Négyből három embert nem érdekel az Európai Hazugsággyár

A magyarországi EP-választások lezárulása előtt két órával mindössze 24,06%-os részvételi arány alulmúlta még a hazánkat az Európai Unióba beléptető népszavazás eredményeit is. Négy emberből hármat nem érdekel az Európai Unió, ami a részvételi arányra vonatkozó előzetes felmérések által prognosztizáltakat is alulmúlja. A legmagasabb Budapesten volt a megjelentek aránya, itt a választásra jogosultak 31,41%-a szavazott. Még a budapesti eredmény is azt mutatja, hogy a magyarság legalább kétharmadát egyáltalán nem érdekli hazánk EU-tagsága.

Mindez nem is csoda, a magyarságot több mint egy évtizeddel ezelőtt, hazánk EU-csatlakozása előtt se győzte meg az atlantizmus. Az 1997-es, hazánk NATO-tagságáról tartott népszavazás előtt a választási törvényt módosították, hogy annak érvényességéhez ne legyen szükséges az 50%-os részvételi arány. A közvélemény-kutatások jelezték a várható mérsékelt érdeklődést, de a demokrácia látszatának fenntartására szükség volt. Ennek köszönhetően Magyarországot a 2003. áprilisában az Eu-csatlakozásról tartott népszavazásra hivatkozva be tudták léptetni az Európai Unióba. Arra a népszavazásra hivatkozva, melyen 45,62%-os volt a részvételi arány. A megjelentek 83,76%-a szavazott igennel, vagyis Magyarország a választásra jogosultak mindössze 38%-ának köszönhetően csatlakozott az Európai Unióhoz. A demokratikus kisebbség akaratára hivatkozva léptünk be az EU-ba, amit Brüsszel azonnal egy a parlamenti ciklus közepén végrehajtott csendes puccsal folytatott. A radikális atlantista Gyurcsány Ferenc hatalomba tolása a brüsszeli diktatúra hazánkra kiterjesztésének kezdetét jelentette.

2003-ban a magyarság 38%-a támogatta hazánk EU-tagságát. Több mint tíz év alatt az Európai Unió semmilyen olyan előnyt nem tudott felmutatni az ország számára, ami az embereket meggyőzte volna arról, hogy Magyarország számára kell és hasznos az EU-tagság. Mostanra az a 38% is érdeklődését veszítette, ami tíz évvel ezelőtt még a csatlakozást támogatta. Az adatok önmagukért beszélnek. A mai EP-választás az atlantizmus elutasítottságát mutatja. Több mint kétharmados, vagyis abszolút demokratikus többségű elutasítottságát.

http://www.hidfo.net/2014/05/25/negybol-harom-embert-nem-erdekel-az-europai-unio

Ingyen cirkusz a népnek – EP választások

Nemet mondtunk a gyarmatosításra, – mert nem választottunk senkit. – Nem legalizáltuk az Uniót a szavazatainkkal.

…”Mi nem támogatjuk az európai parlamenti képviselők európai szintű fizetését, – különösen azért nem, – mert saját országukat kiszolgáltatják és mert a brüsszeli szócséplésért, s szarpofozgatásért, ez méltatlanul sok pénz, – különösen míg Magyarországon gyermekek éheznek, s laknak szükség-otthonokban, mert a bankok kilakoltatták családjaikat. – Aki elfogad egy ilyen szintű jövedelmet a gyarmatosítóktól, – az méltatlan arra is, hogy embernek nevezzék…”

…Magyarország felolvadását akarnák – Az Unió, a bankok uralma – ‘A Nemzetek Európája’ mint üres szólam – Az erkölcs és kultúra halála = Európai Unió – Külpolitikai erkölcstelenség – Ingyen cirkusz – De mi nem vagyunk ennek az Uniónak a részei…

“A május 22–25-i európai választáson, (elméletben) több mint 400 millió európai választó dönthetett arról, hogy kik legyenek Európa döntéshozói a jövőben. A választók 28 országban összesen 751 képviselői hely sorsáról dönthettek, de a választások végeredménye befolyásolja azt is, hogy ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke.

Az Európai Bizottság elnökéről az újonnan megalakuló EP szavaz majd, és a biztosok testületét is a képviselőknek kell majd jóváhagyniuk” - olvashattuk az Európai Parlament honlapján.

