2014. április 6., vasárnap

Aki másnak vermet ás...


Az antifasizmus elveszítette politikai szalonképességét. Úgy jártak, mint a közmondás is tartja, hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele. Különböző elnevezésű szektoraik magalakulásuktól kezdve mindig azon mesterkedtek, hogy a nekik nem tetsző személyeket és közösségeket fasisztának kikiáltva ellenszenvessé és vállalhatatlaná tegyék az élet minden szintjén. Eszközökben soha nem válogattak és minden idegen, magyarellenességüket nem is tagadó külföldi társulattal összefogva léptek fel a magyar hazafias gondolkodásúakkal szemben. Lényegében azok tömörülése minden hazai antifasiszta szerveződés, akik sem vérségileg, sem kulturálisan, sem pedig sorközösségi alapon soha nem tartoztak a magyarsághoz. Idegen vérűek, idegen szívűek, idegen kultúrával rendelkezőek, idegenek az isteneik is. Ezt persze tagadják, de tudvalevő, hogy gyümölcsiről ismerjük fel a fát. Esetükben a mérgező terméséről.
Összetartó erejük a gyűlölet, mely -a látszat szerint- anyagi támogatás nélkül, az anyagias természetük és gondolkodásuk miatt (mivel a pénz fogyóban), már nem tud semmilyen formában sem érvényesülni. Nem az a gond velük, hogy antifasiszták. Akinek nem tetszik a fasizmus, az lehet akár antifasiszta is. Kit érdekel? Pláne akkor, ha az országban nincs egy igazi fasiszta sem. A gond az, hogy ezt ők is tudják és ezért igyekeznek fasisztákat gyártani a hazugsággyáraikban. 
Na de milyen fasiszta az, akit egy antifasiszta hazugsággyárban agyaltak ki és teremtettek meg? Amolyan politikai Frankenstein. Bárkire rávarrható elemekből összefércelt műfasiszta. Eleinte még lehetett ijesztgetni vele a társadalom ijedőseit, lehetett farkast kiabálni, de ma már ez nem működik. Már nem tudnak olyan rémtörténetet kiagyalni, melynél egy tizenéves naponta nem látna az interneten, vagy a video-játékokban sokkal szörnyűségesebbeket. De ez a kisebb baj számukra, a nagyobb az, hogy olyan külalakkal, mellyel a természet megverte őket, már nem lehet kiállni az emberek elé. Valahogy egy közszereplőnek ki kell néznie, és egy tüntetés minden résztvevője a tüntetés idején közszereplő, ezért az egész társasságot jól meg kell nézni. Siralmas egy társaság, vagy inkább csak röhejes (de nem nevetséges).
Ám a legnagyobb baj még csak most következik. Ezt már fogalmazzák meg ők maguk. Részlet a 2014. április 3-án megrendezett "antifasiszta békemenetről" a saját beszámolójukból (kommunista.net): "Antifasiszta békemenetet szervezett április 3-ra a európai Alter Summit hálózat, a hazai Antifasiszta Hálózat, a Magyar Antifasiszta Liga és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége. A rendezvényre a Népi Front delegációja is ellátogatott. Az ország súlyos morális állapotát jelzi az, hogy a Fővám téren április 3-án csupán néhány szomorú antifasiszta gyülekezett. Többen csak akkor lettek, mikor megérkeztek az Antifasiszta Szeminárium külföldi résztvevői."
Ennyi, ami érdekes. Közöny? Az bizony, méghozzá halálos. Példa arra a csapdát ásóra, aki másokat akart belelökni, de most a saját gödrében (társadalmi kitaszítottságban) vergődik. Valahogy nem tudjuk sajnálni őket, - csak lesajnálni. 
Kassai Ferenc

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése