2012. május 7., hétfő

A kollektív tudat

A nagy érzelmi impulzusok különleges energiákat szabadítanak fel azokban az emberekben, akik képesek szellemi életet is élni. Ezek az energiák épp úgy nem semmisülnek meg, mint ahogy minden más energia sem. A szellem útjain elindulva elérkeznek egy közbenső állomásra, melyet – az egyszerűség kedvéért – nevezzünk kollektív tudatnak. Ez az egész emberiség sorsát meghatározó kollektív tudatnak nevezett energia folyton változik a beérkező érzelmek által betáplált energiák függvényében. A tudat alatt működve minden érzelemmel bíró ember szellemi tevékenységét befolyásolja, csak azok mentesek ennek az energiának a hatásától, akik képtelenek szellemi, pontosabban: magasabb rendű szellemi tevékenységre, akik az anyagi világ rabjai. Az erős szellemiséggel (lélekkel) rendelkező emberek az energiáik egy részét ebből a ki nem apadó, de a töltet milyenségét meg nem változtatható energiafolyamból merítik, és csak a kisebb részét az anyagi világ másodlagos energiahordozóiból. Az anyagi világ embere minden energiáját az anyagi világból meríti, lényegében egy ketrecben él, még akkor is, ha az összkomfortos. Bármilyen gazdagnak is hiszi magát, rendívül szegény, mert a tudatát manipulálva azt tesznek vele, amit akarnak.
Ez egy igen rövid és csak gondolatébresztésnek szánt ismertetése egy elméletnek, de ezek ismerete nélkül nem tudnánk meghatározni azokat az eseményeket, melyek világunk mai állapotát előidézték, és a közeljövőben rendkívüli eseményeket fognak okozni.
Az elmúlt évszázadokban igen kevés jó (pozitív) és igen sok rossz (negatív) energiát küldtek az emberek a kollektív tudatba. Azok a szörnyűségek, melyeket ismerünk, és azok is, melyeket nem, nem múltak el nyom nélkül, súlyos negatív érzelmi impulzusokként raktározódtak, és élnek, működnek, befolyásolják a sorsunkat. Elégtételt követel a kollektív tudat, az igazság kiegyensúlyozott rendjét akarja visszaállítani.
Egyetlen példával (a sok ezer közül) bizonyíthatjuk a kollektív tudat óriási erejét. Drezdát 1945. február 14-én az angolszász légierő bestiális módon elpusztította. 560 ezer (ötszázhatvanezer) ember égett el elevenen ezen a napon, többségük kisgyermek és édesanya (ebbe a hadiipar nélküli városba irányították a gyermekükkel menekülő nőket). Ezen a napon olyan óriási negatív energia áramlott a kollektív tudatba, mely annak egyensúlyát negatív irányba tolta el. A gyermekeiket átölelve elégő édesanyák halál előtti érzelmi impulzusa egyenként is óriási, de összeadódva elképzelhetetlenül nagy.
Ezt a sátáni bűnt az elkövetők tagadták, és minimalizálták az áldozatok számát (30 ezret ismertek be). Ma már mindenki tudja az igazat, és nem a győztesektől. A többi hasonló bűnnel együtt (Hirosima, Nagaszaki, bűnös háborúk, haláltáborok, népírtások, az igazak üldözése) ez is a kollektív tudatunk részévé vált, mindannyian érezzük (többé-kevésbé) azt az iszonyatot, melyet ezek a bűnök az akkori áldozatokból kiváltottak és amit azok a kollektív tudatba küldtek. A bűnösök kiléte is ismert, mert ez is az impulzus részeként örökre megőrződött.
Jézus a kollektív tudatról szólt akkor, amikor a következőket mondotta: Mert nincs olyan rejtett dolog, mely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, mely ki ne tudódna, ismertté ne válna.
A bűnözök is ismerik ezt az elméletet, bár nem a szellemi világhoz tartoznak. Ezért a lényegét fel nem foghatják, és csak a látható jelekkel operálhatnak. A bűn is iszonyatos volt, és a büntetésnek is annak kell lennie. Ezt elkerülni akarva, olyan képeket vetítenek a világ elé, melyben azok az elemek szinte kivétel nélkül megvannak, melyek az általuk elkövetett iszonyat képei. Tűz, hamuvá égett emberek, rabság, kínhalál, deportálás, megbecstelenítés, tömeggyilkosságok. Ezek a képek valóban ott vannak a kollektív tudatban, de a bűnözők személyi kisugárzása is, mely rendkívül sátáni. Ezt is ki akarták vetíteni másokra, de sikertelenül, és csak a szellemiség nélküli emberekre, az anyagi világ rabszolgáira volt hatással. Az álarcok, amit a bűnözők magukra öltöttek, az elmúlt évek eseményei folytán foszladoznak. Az emberi jogok bajnokaiból, a szabadság hirdetőiből, a jóléti társadalom megteremtőiből gyarmatosító tömeggyilkosok, elnyomók, diktátorok és a személyi szabadságjogokat két lábbal taposó sátánfajzatok lettek, mert összeomlóban van a gazdaságuk, az egyetlen életlehetőségük.
A világ népei a lehulló álarc mögött most ismerik fel azt a sátáni pofát, melyet a kollektív tudat megőrzött és minden ember számára kisebb-nagyobb mértékben továbbított is. Az iszonyat képe ez, de már nem erős és a maradék ereje is gyorsan fogy. Ahogy fogy ez a maradék erő, úgy lesz egyre sátánibb a torz pofájuk, és úgy mutat rájuk mindenki: Ti vagytok minden iszonyat forrása, minden lelki bajunk eredője.
Amilyen a bűn volt, olyan lesz a büntetés is, melynek az ideje már nagyon közel van.
Kassai Ferenc



Sokkolta a közvéleményt - kezdi a cikket a zsidó újságíró. Szerintünk a nevetés sokkolta csak a népeket, mert ez csak a zsidókat sokkolta maximum. Történt ugyanis Belgiumban, hogy egy ismeretlen személy, egy vonat hangosító berendezését használva a következőket mondta:
"Köszöntjük önöket az auschwitzi járaton. Megkérjük az összes zsidót, hogy Buchenwaldban szálljanak ki".
Mire a kalauz a hangosító helységhez ért, az ismeretlen eltűnt.
Ezek szerint még van olyan, akinek van humora. A zsidók állandóan Auschwitzoznak, de ha valaki rajtuk kívül felemlegeti, vagy nem a legnagyobb siránkozás közepette említi meg, akkor egyből üvöltenek. Lehet is visítani, mert az embereknek már annyira elege van ebből az egész holokausztozásból, hogy egyre gyakrabban fognak viccelődni rajta. Főleg azért, mert az egyre nyomorúságosabb körülmények között élő emberek kivétel nélkül tudják, hogy a világ legjobb állásaiban kizárólag ezek leszármazottai csücsülnek.
A sértegetés nagymestereire a legjellemzőbb, hogy állandóan kritizálnak másokat, de a legkisebb kritikát sem bírják elviselni. Pedig készüljenek fel rá, mert lesz még részük benne bőven.
Fenyvesi Szabolcs

Hitlert is a háttérből gazdag zsidó családok támogatták a cégeikkel, vagyonukkal, hogy eljátszhassák a jó és rossz harcát, és azt a világháborút, amiből szintén nagy hasznot húztak a világuralmukkal és a gazdasági érdekeikkel. Itt egy írás, ami ehhez kapcsolódik. Nem tudni, hogy mennyire hiteles, de vannak benne elgondolkodtató részek. Ebben a témában itt láthatsz egy filmet.
Matthew Henry Halton (1904-1956) kanadai újságíró és rádióriporter 1933. április végén – három hónappal Adolf Hitler hatalomra kerülése után – elegyedett beszédbe egy Londonba látogató, Németországban élő öreg rabbival. A nyilatkozat a Border Cities Star című lap 1933. április 27-i számában jelent meg.
A rabbi többek között a következőket mondta:
„A zsidók voltak az egyedüliek, akik nem szenvedtek a háború befejezése óta a Németországot sújtó gazdasági bajok következtében.”
„Németországban két hónappal ezelőttig a zsidók majdnem teljes mértékben uralták a sajtót, a tőzsdét, a nagyáruházakat, a színházakat, a mozikat és a luxustermékek kereskedelmét. Mindezek a területek azok, melyeken értéket állítanak elő és a közvéleményt formálják – és minden a zsidók ellenőrzése alatt állt, akik általában hivalkodással és közönségességgel irányítottak.”

„Ami most történik (vagyis a nemzetiszocialisták hatalomra jutása óta), az nem más, mint a fiatal Németország lázadása a közönségesség és a mocsok ellen, mely Berlin szennyes éjszakai életét is jellemezte – melyért a zsidók felelősek. A fiatal Németországnak elege van a néger zenéből, a néger táncból, a homoszexualitásból és a leszbikusságból, elege van a föld alatti bárok meztelen táncosaiból, az éjszakai bűntanyákból, elege van a zsidó plutokrácia közönségességéből, és a fiatal Németország szenvedélyesen rázza le magáról a háború utáni évek szexőrületét is. Ha Hitlernek sikerül megtisztítani Németországot az elmúlt 15 év mocskától, akkor a zsidók minden megtévesztése és erőfeszítése hiábavalónak bizonyul.”
 http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/1386-egy-rabbi-a-hitleri-nemetorszagrol

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése