A mi dolgunk, hogy a Szentlélek munkájának helyet adjunk és engedelmesen alárendeljük magunkat neki. Hogyan uralkodhat bennünk? Ő nem zsarnok, aki erőszakoskodik; nekünk kell meghallanunk intését, figyelmeztetéseit és engednünk kell az Ő szelíd és mégis erős ösztönzéseinek. Isten a Szentlélekben nyújtja nekünk az erőt, de nem tudja és nem akarja levenni rólunk az engedelmességet. Ez a mi dolgunk és az is marad. Ha restség és hűtlenség által nem szomorítjuk meg vagy nem űzzük el a Szentlelket, hanem sokkal inkább a Megváltónak való határozott hitbeli átadással teljes hatalmát kifejtheti bennünk, akkor lesz a gyümölcs: szeretet, öröm, békesség, türelem, jóság, szívesség, hűség, szelídség, mértékletesség. Jól figyeljük meg: mindez az Ő gyümölcse!

Kadarkúti Égi üzenetek - 70.- Úr Jézusunk szavai a Viskóról.

2010. 07.31

Én: Drága Mesterem! Mi a véleményed a „Viskó” című népszerű, nagy példányszámban elterjedt könyvről?

Jézus: Ravasz ellenségem ilyen könyvekkel, mint a „Viskó”, támadja le az Én tiszta keresztényi tanításaimat. Sok szép igazságot rejt el hamis szavak közé. Így eléri, hogy egyaránt falják a könyvét a mélyen vallásos gyermekeim és a langyos hitű, Egyházamat elítélő, törvényeimet lábbal taposó teremtményeim. Aki nem olyan erős hitű, lángoló lelkű, mint te, Kislányom, azt elsodorja. Azzal elhiteti, hogy nincs szükség vallásokra, hiten alapuló közösségekre. Ez a könyv aláaknázza Egyházamat, melyet sziklaszilárd alapra építettem és fennmarad a világ végezetéig. Azokon a gyermekeimen, akik amúgy is semmibe veszik parancsaimat, már nem akar rontani, mert azok már úgyis az övéi. De az ingadozóknak, a kényelemszeretőknek, a lagymatag hitűeknek nagyon sokat tud ártani ez az antikrisztusi könyv. Ne ajánld senkinek! Óvd tőle környezetedet. Megmondtam, hogy a hamispróféták a vallás leplében jelentkeznek, hogy megtévesszék az igazakat.

Kadarkúti Égi üzenetek -69 - A Szentlélek szavai a helyes önismeret fontosságáról

2010. 07.28 Szentlélek: A helyes önismeret fontossága

Szentlélek: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni személy és Éván, eszközömön keresztül szólok hozzátok. Most arról foglak tanítani benneteket, hogy milyen fontos a HELYES ÖNISMERET.

Egy életből ellesett példával kezdem. Két idős asszony, ahogy a szentmise után jönnek lefelé a lépcsőn, az egyik kérdezi a másiktól: -Te milyen gyakorisággal szoktál gyónni? A válasz így szólt: - Nekem sose kell gyónni, mert én a koromnál fogva nem is tudok bűnt elkövetni. A másik így szól csodálkozva: - Jó neked! Bezzeg én mindig bűnbe esek és ezért legalább havonta megyek gyónni.

Az első, aki „nem tud bűnt elkövetni”, és nem kell gyónnia, sajnos nem ismeri saját lelkét. Alszik a lelkiismerete. Bizony nem fogadta el az Én erre vonatkozó ajándékomat: a jó és rossz megkülönböztetésének kegyelmét. Tökéletesnek tartja magát, mert ő nem gyilkol, nem lop, nem káromkodik, nem mulaszt vasárnapi és ünnepnapi szentmisét. Mennyivel igazabb a másik asszony, akinek még a havi szentgyónás is kevés, mert mindig bűnösnek érzi magát.

A helyes önismeretre mindig is szükségetek volt nektek embereknek, de most a végső időkben különösen aktuális. A Nagy Figyelmeztetéskor jaj lesz azoknak, akik feddhetetlenek, tisztának tartják magukat, és közben hemzseg bennük a bűn.

Gyermekeim! Még a vallásgyakorló, buzgó, imádkozó emberek között is akad sok olyan, akiben van némi világosság, de azt is elveszítheti hanyagsága miatt. Gyakran rosszat tesz, és még rosszabbal mentegetőzik, hazugsággal akarja az emberek előtt tisztára mosni magát. Magában még a nagyobb hibát se veszi észre, bezzeg mást megró apróságok miatt.

Erre is mondok egy példát nektek. Juci és Sári mennek haza az engesztelésről. Juci így szól:

-Mondd Sárikám, miért van az, hogy még az engesztelők között is vannak kellemetlen, kibírhatatlan emberek? Figyelted Marikát? A tanítás alatt összevissza forgolódik, suttogva fecseg, leejti a rózsafüzérét. Hát őt nem érdekli, mi folyik itt? Sári így felel:

- Tudod, Jucikám, az a baj, hogy a másokban a hibát keresed, és nem veszed észre bennük a jót. Igaz, hogy ennek a Marikának a figyelme szétszórt, természeténél fogva, de ítélkezni, másokról rosszat mondani még sosem hallottam. Jól jegyezd meg, hogy Isten szemében az ítélkezés, szeretetlenség, sokkal, de sokkal nagyobb bűn, mint a szétszóródott figyelem.

Drága Engesztelőim! Még ti is hajlamosak vagytok rá, hogy a másoktól kapott lelki sebeket azonnal észrevegyétek, sajnálgassátok magatokat, panaszkodjatok jobbra-balra, ugyanakkor a bántó szavakat, amit ti küldötök másfelé, nem is érzékelitek. Oda se hederítetek arra, mit kell másoknak miattatok elszenvedni. Sohasem válik belőletek igazi lelki ember, ha nem tanultok meg hallgatni arról, ami nem a ti dolgotok. Miért teszitek szóvá, ha valaki egy gyászmisére nem feketébe jön? Ha valaki éppen az evangélium alatt köhög vagy orrot fúj? Ha valaki a szentmiséről elkésik? Ha valaki nem összetett kézzel megy a helyére a szentáldozás után? Ha valaki nem jelenik meg mindennap a májusi litánián vagy a lurdi ájtatosságon? Miért szólod meg, aki – a szentségimádáson – halkan suttogva imádkozik? Miért ítéled el azt a testvéredet, aki hamisan énekel, vagy azt aki túl hangosan mondja a szentmise szövegét? Miért szólod meg a háta mögött azokat, akik nem térdelnek le az Úrfelmutatáskor? Ó, még ti is Engesztelőim, annyi gyengeséget szóvá tesztek egymásról, hát akkor mit várjak a többiektől, akik nem hisznek bennem és az egész Szentháromságban?

Gyermekeim! Az eddig elmondottakból arra következtethettek, hogy a helyes önismerethez első és legfontosabb, hogy ne mások hibáit vizsgálgasd, hanem a saját lelkedet. Ennek az a titka, hogy ne temesd el és ne gyűjtögesd gyengeségeidet, hibáidat, bűneidet. Kivétel nélkül minden este vizsgáld meg lelkiismeretedet, pl. így: „Kiről gondoltam ma rosszat? Kit bántottam meg ma tapintatlanságommal? Kit ítéltem el szavaimmal? Ha lelkedbe nézel és kérsz Engem, a Szentlelket, megtalálod a válaszokat rá. Ilyenkor azonnal kérj bocsánatot az Úr Jézustól, és ha őszinte a bánatod, megbocsátja ítélkezésedet. Ugyanúgy kell eljárni a többi bűnnel is. Vedd észre a legapróbb, alig látható hazugságokat, irigykedéseket is. Azt is meg kell bánni esténként, ha mulasztást követtél el: pl. nem hallgattad meg szomorú, bánatos testvéredet, aki ki akarta önteni eléd a baját. Az is mulasztás, ha valami önmegtagadást megígértél az Úr Jézusnak, pl.böjt, virrasztás, és hanyagságból, kényelemből nem tetted meg. Vagy ha a szentmisén, litánián, szentségimádáson és imáid alatt figyelmetlen voltál és nem is igyekeztél összeszedni magad. Az is mulasztás, ha lustaságból nem végezted el állapotbeli kötelességeidet. Az is ide tartozik, ha részvét nélkül elmentél a szegény koldus mellett. Miután a napi lelkiismeretvizsgálattal jobban megismertétek magatokat belülről, most arra törekedjetek, hogy egyre jobban szakítva a világ dolgaival, határozzátok el magatokat, hogy ráléptek az életszentség útjára. Ezen az úton haladva már nyugodt a lelkiismeretetek és jókedvűek lesztek. Nem tudnak letörni benneteket a másoktól kapott lelki sebek, mert ezek kincsek, melyeket lélekmentésre használtok. Ha ideáig eljuttok, már semmit sem számít az emberek rosszindulatú elítélése, már nem panaszkodtok miatta, hanem felajánljátok ellenségeitekért.

Ezen a szűk, de szent úton Jézus – követőkké váltok. Egyre jobban kiüresítitek önmagatokat, mindig jobban elszakadtok a világtól. Ez azt jelenti, hogy mindig több dologról mondotok le, ami testeteknek és szellemeteknek kedves. Pl. élvezeti cikkekről, a szórakozásról, a Tv filmekről, az internetezésről, az édességekről, a gazdagságról, sikerről, hatalomról, és csak Jézus lesz szívetek középpontjában. Ő még szüleiteknél, gyermekeiteknél, unokáitoknál, legjobb barátotoknál is előbbre való lesz. Mindehhez kérnetek kell Mennyei Édesanyátok segítségét, mert Ő az, aki segít eljuttatni Jézushoz.

Milyen boldogok lesztek kiáradásomkor, ha addigra eljuttok ideáig. Ti akkor azokban a percekben örömöt fogtok érezni és semmi fájdalmat. De mondom, ehhez teljesen ki kell üresíteni önmagatokat.

Megáldalak titeket a helyes önismeret és a tiszta lelkiismeret kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

MEGSZENTELŐDÉS

“Mert ez az Isten akarata: a ti szentté lételetek” (1Tesz 4,3).

A halál oldala. Istennek a megszentelődésünkben az élet és a halál oldalán egyaránt formálnia kell minket. Egyesek túl sok időt töltenek a halál helyén, végül olyanok lesznek, mint a sír. Mindig heves harc folyik a megszentelődés előtt, mindig van valami, ami éles ellentétben áll Jézus Krisztus kívánságaival. Amint Isten Szelleme elkezdi megmutatni, mi a megszentelődés, elkezdődik a küzdelem. “Ha valaki hozzám jön és meg nem gyűlöli… a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom” (Lk 14,26).

A megszentelődés folyamatában Isten Szelleme megfoszt engem mindentől, míg nem marad más, csak “önmagam”, s ez a halál helye. Hajlandó vagyok-e csak “magam” lenni és semmi több – barátok, szülő, testvér és önző érdek nélkül -, készen a halálra? Ez a megszentelődés feltétele. Nem csoda, hogy Jézus ezt mondta: “Nem békességet hozni jöttem, hanem fegyvert” (Mt 10,34). Itt kezdődik a harc, itt sokan elcsüggedünk. Nem akarjuk azonosítani magunkat Jézus halálával ezen a ponton. “De ez olyan rettenetes és kérlelhetetlen” – mondjuk, Urunk szigorú és elvárja ezt tőlünk. “Nem kívánhatja, hogy ezt tegyem.” – Pedig kívánja.

Akarok-e egészen “magam” lenni, mindent határozottan lehántani magamról, amit barátaim vagy saját magam gondolok magamról és kiszolgáltatom-e ezt a mezítelen valómat Istennek? Amint kész vagyok erre, Ő megszentel egészen, és életem megszabadul minden nyűgtől, mindentől – Istent kivéve.

Amikor így imádkozol: “Uram, mutasd meg, mi nekem a megszentelődés” – Ő megmutatja. Azt jelenti, hogy eggyé lettem Jézus Krisztussal. A megszentelődés nem olyasvalami, amit Ő helyez belém, hanem Ő maga az bennem.

“Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, aki bölcsességül lett nekünk Istentől és igazságosságul, szentségül és váltságul” (2Kor 1,30).

Az élet oldala. A megszentelődésnek az a titka, hogy általa Jézus Krisztus tökéletes tulajdonságaiban részesülök, nem fokról fokra, hanem azonnal, amint hit által valósággá vált bennem, hogy Jézus Krisztus szentségül lett nekem. Nem jelent kevesebbet, mint hogy általa Jézus Krisztus szentsége észrevehetően az enyém lesz.

A szent élet egyetlen csodálatos titka nem Jézus utánzása, hanem hogy az Ő tökéletes tulajdonságai megnyilvánuljanak az én halandó testemben. “Krisztus tibennetek” – ez a megszentelődés. Az Ő csodálatos életének részesévé leszek a megszentelődésben – hit által, Isten kegyelmének királyi ajándékaként. Kész vagyok-e oly valóságosan megszentelődni Istenért, amilyen valóság ez az Ő Igéjében?

A megszentelődés Jézus Krisztus szent tulajdonságainak elnyerése. Az Ő türelme, szeretete, szentsége, hite, tisztasága, szépsége minden megszentelt lélekben és mindegyik által megmutatkozik. A megszentelődés nem azt jelenti, hogy Jézusból erőt veszünk a szentséghez, hanem hogy Jézussal együtt elfogadjuk azt a szentséget, ami benne van, hogy bennünk is ott legyen. A megszentelődés nem utánzás, hanem részesít valamiben. Az utánzás egészen más. Jézus Krisztusban minden tökéletes; és a megszentelődés titka az, hogy Jézus tökéletessége rendelkezésemre áll és általa lassan de biztosan rendezett, egészséges és szent életet kezdek élni. Isten hatalma birtokba vett (1Pt 1,5).

Úton a magyarság teljes felszámolása felé?

A magyarság megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes megvédeni, de annak még csak tudatában sincs azoknak.

Miért van az, hogy a pártvezéreknek - főleg a nemzetinek mondottaknak - és a polgári szervezetek vezetőinek most már közel két évtizede nem derengett fel, ha jövőt akarnak a magyarságnak, akkor a fiatalság felé kellene fordítani figyelő szemüket?

"Olyan kis ország (Izrael) részéről, mint mi, ez szinte döbbenetes. Azt látom, hogy fölvásároljuk Manhattant, és fölvásároljuk Magyarországot, és fölvásároljuk Romániát, és fölvásároljuk Lengyelországot. S ahogy én látom, nincsenek problémáink. A tehetségünk, az összeköttetéseink és a dinamizmusunk jóvoltából szinte mindenhová eljutunk." -- Simon Peresz

A fenti megjegyzés Simon Peresz izraeli elnök szájából hangzott el 2007. október 10-én a tel-avivi Hilton szállóban egy kereskedelmi összejövetelen, melyet a Má’árív című izraeli héber nyelvű napilap közléséből fordított Hering József volt izraeli katona. Peresz elnökúr azonban nem a teljes valóságnak megfelelően fogalmazott. Magyarországot ugyanis lényegében már felvásárolták. Az egyetlen jelentős nemzeti tulajdon a magyar föld, aminek nagyobb része még - remélhetőleg - magyar tulajdonban van, de a jelenlegi kalózkormány azon dolgozik, hogy azt is idegen kézre játssza.

Marschalkó Lajos az Országhódítók című munkájában közli a Russischen Invaliden 1910. december 30-i számából:

"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek  ..."

Ami korunk Magyarországában történik, nem első ízben történik. Az 1867-es "kiegyezés" a zsidóság állampolgárságáról is rendelkezett. Ekkor kapták meg az állampolgárságot, addig nem lehettek azok. Nem csoda, hogy Deák Ferenc a "haza bölcse" lett. Bartha Miklós írja a Kazárföldön című munkája 61. oldalán:"... a kazárok (zsidók) tömeges bevándorlása 1868-ban kezdődött."

A tömeges bevándorlásnak nem kizárólag az állampolgárság elnyerése volt az oka, hanem nagyban hozzásegítettek az oroszországi pogromok, és Bartha szerint az, hogy Galíciában törvények szigorú alkalmazásával igyekeztek megfékezni az üzérkedést. Románia pedig lezárta határait előttük, viszont nyitva volt Magyarország határa. Gazdaságilag meghódították az országot, és József Attila elpanaszolhatta versében: -- "S kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk."

A valóság az, hogy a másfélmillió emberünk nem "kitántorgott" Amerikába, hanem a jövevények kihúzták a magyar középosztály talpa alól a szőnyeget, a megélhetést, és az utolsó pénzükön vettek egy hajójegyet Amerikába. Ma szintén ez történik, de a tönkretetteknek nincs hová menekülniük.

A magyarországi nép 100 év alatt kiirtja önmagát, és a tudománnyal foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket. 100 év múlva mi - magyarul beszélő zsidók - leszünk a Mah-Garok, és köszönettel fogunk adózni Badiny professzornak, aki ezt kikutatta, és akinek a munkáira majd hivatkozni fogunk."

A hitetlenkedők kételkedhetnek, hogy e beszélgetés valóban megtörtént-e, avagy nem, de Magyarország megszállása, kisajátítása, meghódítása, sőt, az önpusztítás is kísértetiesen bekövetkezett.

De hogyan is kezdődött mindez?

A magyarság már 500 éve kiszolgáltatottságban él, de az 1848-49-es szabadságharcunk leverése gyökeresebb sorsfordulót eredményezett, mint ahogy arról beszélni szokás. A Habsburgok tudományosan megalapozott tervet dolgoztak ki a magyarság nemzeti önismeretének lerombolására, azon keresztül nemzeti önbecsülésének szétzilálására. E pokoli tervet a finnugor származáselmélet keretén belül, a Magyar Tudományos Akadémia felhasználásával léptették gyakorlatba. Lényege az volt, hogy a magyarságot a nyelvrokonság kapcsán a Nyugat-Szibéria kezdetleges műveltségű népeihez kössék, hogy ennek emlegetésével és az iskolákban való tanításával a lehető legmélyebbre gázoljanak a magyarság lelkületébe, megtörve nemzeti büszkeségét. E terv megvalósítása sikeres volt.

A magyarság csak a trianoni katasztrófa után kezdett föleszmélni, miután elindult egy egészséges szellemi kibontakozás, de amelyet a vesztes II. világháború gyökerestől elsodort. Ami jó volt a Habsburgoknak, jó lett Moszkvának, és ami jó volt Moszkvának, az jó most a nemzetközi rablótőkének. A kommunista évtizedek, majd az immár 18 éve hazánkra szakadt nemzetközi "demokrácia" alatt felnevelkedett három nemzedék. Gyökértelen nemzedék, népi/nemzeti mivoltát nem ismerő, sőt, megtagadó nemzedék. A magyarság tehát megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes megvédeni, de annak még csak tudatában sincs azoknak.

Az 1980-as években meg is kezdődött az új honfoglalás alapjainak tudományos és történelmi hátterű lefektetése. Egyre-másra olvashattunk arról, hogy "a zsidók a mai Magyarország területén már a Római Birodalom idején, a 3. században éltek. A magyarok a 9. században foglalták el e területet", olvassuk a New York-i Magyar Élet 1980 egyik novemberi számában. Mit is akarnak mondani ezzel? Azt, hogy a zsidók megelőzték a magyarságot jó félezer évvel a Kárpát-medencében, tehát történelmi joguk van hozzá. Nesze neked, magyar őstörténet. Ezért kell ledélibábosozni minden kutatót, aki nem a finnugor őserdőben keresi a magyarság bölcsőjét?

A Reform 1991. március 8. számából a Magyar Honvéd március 1. számában közöl egy írást Antiszemitizmus, cionizmus, hazafiság címmel. Az elsőbbségről ebben is szó esik ilyen formában: "Úgy tudom egyébként, hogy a zsidóság nagyjából a honfoglalással egy időben jelent meg a Kárpát-medencében?  Előbb. Zsidó sírkövet már jóval a magyarok bejövetele előtti időkből találtak itt." - hangzott az újságíró kérdésére Dr. Engländer Tibor, a Magyar Cionista Szövetség elnökének válasza. A budapesti főrabbi sem mulasztotta el ezt megemlíteni, mikor kihallgatást kapott a pápától, a Katolikus Egyház fejétől.

S hogy mindezek nem véletlen megjegyzések voltak a zsidó honfoglalás történelmi hátterének megalapozásához, igazolja, hogy azokban az években nemzetközi segítséget is kaptak.

Például: Az amerikai televíziós hálózat, a CBS is sugárzott az 1980-as évek első felében egy összeállítást a magyarországi zsidóság történelméről, helyzetéről, melyben az előzőek szintén említés kaptak. Az Insight1990. április 9-i számában írja a Communism's Demise Leaves Jews to Piece Together a Past (A kommunizmusban szétzilált zsidóság ismét felépítheti múltját) címmel a következőt olvashatjuk:

 "Ilona Benoschofsky shows off a tombstone, a menorah barely visible on its surface. "This comes from the third century," the museum director explains. "A man named Judah. It proves the Jews were here before the Hungarians." (Benoschofsky Ilona egy sírkövet mutat, amelyen egy alig látható menóra van. "Ez a harmadik századból való", mondja a múzeumigazgató. "Az ember neve Judah. Ez bizonyítja, hogy a zsidók előbb itt voltak, mint a magyarok."

Érted, kedves Magyar Testvér? Most ne csodálkozz, hogy kitúrnak otthonodból, és saját hazádban csak szolga lehetsz.

Nem gondoltad ugye, hogy nemzeti önismeretednek valami köze van jövődhöz? Nem gondoltad, hogy saját "értelmiséged" készségesen segédkezet nyújt megsemmisítésedhez?

Miért van az, hogy a pártvezéreknek - főleg a nemzetinek mondottaknak - és a polgári szervezetek vezetőinek most már közel két évtizede nem derengett fel, ha jövőt akarnak a magyarságnak, akkor a fiatalság felé kellene fordítani figyelő szemüket? Nem érnénk-e el többet, ha az ébredező fiatalságot látnánk el, magyarságismeretet gyarapító irodalommal, és megkülönböztetett figyelemben részesítenénk a Forrai Sándor Rovásírás Kör munkásságát, amely rovásírás-vetélkedőket rendez már évek óta a kárpát-medencei magyar fiataloknak?

Emlékezzünk csak vissza! Hogyan is kezdődik a Hegedűs a háztetőn (Fiddler on the roof) című film?

Tradition! Tradition! Tradition! Hagyomány! Hagyomány! Hagyomány!

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/2626-uton-a-magyarsag-teljes-felszamolasa-fele

Kadarkúti Égi üzenet - 68 - Jézus tanítása arról, hogy hogyan kell viselkedni a keresztényüldözés alatt

2010. 07.21. Jézus: Hogyan kell viselkedni a keresztényüldözés alatt?

Jézus: Édesanyám múlt héten arról beszélt nektek, hogy a Nagy Figyelmeztetés után melyik tábor mellé kell állnotok: az Antikrisztus vagy Jézus tábora mellé, és ezzel milyen élet vár rátok. Én arról beszélek nektek, hogyan kell viselkednetek a keresztényüldözés alatt.

Először is – mikor már megkezdődött az üldözés, - nem kell kiállnotok a tér közepére és melleteket döngetve kiáltozni az Én nevemet. Nem kell kereszteteket kívül a ruhátokon viselni, nem kell hangos térítő beszédeket tartani az utcasarkokon. Drága Engesztelőim! Szükségem van rátok, az erőtökre – különösen abban a nehéz időben. Ezzel a feltűnő viselkedéssel idejekorán üldözőitek kezébe kerülnétek. Mikor már érzitek az üldözés szelét, nem szabad nyilvános helyen, templomban, művelődési házban folytatni a nagyszabású engeszteléseket, hanem ötös csoportokra osztva házaknál titkosan tartani. Ezekben a kicsiny engesztelő közösségekben ugyanúgy jelen leszünk, Mi a Szentháromság és Édesanyám, és jelekkel, csodákkal és egyéb kegyelmekkel fogunk erősíteni benneteket, csak rendületlenül imádkozzatok. Az engesztelő rejtekeket mély titokban tartsátok, és idegeneket ne vegyetek fel magatok közé. Az újonnan megtért családtagjaitokat titokban tanítsátok és hívjátok fel figyelmüket a veszélyhelyzetre! Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik kivétel nélkül minden országban megjelennek és az Antikrisztus felhatalmazásából hamis csodákat és jeleket művelnek. Általuk a Sátán utánoz Engem. Mikor a Nagy Figyelmeztetés után eltűnik a keresztem az égről, az ő hamis jeleik próbálnak elkábítani titeket. Vigyázzatok, mert az ördög a legjobbakat is meg tudja téveszteni, de azok fölött, akik Édesanyám Szeplőtelen Szívében és az Én szeretettől lángoló Szívemben bíznak, azok fölött nem lesz hatalma.

Ne higgyetek a hamis tanítóknak, akik eleinte Istenről és a szeretetről prédikálnak, de Rólam az igazi Üdvözítőről nem szólnak, csak annyit, hogy Én csaló voltam, most jött el az igazi messiás. Később a templomok ellenségem tanyájává vállnak, bevonulnak az álltudományok, okkult tanítások, ott dicsőítik, az oltárra emelik a szexet, a homoszexualitást. A szabadságról beszélnek, miközben dicsőítik az abortuszt, az eutanáziát. Az okkultizmus teljesen elfoglalja a szentmise helyét. A sok, szegény megtévesztett gyermekem az asztrológusok, jósok, reinkarnáció, szellemidézés, ezoterika, reiki, szellemgyógyászat áldozatává válik. Így teljesen a gonosz hatalmába kerülnek. Nektek, akiket felvilágosítottam, az a feladatotok, hogy ha ez bekövetkezik, családtagjaitokat, rokonaitokat, ismerőseiteket, szomszédaitokat figyelmeztessétek, hogy lelkük elvész, ha ilyen helyekre mennek. Alakíthatók lesznek, hiszen a Nagy Figyelmeztetéskor megtértek és lelkük szomjazik Utánam. Drága Gyermekeim! Ha meg akartok maradni Bennem, ne fogadjátok el a földi javakat, amivel el akarnak csábítani benneteket! Osztogatják a pénzt, a gazdagságot, a sikert, a hatalmat, hogy az Antikrisztus mellé álljatok és így örökre elvesszetek. Inkább válasszátok a nélkülözést, a szegénységet, hogy megmenthessétek testeteket és lelketeket. Környezeteteket is próbáljátok lebeszélni erről! Aki elfogadja jutalmaikat, az automatikusan az ördögnek adja magát.

Drága Gyermekeim, szeretett Kicsinyeim! Most arról szeretnék beszélni, ami legjobban fáj Szent Szívemnek a rátok váró üldözésekről. Sokat tartózkodjatok otthon, naponta végezzetek lelki áldozást, óvatosan járjatok a rejtekekben folyó szentmisékre, sokat, nagyon sokat imádkozzatok és teljes gyermeki ráhagyatkozással bízzátok Rám és Édesanyámra magatokat. Ha közületek egyesek az üldözők kezébe jutnak, jusson eszetekbe, hogy az elfogatásomkor milyen bátran viselkedtem, nem rimánkodtam, nem könyörögtem irgalomért, szelíd bárányként mentem a farkasok közé. Kövessetek, ha kell, és soha ne tagadjatok meg. Szentlelkem hihetetlenül bátorrá tesz majd benneteket. Ajkatokra fogja adni a szót, hogy mit kell mondanotok, mikor kérdeznek titeket. Én szeretetlángommal akkora szeretetet fogok fellobbantani bennetek, mikor az ellenség kezében lesztek, hogy nem ismertek magatokra. Míg Én ezt a tanítást mondom, Mennyei Atyám itt áll mellettem és egyenként mindegyiketek gyarló, félénk, emberi szívét kiemeli, és helyébe ülteti az Én bátorságtól, áldozatkészségtől lángoló isteni szívemet. Fogadjátok be, és e pillanattól kezdve az Én megváltói szívem dobogjon bennetek. Távozz félelem, távozz gyengeség! Megáldalak benneteket a természetfeletti bátorság erejével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Értünk kongat harangot a világ

A török szultán a kor legerősebb seregével indult Magyarország ellen, és kijelentette: reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját Bécsben kívánja elfogyasztani. Hunyadi kardja már a reggelitől is elvette a kedvét. Az ambiciózus II. Mehmed az ősi Bizánc, a mai Konstantinápoly elfoglalásával kellő nyomatékot adott hódító szándékainak 1453-ban. Európa pánikba esett, a Magyar Királyság biztosra vehette, hogy a török következő hadjárata ellene indul majd. Ennek ellenére alig látszott jele az összefogásnak, az országnagyokat túlságosan is lefoglalta az egymás elleni szervezkedés.
Többszörös a túlerő
Európát sem jellemezte már a közös keresztes tudat, a pogány elleni harcot a pápának sem sikerült felszítania. A tétlenség gyakorlatilag azt eredményezte, hogy Szilágyi Mihály várkapitány és sógora, Hunyadi saját költségen kellett szembenézzen a várható török támadással – írja a Rubicon.hu. 1456 tavaszán Szilágyi Mihály körülbelül 7000 főnyi várőrséget toborzott Nándorfehérvárra, a Szegeden táborozó Hunyadi ehhez 12 ezer katonát tudott hozzátenni. Ezen kívül a macsói bán csekély katonaságára és Kapisztrán János 30 ezer, bizonytalan harci értékű, irreguláris haderejére lehetett számítani.
Mehmed ereje kapcsán túlzóak a 150 ezer fős létszámról szóló jelentések, de reguláris hadereje mindenképpen jóval meghaladta a magyarokét.
Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. Az első napokban a szultán mozsárágyúira hagyatkozott, hogy kímélje erőit a felesleges áldozatoktól. A bombázások szinte a földdel tették egyenlővé a vár falait. Hogy a magyar felmentő seregek bejutását megakadályozza, a szultán 200 hajóból álló flottából állíttatott hajózárat a vártól északra. Komoly mulasztást követtek el azonban azzal, hogy nem szállták meg a Duna és a Száva szemben fekvő partjait. Hunyadi seregei így kiépíthették állásaikat, majd július 14-én javarészt megsemmisítették a hajózárat.

Véletlen támadás
Ettől kezdve a szultán volt lépéshátrányban, ugyanis táborában felütötték fejüket a különféle járványok, Kapisztrán szerb–magyar felkelő seregei pedig megjelentek a Száva túlpartján. A fejlemények nyomán a szultán július 21-én döntő rohamra szánta el magát, és a támadás során seregei kis híján megkaparintották a várat, ám Szilágyi és Hunyadi csapatai július 22-én reggelre visszaverték őket.
Mehmed ezen a napon újabb rohamot akart indítani, de a döntő összecsapást végül a véletlen idézte elő. Történt ugyanis, hogy Kapisztrán fegyelmezetlen csapataiból néhány keresztes vitéz átkelt a folyón, és a török tábor szomszédságából nyilazni kezdte az ellenséget. Példájukat egyre többen követték, a szpáhik és janicsárok pedig lassan hadrendbe álltak, hogy szétverjék a támadókat. Kapisztrán meg akarta akadályozni az összecsapást, ezért – Hunyadi utasítására – csónakba szállt, ám kísérlete fordított eredményt hozott: katonái úgy vélték, a szerzetes rohamra buzdítja őket. Követték hát példáját, és átúsztak, -eveztek a Száván, hogy összecsapjanak a törökkel.
A meglepett oszmánok őrizetlenül hagyták táborukat és tüzérségüket, Hunyadi János pedig élt az alkalommal. Kitört a várból, és egy lovasrohammal elfoglalta az állásokat. A töröknek arra sem volt ideje, hogy hasznavehetetlenné tegye ágyúit, így hamarosan saját fegyvereikkel kapták hátukba a tüzet. Rövid, öldöklő csata következett, melyben a fanatikus keresztesek és a várvédők felmorzsolták és megfutamították a támadókat.
Ünnep lett a gyászból
Az arcpirító vereséget követően a szultán még aznap este döntött a visszavonulásról – állítólag csalódottságában véget akart vetni életének is. Hangzatos tervei ellenére, miszerint reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben kívánja elfogyasztani, vesztesként távozott Nándorfehérvár alól. Az 1456. július 22-én kivívott győzelmet egész Európa kitörő lelkesedéssel és megkönnyebbüléssel fogadta, a pápa az örömhír érkezésének napját, augusztus 4-ét főünneppé nyilvánította.
Korrigálta a korábban, a hatalmas török túlerő láttán pesszimistán kiadott imabulláját is, amelyben déli harangszót és Isten segítségéért való könyörgést rendelt el. A déli harangszóhoz most hálaadó imát mondtak a világ keresztényei.


Rubicon