A következő ismertetés nem tudományos igényű. Az átlagos
tudással, képzettséggel rendelkező olvasóinknak szántuk, ismereteik
bővítése céljából. A leegyszerűsítés miatt a szakemberek egyes
állításainkat vitathatják, de mert csak a lényeg bemutatása a célunk,
ezért a komolyabb, mélyreható ismertetéseket mellőzzük.
A tudatbefolyásolási technológia már jó ideje ismert. Az élet minden
területén alkalmazzák is. Katonai vonatkozásban a kuvaiti-iraki
háborúban (1991) eredményesen vetették be, majd kísérleti szinten
Ruandában a hutu-tuszi polgárháborúban szintén “rendkívül eredményesen” –
legalább egymillió áldozattal alátámasztva – alkalmazták (1993 – egy
átlagosnak nevezhető törzsi háborúból páratlan tömegmészárlást
csináltak.) A tudatmódosítás technológiái közül a műholdas technológia
és a rádiófrekvenciás technológia bizonyult a legeredményesebbnek. A
megnevezett két eseményt azért emeljük ki a sok más művelet közül, mert
eredményesek voltak, és mert példaértékűek a két rendszer
összehasonlítása vonatkozásában. Akiket ezek a megoldások komolyabban
érdekelnek, a Világhálón és más forrásokból az alapvető ismereteket
megszerezhetik.
A Kuvaitban használt rádiófrekvenciás tudatmódosító technológiával,
illetve a Ruandában alkalmazott műholdas-ionoszféra tükrözéses
technológiával sikerült elérni a várt eredményeket, de nyilvánvalóvá
váltak a rendszerek hibái is. A rádiófrekvenciás tudatmódosítás
feltétele a megcélzottak kapcsolata a megfelelő frekvenciával,
valamilyen hírközlő rendszeren belül. Ha ez megtörténik, viszonylag
olcsón végrehajtható a művelet. A műholdas-ionoszféra tükrözős
technológia nagyon sokba kerül, és szabályozása nagyon körülményes, de
jelenleg a leghatásosabb. Mindkét rendszer – és minden más tudatmódosító
rendszer – hibája az általános, mindenkire kiterjedő hatás. Nem
szelektívek. A nyolcvanas évektől a szelektivitás kutatása került
előtérbe, különösen a katonai felhasználhatóság miatt. A saját erők
kivonása a hatások alól (reménytelenség érzése, depresszió,
agresszivitás, stb. – a későbbiekben ismertetve) kulcskérdéssé vált.
Az emberi agy működése
Az agy az élet és a tudat vezérlő egysége/szerve. Több mint száz
milliárd idegsejtből áll, melyek mindegyike képes akár tízezer
idegsejttel is kommunikálni. Így az agy egymással kommunikáló sejtek
halmaza, de ezek a sejtek nincsenek egymással szoros kapcsolatban. A
neuronok az aktív agysejtek, ezek munkáját a támogató sejtek segítik. A
neuronok elektromosan is aktívak, EEG műszerrel mérhető az aktivitásuk.
Az EEG mérések kimutatták, hogy az agy 1-20 Hz közötti, igen alacsony
frekvenciás elektromos hullámokat állít elő. Az agy védelmi rendszere
az ilyen alacsony elektromos hullámokkal szemben nem eléggé erős, mert
maga is ezen működik. Ebben a hullámtartományban van egy veszélyesnek
nevezhető 7.8 Hz-es tartomány, melyet Schumann frekvenciának is
neveznek. Az agy alfa és théta állapotának a határain ezen a frekvencián
működik. Ez a hullámhossz a hipnotikus állapot hullámhossza, és az
álom és az ébrenlét köztes állapota (ez a HAARP-technológia működési
hullámhossza is). Ha az agyat ilyen frekvenciájú elektromos sugárzás
alatt tartják, az erősségétől függően az információk beültetésétől a
legszélsőségesebb cselekedetekig mindenre utasítható. Ez a frekvencia
belép az agy elektroenkefalogrammikus (EEG) rendszerébe, és akár a
végletekig felkorbácsolhatja a negatív érzelmeket, a félelmet, a
rettegést, a totális reménytelenséget. Az agyi receptorok (jelfogó
rendszerek) igyekeznek fenntartani az agy normális állapotát, és
befolyásolás esetén lezárni a közvetítő csatornákat, hogy a negatív
behatás ne okozhasson katasztrófát. Több mint húsz agyi receptort
ismerünk, mindegyiknek megvan a sajátos funkciója, de szinte mindegyik
egy-egy hangulati-érzelmi funkciót is betölt. Ha a 7.8 Hz-es
elektromágneses hullámot összekapcsolják az agyi receptorok működését
befolyásoló anyaggal (szervezetbe juttatott aktiváló, működést
befolyásoló anyaggal), az emberi agy a teljes kiszolgáltatottság
állapotába kerül. A 7.8 Hz-es elektromágneses frekvencia a természetben
is előforduló sugárzás, de általában olyan gyenge, hogy nem
befolyásolja az agy működését, a receptorok aktivitásának köszönhetően.
Az aktiváló anyag
A szelektivitást a célterületen csak úgy lehet megoldani, ha a védeni
kívánt embereket mentessé tesszük a káros sugárzás hatásaitól. Ez
rendkívül bonyolult művelet, de megvalósítható több, különleges eljárás
alkalmazásával. Sokkal egyszerűbb az a módszer, mely a támadni kívánt
embereket teszi alkalmassá egy alacsonyabb szintű sugárzás általi
vezérlésre. Ezért az agyukat olyan állapotba kell hozni, hogy az
átlagember számára csak kedély-hullámzást előidéző sugármennyiség
esetükben teljes értékű tudatmódosítást eredményezzen. Legegyszerűbb
megoldás az, hogy azt az anyagot, melyet már kidolgoztak és ismernek (de
még kísérleti stádiumban van), bejuttatják a támadni kívánt emberek
szervezetébe. Az aktiváló anyag az agy védelmi rendszerét kiiktatja, az
agyi receptorok (jelfogók) a sugárzott frekvenciákat közvetítik. Így
kisebb sugárzó erővel is jó eredményeket érhetnek el. A mennyiséggel
szabályozható a hatóerő. A védendő emberek esetében a normális állapot
fenntartására elég a kedélyjavító gyógyszerek szedése. Kirívó esetként
megvalósítható az is, hogy egyetlen ember agyi védelmét kiiktatják az
aktiváló szerrel, és olyan mennyiségű irányított sugárnyalábba helyezik
(hordozható készülékkel), hogy bekövetkezik a tragédia. A teljesen
normálisan viselkedő személy egyik pillanatról a másikra öngyilkos
lehet. A politikai foglyok esetében szintén használatos ez a módszer, az
öntudatot és a tartást teljesen felszámolhatja. Megfigyelték viszont,
hogy az erős hit, vagy a fanatizmus képes oly mértékben fokozni az agy
belső energiatermelését, hogy nem érhető el a kívánt befolyásolás.
A kísérlet kérdései. Első: mikor, hogyan és mennyit. Második: hogyan
tehető rendkívül ellenállóvá az aktiváló anyag (hőhatás, vegyi anyagok,
időállóság, sugárzások, stb.). Maga az aktiváló anyag nem okozhat
semmilyen élettani elváltozást, mérgezést még akkor sem, ha nagyobb
mennyiség kerül a szervezetbe. Laboratóriumi vizsgálatok során se
lehessen mérgezést megállapítani.
A magyar tudós kutatási területe
A magyar élelmiszer-ipari kutatók és laboratóriumok munkája
világviszonylatban elismert, ezért részletkérdések megoldása miatt
bevonták a kutatásokba a magyarokat is. A nevezett kutatónak és
munkatársainak a feladata az volt, hogy tisztázza az aktiváló anyag
viselkedését az étolajban. Az étolaj minden felhasználási módjában.
Nehéz feladat volt, mert kevés élelmiszer van olyan hatásoknak kitéve,
mint az étolaj. A magyar kísérlet sikeres volt. A kutatókkal a munka
megkezdése előtt közölték, hogy egy titkos kutatásról lenne szó, és a
békesség, az élhetőbb világ kialakítása a célja. Forrongó térségek
békéjét kívánják ezzel a módszerrel elérni (valójában erre is
használható lenne). A velünk megbeszélést folytató kutatónak az tűnt
fel, hogy szinte kivétel nélkül zsidók jöttek a kutatást megrendelő
országból. Ez óvatossá tette, és lassan megvilágosodott előtte az igazi
cél. Tudta, hogy valamit tennie kell, de nem volt kihez fordulnia.
Minket talált – a közvetítőnket ismerve – alkalmasnak arra, hogy
elmondja ezt a gondját. Az egész művelet ismertetése és a
hatásmechanizmus leírása az elbeszélése alapján készült. Kísérleti
anyaggal is rendelkezett, de annak sorsáról nincs tudomásunk.
Bejuttatási módszerek
Miért épp az étolajjal kísérleteztek? Mert olyan területen kívánták
alkalmazni, ahol a lakosság nem eszik disznózsírt. Mert szinte minden
esetben élelmiszerekbe keverve juttatják el az anyagot a
célszemélyekhez, illetve a célterületre. Ruanda esetében kihasználva a
polgárháborús helyzetet, teljesen tönkre tették az élelmiszer termelést
és feldolgozást. Ezt követően megkezdődtek az élelmiszer szállítások,
segély címén. Ezek az élelmiszerek tartalmazták a kísérleti aktiváló
anyagot. Ezért nem fordítottak gondot az elosztásra sem, vitte aki
tudta. A lényeg az volt, hogy megegyék, és ezt meg is tették. A kísérlet
azonban nem sikerült, mert az akkori aktiváló anyag nem volt
megfelelő, ezért emelni kellett a sugárzás energiaszintjét, és az
eredmény önmagáért beszélt. Ebben az esetben a liszt volt a hordozója
az aktivátornak, mely nem volt működőképes. Valami kiszivároghatott,
mert pár évre rá, amikor Észak-Korea élelmiszer-válságba került, az USA
felajánlott számára élelmiszer segélyt (sok ezer tonna lisztet), de a
koreaiak elutasították. Inkább a kínaiaktól vásároltak hitelbe rizst és
búzát. Így azután Észak-Koreából nem lett Ruanda II. A mai helyzetet, a
HAARP és az Echelon-rendszerek fejlesztéseit és a nagy központi
rendszerbe történt integrálását, és a digitális műsorközvetítő
rendszerek veszélyeit a folytatásban ismertetjük. Kevés anyag áll a
rendelkezésünkre, ezért minden információt köszönettel fogadunk.
V. István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése