi lét domináns fajává lett tékozló emberiség mostanra már oly hatalmas adósságot halmozott fel az anyatermészettel és Teremtőjével szemben, hogy annak kiegyenlítését tovább már nem halogathatja. Meg kell fizetnie a tartozást. Ne lepődjünk hát meg azon, ha rövidesen százmilliók tapasztalják meg azt, hogy nincs tovább!

Palánkai József