“Magyarországon a részvételi arány az európai parlamenti választásokon (mindössze) 27.64 % volt” - írta az MNO vasárnap este fél 8-kor.

1. Magyarország felolvadását akarnák

Mi természetesen már hetek óta végigkísértünk az uniós választási kampányt, az elnökjelöltek vitájával együtt, – csakhogy teljes mértékben tisztában legyünk azzal, hogy mi ellen tiltakozunk.

Az elnökjelöltek vitáján az európai politikai pártok által kiválasztott, az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó elnökjelöltek vettek részt. A szocialistákat Martin Schulz, a néppártiakat Jean-Claude Juncker, a liberálisokat Guy Verhofstadt, a zöldeket Ska Keller, a baloldaliakat pedig Alexis Tsipras képviselte. (Bár Tsipras az első nyilvános vitát nem vállalta. Csak a másodiktól kezdve szállt be a ringbe).

Nos, a több órás nyilvános viták során, a kampányolás és nyilvános kérdezz-felelek, érvek, s (látszólagos) ellenérvek – valamint a jelenlevő közönség kérdései és az interneten is feltett kérdések, – többször, több órán keresztül, – minket mindössze arról győztek meg; hogy némi módszerbéli különbségekkel, – az elnökjelöltek, (Talán Tsipras kivételével), mind ugyanazt akarják: Egy erősebb, vagy Föderális Európát.

Vagyis az USA mintájára, egy 450 milliós európai szuperállamot, – melyben az egyes országok felolvadnak, megszűnnek. – Így Magyarország is. Lényegében ezt jelenti az “Erősebb Európát” szlogen.

Számunkra az ifjú Ska Keller, a kelet-német, brandenburgi származású zöldpárti elnökjelölt, – felvázolt bevándorlási politikája volt a legijesztőbb; mert Keller azt szeretné, ha az Európai Unió mindenkit és mindenkor azonnal befogadna!

Ez jelen pillanatban azt is jelenti, hogy manapság, amikor Afrikából a Földközi-tengeren keresztül szánalmas kis lélekvesztőkön özönlenek a menekültek az Unió területére, – azt az EU-nak kivétel nélkül, mind be is kellene fogadnia.

A számok nyelvén ez úgy néz ki, hogy; míg tavaly csak a Földközi-tengeren 40 ezer(!) afrikai hajózott át, s helyeztetett el Európában, – addig csak ezen év első felében, már 35 ezer menekült jött át Afrikából. És egyre többen jönnek. – Lényegében az Afrikai Exodus megindult északra, Európa felé.

Nem kell sok idő ahhoz, hogy fekete afrikaiakkal legyen tele Közép-Európa is, mert Nyugat-Európában már nem férnek el. Ehhez képest Magyarországon lassan már a cigányok második nemzedéke nő fel úgy, hogy nem ismeri a munka fogalmát, mert vagy nem tud, vagy nem is akar dolgozni. Kivételek persze vannak, de az alacsony végzettségűek számára jóformán nincs is munka, – segély, segély hátán, családi pótlék, gyes… – és ebbe a képbe robbanhatnak bele még a cigányoknál is szaporább és még képzetlenebb fekete afrikaiak. – Ha Ska Keller, s a liberális zöldek koncepciója érvényesül.

Hát például ezek is az okai annak, hogy nem legalizáljuk szavazatunkkal az Uniót. De van még számtalan más ok:

2. Az Unió, a bankok uralma

Mi elvetjük a magánbankok uralmát az állampolgárok fölött. Ezért is nem akarjuk a vállunkra nehezedő Uniót, mert az Unió ezt is jelenti: Bankár uralmat.

Az, hogy mit művelnek a pénzügyi piacok és hogy fosztogatnak, s döntenek ember milliókat nyomorba, hajléktalanságba, a megsemmisülés küszöbére, – törvényes pénzügyi tevékenység címén, – a mindenható profit érdekében, – az immáron tűrhetetlen. A nemcsak emberileg, de jogilag is minősíthetetlen eljárások tömkelege rövidesen olyan társadalmi elégedetlenségbe csap át, mely nem fogja megkímélni azokat, akik mohóságukkal és pénzéhségükkel, végeredményben ennek a társadalmi katasztrófának az okozói lettek.

Akkor, amikor valóra válik a régi római mondás: “Aki a földön van már, – lejjebb nem eshet”, – akkor ugyanezen milliók fogják lerázni az eus-láncokat, – s fogják a pokolra küldeni az összes bankárt, a behajtóikkal és a végrehajtóikkal egyetemben.

Ez a küszöbön álló szociális lázadás lehet a bankok összeomlásának, – nota bene: az EU szétesésének egyik oka, – a számtalan más gazdasági, pénzügyi, s a fenntebb érintőlegesen említett etnikai okokon kívül.

3. ‘A Nemzetek Európája’ mint üres szólam

Mi nem hiszünk az eus minimálbérben, – mert ilyen soha nem lesz, csak egy szép (és mesterséges) álom csupán. – Mézesmadzag a gyarmatosításhoz.

De nem dőlünk be annak az üres szólamnak sem, mely fennen hangoztatja, hogy a Nemzetek Európája a legjobb nekünk. De vajon miért is lenne az?

Minekünk nincs semmi közös érdekünk Nyugat-Európával, – az Unió vezető tagállamaival. – Mi csak az ő szemétlerakó helyeiknek kellettünk, – országunk fosztogatási célterület a nyugat-európaiak számára, – már a török idők vallon zsoldosaitól kezdve, – a mai nyugat-európai bankokig és multi szolgáltatókig bezárólag.

Mi nem leszünk a Nyugat bástyája többé, – egyrészt mert a keleti népek régóta nem az ellenségeink, másrészt mert Európa ezt sosem köszönte meg, – úgyhogy elmehet demokratástul mindenestül a fenébe.

Ezért nem jelent nekünk semmit a ‘Nemzetek Európája’, ahogyan a Jobbik is hangoztatta; amely végeredményben ki akar lépni az Unióból. – Na, de akkor minek küld oda képviselőket? Mi nem hiszünk abban, hogy belülről meg lehet reformálni az Uniót, mert nem lehet.

Most valaki vagy ki akar lépni az Unióból, vagy nem akar kilépni. – De ez a se ide, se oda, vagyis inkább itt vagyok addig, míg a képviselőim majd 6 milliós fizetést kapnak kézhez, – ez a viselkedés, hogy úgy mondjuk, elég típusos.

Ez a majd 6 milliós jövedelem (5.865.000.HUF), körülbelül így oszlik meg: 6250 eurós alapfizetés, 4300 euró költségtérítés, napidíj: 300 euró.

Mi nem támogatjuk az európai parlamenti képviselők európai szintű fizetését, – különösen azért nem, – mert saját országukat kiszolgáltatják és mert a brüsszeli szócséplésért, s szarpofozgatásért, ez méltatlanul sok pénz, – különösen míg Magyarországon gyermekek éheznek, s laknak szükség-otthonokban, mert a bankok kilakoltatták családjaikat.

Aki elfogad egy ilyen szintű jövedelmet a gyarmatosítóktól, – az méltatlan arra is, hogy embernek nevezzék.

4. Az erkölcs és kultúra halála = Európai Unió

Mi elvetjük a mesterségesen gerjesztett és a felnagyított társadalmi különbségeket; a kizsákmányolást, a szegénységet, a hajléktalanságba kergető banki uzsorakamatokat, s a szintén már uzsora számba menő mérhetetlenül magas multi szolgáltatói számlákat, s megélhetési költségeket, s az ezekből adódó kilakoltatásokat.

Ezért sem legalizáltuk szavazatainkkal az Uniót. Erkölcsileg nem engedhetjük meg magunknak, az ilyen erkölcstelen hatalom támogatását. Mely mindezek mellett, nemcsak a társadalmi igazságosságot rombolta szét, hanem a közerkölcsöket és a régen oly legendás európai kultúrát is.

Mi elvetünk minden erkölcsi rombolást és szabadosságot, a marihuána legalizálását éppúgy, mint a szakállas nőt, – s kijelentjük, hogy, aki most részt vett ezen az európai uniós választáson, az szavazatával, (bárkire voksolt is), de ezeket a jelenségeket is legalizálta.

Ugyanakkor, ha valaki ma elment választani, – az szavazott a trafikmutyira, a magánnyugdíj pénztárak lenyúlására, az E-útdíjra, melyet az Unió mégis csak legálisnak ismert el. A mai választó szavazott még a nagybirtokokra is, – mert hiába játszik a Fidesz “Függetlenségi harcot”, – csak egy komédia az egész, – mellyel a hatalmukat betonoznák be.

5. Külpolitikai erkölcstelenség

De külpolitikában is az EU éppen olyan erkölcstelen és érzéketlen, mint egyéb dolgaiban. Az, aki ma legalizálta voksával az Uniót, az elfogadta azt az érzéketlen eljárást is, ahogyan az öreg szerb árvízi menekülttel elbánt a magyar határrendészet, – de a mai szavazó legalizálta az Unió eljárását Ukrajnával kapcsolatban is.

Mert az Unió nyíltan támogatta a Majdanon történt izraeli irányítású lázadást Kijevben, Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke ellen. Janukovics elnök erőszakos megdöntése után, az Unió elismerte az önjelölt puccsista kijevi kormányt, – s ezzel lényegében maga az Unió destabilizálta Ukrajnát.

Ezzel az eljárásával hallgatólagosan támogatja az Unió a Jobb Szektort is, azt az ukrán neofasiszta szervezetet, melyet jelentős részben Kolomojszkij cionista bankár pénzel, s amely felelős az Odesszában történt tömeggyilkosságokért, égő áldozatokért. – Ahol a Szakszervezetek Házában embereket égettek meg elevenen az Unió által is támogatott radikális banditák. És ez a szörnyű bűnlajstrom még nem is teljes.

Nos, az a szavazó, aki ma elment az európai parlamenti választásokra, – voksával legalizálta az Unió mérhetetlenül erkölcstelen külpolitikáját is.

6. Ingyen cirkusz

Az összes fősodratú kapitalista médiában olyannyira nagy lendülettel futtatott uniós választási kampány, – véleményünk szerint nem más, mint egy elég gyengén felépített mesterséges cirkuszi játék.

Melynek célja nem más, minthogy “megfelelő” keretet adjon a már előre eltervezett folyamatok megvalósításához, – az Európai Szuperállam megalakításához, melyben már nem léteznek önálló országok.

Az euro-régiók megalakítása is ezeket a dolgokat készítette elő, – hiszen a régiók darabokra szabdalják a bennük szereplő államokat. Egyes országok részei, a régiók felosztása alapján gazdaságilag már nem a nemzetállamhoz, hanem a szomszédos országok euro-régióihoz kapcsolódnak. Az euro-régiók vezetőségének, úgyis mondhatjuk menedzsmentjének egyes döntései főleg gazdasági téren, – felül is írhatják a helyi nemzeti hatóságok döntéseit.

Tehát a mostani választási cirkuszi játékok célja nem más, – mint a háttérben meghúzódó gazdasági-pénzügyi szuper oligarchia tervének legalizálása, elfogadása – melyben ha szavaz az eu-s polgár, ha nem, – lényegében csak mint díszlet, esetleg, mint statiszta van jelen.

Erre a degradált, megalázó szerepre késztették a magyar választókat is, – már, aki beugrott nekik. Így hát, aki elment ma szavazni, az meg is érdemli. Arra szavazott hogy éhbérért az örök rabszolgaságra kárhoztassa magát, valamelyik oligarcha földjén, vagy üzemében.

7. De mi nem vagyunk ennek az Uniónak a részei

Mi magyarok vagyunk, egy a Nyugat és az Unió által pénzügyileg és gazdaságilag gyarmatosított ország polgárai – de nem térdelünk le a gyarmatosítóink előtt azzal, hogy szavazunk az uniós választásokon.

Mi csak egyszer fogjuk az unió politikáját befolyásolni, éspedig akkor, amikor elmondjuk neki, hogy takarodjon ki az országunkból!

És akkor majd elmegyünk szavazni mi is. – Mely referendum a népköztársasági államforma bevezetéséről szól majd.

Szabad Riport / Fort András – Bal-Rad / Bohun

A vasárnapi európai parlamenti választásoknak nevezett cirkusz alkalmával 28,92%-os volt a Banditisztánban urnák elé ballagók részvételi aránya. 2,3 millióan mentek el voksolni. A döbrögista horda fölényesen győzött.

A nem végleges választási eredmények szerint (a külképviseleteken szavazók eredményeit szerdán teszik közzé) a narancsos-keresztes horda a szavazatok 51,49 %- át szerezte meg, és 12 léhűtőt küldhet Brüsszelbe.

A második a Jobbik 14,68%-kal, 3 mandátumot kaparintott meg. A Maszop jól “beszivta”- csak harmadik lett, erdeménye: 10.92%, 2 mandátum. Zsirfijú föl is ajánlotta ismét levitézlett bandájának az elnökség lemondását.

El Qro rablóbandája 9,76%-os eredményével 2 mandátumot szerzett, mig Libás banditacsapata 7,22%-ot, és ezzel 1 mandátumot nyert el. Elnyert egy brüsszeli mandátumot az “újeszdéesz” is. A magukat zöldnek és liberálisnak tartók épp csak átlépték az öt százalékos küszöböt, 5,01%-os eredményük 1 kiválóan fizető brüsszeli helyet jelent.

Az eredményhirdetéskor Döbrögi már megint nem volt magánál hallatlan büszkeségében.

Lássuk hát hordánkénti csoportositásban, hogy a jövőben kik is lesznek azok, akik Brüsszelben röhögtetik ki Banditisztánt:

Döbrögisták: Bocskor Andrea, Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gál Kinga, Gyürk András, Hölvényi György, dr. Kósa Ádám, Pelczné Gáll Ildikó, Schöpflin György, Szájer József, Tőkés László.

Jobbikosok: Balczó Zoltán, Kovács Béla, dr. Morvai Krisztina.

Maszop-duó: dr. Szanyi Tibor, dr. Ujhelyi István

El Qro kettőse: Molnár Csaba, Niedermüller Péter

Libás küldötte: Jávor Benedek.

Újeszdéesz: Meszerics Tamás.

Mi lesz ebből az ukrajnai választásból…?

Kijevi idő szerint reggel nyolc órától adhatják le a szavazataikat az ukránok. 21 elnökjelölt közül válogathat ki-ki kedve szerint. (Nem panaszkodhatna a szűkös választékra.) Majd’ 38 milliónyian voksolhatnának…-de igen csekély a választási hangulat. Délig a választásra jogosultak alig 20 százaléka szavazott. (Délután pedig-ismerve a szokásokat-inkább vodkába ölve bánatukat-örömüket, pihennek.)

Hogy délután még mi fog történni urnazárásig?-ki tudja? Ukrajna nagy ország, sok csodálatos dolgot képes produkálni.

A két “Nagy Esélyes”

Ungváron nem tapossák egymást a “választópolgárok”

Ahogyan Donyeckben sem tolonganak a szavazóhelységnél

Harkovi “választási életkép”

Pedig Filaret is ösztökélte őket. Ő maga már választott! Pusztuljon Ukrajna!

Varsóban, az ott élő és dolgozó ukránok megfogadták Filaret tanácsát.

Ime egy ukrán “választó” választása-Lembergből

Rovnoból is kaptunk hasonló “szavazatról” képet

Dnyepropetrovszkban akadt aki egyúttal jelölt is (Forrás:facebook)

Persze a mi tudósitásunkról azért nem mondható el, hogy teljes és átfogó képet nyújt Ukrajna Nagy Napjának eseményeiről. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Közép és Nyugat-Ukrajna területein azért észlelhető némi mozgolódás.

Kárpátalján viszont…

Kárpátalján-Vologya beszámolója szerint-igen nagy a csend. Többektől is hallotta, hogy voltak szavazni-vagy éppen készülnek. De hát ebből az igen terjedelmes régióból nehéz begyűjteni az információkat. Amikhez hozzájutunk, azok viszont arról tanúskodnak, hogy MA NEM SZÜLETIK DÖNTÉS!

Nem csak Kárpátalján!

De hát tudjuk: Ukrajna nagy ország! Ott még csodák is történhetnek estig.

http://balrad.wordpress.com/2014/05/25/mi-lesz-ebbol-az-ukrajnai-valasztasbol/

Az oktatás rendszere 1.

Visszanyúlva az alapokig, egy kissé messziről indítom a megközelítést az átfogóbb megértés céljából. Tehát oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített – átadását nevezzük. Az oktatással foglalkozó társadalomtudomány, a pedagógia szerint az oktatás a tudás intézményesített átadását jelenti. Egyes szerzők e folyamatból a tanár–tanuló viszonyt (interakciót) emelik ki, mint a tudományos feldolgozás számára legfontosabb és megfogható jellemzőt, mások a folyamat tantervekben és konkrét cselekvésekben megnyilvánuló eredményét, megint mások az oktatást társadalmi alrendszernek tekintik, felhívva a figyelmet arra, hogy az oktatási folyamat a társadalomban jelenlévő tudás egyes (általában maradandóbb) részeinek, illetve egyes társadalmi funkcióknak az újratermelését jelenti. Valójában azonban a tudás nem adható át. Minden embernek újra kell teremteni saját élményeiből azt a tudást, amit alkalmazni tud. A oktatás fogalmát a reformpedagógia újragondolta e szerint az elv szerint. A reformpedagógia (vagyis a mai liberális átitatottság) legfontosabb irányzatai a Montessori-pedagógia, a Waldorf-pedagógia, A. S. Neill summerhilli iskolája és az ehhez az iskolához hasonló demokratikus iskolák. Egyes jelentős magyar szerzők (Nagy Sándor, Báthory Zoltán) az oktatás folyamatába beleértik az ismeretátadás tanár részéről való megszervezését (tanítás), és a tanuló aktív ismeretszerző tevékenységét (tanulás). Mások (Finánczy Ernő, Imre Sándor) az e két folyamatot összefoglaló fogalomra, tehát az oktatás szó helyett, a tanítás kifejezést alkalmazzák. Az oktatás egy különös fajta emberi tett, beavatkozás vagy irány, az alapoktatás egy kategóriája. 

Platón a Köztársaságban úgy vélte, az oktatás a helyes szokások kialakításának és az erény mint veleszületett képesség fejlesztésének művészete. 

Arisztotelész a Politikában ezt írta: „világos, hogy szükségszerűen mindenkit ugyanabban a nevelésben kell részesíteni, és hogy az erről való gondoskodás közös föladat, nem pedig az egyes embereké”. 

Comenius Ámos János a „Didactica Magnájában” vallja: „születéskor a természet csak a tudomány magjával ruházza fel a gyereket, erkölcs és hitvallás csak oktatáson keresztül válnak minden ember vagyonává”. Az oktatás serkentse ezeket a magokat, mert „az ember nem tud ember lenni, hacsak nem művelt”. 

Az angol pedagógus, John Locke a XVII. században így fogalmazott: a nevelés felügyeleti és beavatkozási, interperszonális viszony a „preceptor” (nevelő) és a gyerek (a leendő „úriember”) között. Folytatjuk... 

Várhegyi Kálmán összeállítása

Belföld? - Elvileg...

Már idén januárban a korábbi bérlők panaszai nyomán az Orbán-rezsim – a Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) vizsgálatának befejezéséig – ELVILEG leállíttatta a Hortobágyi Nemzeti Park földjeinek bérbeadását. Kihangsúlyozom: ELVILEG! Most májust írunk, a Kehi vizsgálódása még mindig nem ért véget, mégis az új nyertesekkel a napokban újraindították a szerződéskötéseket. Az agrártárca álláspontja szerint ugyanakkor nincs ellentmondás a korábbi miniszterelnöki bejelentés és a mostani fejlemények között. 

 

A földpályázat január közepi eredményhirdetése nyomán sok olyan gazda is legelő nélkül maradt, aki addig bérlőként jelentős, esetenként több száz állatból álló állományt legeltetett a kérdéses területeken, az új nyertesek között pedig jelentős számban vannak helyben ismeretlen, állattartással addig nem foglalkozó emberek. Helyi forrásokból származó információink szerint most közel 1500(?) új pályázóval szerződést kötött a Nemzeti Park, bár az Orbán Viktor által kezdeményezett Kehi-vizsgálat ELVILEG még nem fejeződött be teljesen. 

A sürgős szerződéskötésre az új bitorlók(nagy részben. akik "helyieknek" számítanak) szerint azért volt szükség, mert május 15-én járt le a területalapú támogatás igénylésének határideje, és aki addig az időpontig nem kapta meg a kontraktust, az egy évre kimarad a mesterségesen feltőkésítő uniós alamizsnából. A minisztériumban viszont határozottan állítják: a Kehi darabonként vizsgálja át a kérdéses pályázatokat (a szerint a szempont szerint, hogy megfelel-e a beadott anyag a pályázati kiírásnak – azt viszont nem elemzik, hogy milyen volt maga a kiírás, illetve a bírálati folyamat), és csak ott kerül sor a szerződéskötésre, ahol a hivatal nem talált problémát. A Hortobágyon továbbra is a nagyobb államiföld-használók között van Fazekas Szabolcs, Tomajmonostora polgármestere(a polgármester 31 további földrészletet is kapott az államtól ideiglenes használatba. A tárcánál kérdésünkre azt mondták, hogy Fazekas Szabolcs az általa bérelt földek jó részét még jóval az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt szerezte - 1998-2002 között, véletlenül akkor is ők voltak porondon -, egyébként pedig 62 embert alkalmaz, és 1040 anyatehén, illetve 400 állategységnyi növendék jószág is legel a birtokán, ráadásul az összes földterületnek „csak” mintegy 75 százaléka jogosult területalapú támogatásra), Fazekas Sándor vidékfejlesztési és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közeli barátja. A polgármester (családtagjaival és a közvetlenül hozzájuk kapcsolódó gazdasági érdekeltségekkel együtt) a szaktárcától kapott adatok szerint összesen 417 hektár állami földet használ különböző jogcímeken, amelyeknek a többsége nemzeti parki terület. Érdekesség, hogy a nemrég kiszivárogtatott Nemzeti Földalap pályázataihoz hozzájutva, amely dokumentumok alapján 680 hektárra becsülhető a Fazekas-klánhoz köthető állami földek összterülete. Helyi informátoraink szerint a térségben a Fidesz-közeli gazdák területcsere útján is növelni tudták a birtokuk értékét (ennek az a módja, hogy kedvezőtlen adottságú földjeiket jobb területekre cserélik az állammal). A Vidékfejlesztési Minisztérium erre azt mondja, hogy a cserének szigorú feltételei vannak: csak birtokösszevonás, állattartó telep működtetése vagy kiemelt beruházás megvalósítása lehet az indok, az értékkülönbözet a 20 százalékot nem haladhatja meg. Átlagosan évente 5-10 cserekérelem érkezik megyénként, és a kérelmezők között ELVILEG nem tesznek különbséget – MAGYARÁZAT: az államnak is érdeke, hogy egy tagban lévő, „művelhetőbb” birtoktestek jöjjenek létre. Mint megerősítették, Jász-Nagykun-Szolnok megyében mások mellett az Orbán családhoz közel álló volt nagykövet, Kékessy Dezső fia, illetve a kormánypárti holdudvar egy másik helyi erős embere, Székely Csaba is érintett egy-egy folyamatban lévő csereügyletben. 

Hogyan lehet mégis a kormány által preferált személyeknek juttatni földbérleteket, hogy abban adott esetben a Kehi sem talál kivetnivalót? 

A válasz egyszerű! Szubjektív pontszámokkal..., a rendszer így működik és akinek tudnia kell róla az tud is bennfentes körökből. A metódus lényege, hogy a bírálati szempontok között vannak objektív és szubjektív kritériumok (előbbi például az állatlétszám, vagy az a tény, hogy fiatal gazda-e a pályázó, utóbbi pedig az üzleti terv, amelyre önmagában az összes pont 40 százaléka adható), és a bemutatott adatsorok szerint a nyertesek igen nagy hányada bizonyíthatóan a szubjektív, tehát utólag nem megfogható elemekre kapott kiemelkedő pontszámmal győzött. 

Figyelem! - kikérhető a Kehitől a hortobágyi földpályázatok vizsgálatának eredménye(ha befejeződik), a hivatal vizsgálati jelentései nyilvánosak!!! 

Gölöncsér Miklós

Vlagyimir Putyin: átmeneti lehet a megválasztott ukrán államfő

Oroszország elnöke szerint átmeneti lehet a vasárnapi ukrán elnökválasztás győztese az államfői poszton. Vlagyimir Putyin ezt a világ legnagyobb hírügynökségeinek vezető szakembereivel kezdődött szentpétervári találkozón fejtette ki ma.

Az orosz államfő az AFP francia hírügynökség képviselőjének kérdésére hozzátette: Moszkva természetesen tiszteletben tartja az ukrán nép döntését és együtt fog működni azokkal az ukrán hatalmi szervekkel, amelyek az elnökválasztást követően létrejönnek Ukrajnában.

Mindezzel együtt is Oroszország elnöke tegnap megjegyezte: Ukrajna legitim, megválasztott elnökének továbbra is Viktor Janukovicsot tekinti.

Az orosz államfő kijelentése nem sokkal azt követően hangzott el, hogy Szergej Ivanov, az Kreml adminisztrációjának vezetője ugyancsak a szentpétervári fórumon kijelentette, Oroszország attól függően ismeri el a vasárnapi ukrán elnökválasztás eredményét, hogy az hol és hogyan, milyen eredménnyel zajlik majd le.

Vlagyimir Putyin a fórumon azt is leszögezte, hogy Ukrajnában polgárháború kezdődött, káosz van, és szerinte az ukrajnai elnökválasztás körülményei nem felelnek meg a nemzetközi normáknak.

Vlagyimir Putyin tegnap arra szólította fel a “latorközösséget”, hogy hagyjanak fel az Ukrajna belügyeibe való beavatkozással.

A felhívást Vlagyimir Putyin üzenete tartalmazza, amelyet Szergej Sojgu védelmi miniszter olvasott fel a moszkvai Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencia pénteki nyitó ülésén. A tanácskozástól a Kreml Ukrajna-politikája és a Krím félsziget elcsatolása miatt a NATO és az Európai Unió tagállamainak képviselői távol maradtak.

Az orosz elnök szerint a világnak a stabilitás és a biztonság érdekében fel kell hagynia “a geopolitikai játékok régies logikájával”, amely semmilyen eredményre nem vezet, továbbá a más országok belügyeibe való beavatkozással, amely színes forradalmakat provokál”.

A moszkvai tanácskozáson Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök arra figyelmeztetett, Oroszország reagálni fog arra, hogy a NATO megerősítette jelenlétét az orosz határok mentén az ukrán válság közepette. A hadseregtábornok azt is bejelentette, hogy a vezérkar rendelkezésére álló adatok bizonyítják: “magán katonai csoportosulások vesznek részt az ukrajnai eseményekben”. Hozzátette: ezek (az események)”olyan lendületet vettek, hogy nem lehet megjósolni kimenetelüket”.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség közlése szerint az eddigi értesülések alapján a Blackwater és a Greystone nevű fegyveres csoportok emberei részt vettek a kijevi vezetés által indított kelet-ukrajnai terrorellenes műveletekben. A Blackwater 2009-ig az Egyesült Államok kormányával kötött szerződés alapján “katonai és biztonsági őrzési szolgáltatásokat nyújtott” Irakban. A céget nem egyszer vádolták meg békés iraki lakosok megölésével.

Valerij Geraszimov a tanácskozáson az Európai Uniót hibáztatta, mert az szerinte választás elé állította Ukrajnát és “államiságot veszélyeztető hatalmas válságot” provokált ki az Oroszországgal szomszédos országban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt hangoztatta a NATO és az EU képviselőinek tudatos távolmaradása mellett zajló moszkvai Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencián, hogy a Nyugatnak le kell vonnia a megfelelő tanulságokat az ukrán válságból az Oroszországgal való kapcsolataira vonatkozóan. Szerinte a válság annak a nyugati “kísérletezésnek” a logikus eredménye, amely azon alapul, hogy kihasználja a Szovjetunió 25 évvel ezelőtti szétesését.

“Ahelyett, hogy megragadták volna a történelmi esélyt egy osztatlan Európa megteremtésére, nyugati partnereink a szokásos logikát követték, amely szerint a Keletnek ellenőrzésük alatt álló geopolitikai térségnek kell lennie” – mondta Lavrov.
(B-R )

Ukrajna következő elnöke: adok minden bérgyilkosnak…!

Tegnap kortesfellépésen vett rész a holnapi ukrajnai “elnökválasztás” legesélyesebbje.

A “Csokoládékirály”-ként emlegetett Petro Porosenko nagyivű felajánlást tett.
Naponta 1000 hrivnyát (kb. 18000ft.) fizet mindazon zsoldosoknak, akik hajlandóak szivvel-lélekkel gyilkolászni Donbasszban! Azoknak hajlandó fizetni egyszerű ukrán emberek köreiben mesés összegeket, akik hajlandóak fegyverrel ártani a Kelet-ukrajnai Népköztársaságoknak!

Emlékeztetőül: Porosenko vásárolta meg és tulajdonolja a “Bonbonetti” névre hallgató “magyar” édesipari céget, amely gyártja a “Tibi” csokoládét is!

MAGYAROK! A BAL-RAD FELSZÓLIT TITEKET, HOGY BOJKOTTÁLJÁTOK A “ROSER” CÉG TERMÉKEIT!

A következő ukrán “elnök” a Népköztársaság szellemiségének esküdt ellensége, rablóhordák, bérgyilkosok és haramiák finanszirozója, Ukrajna népének fosztogatója. Petro Porosenko a Nyugat bérence és szálláscsinálója, a liberalizmus zászlóhordozója!

http://balrad.wordpress.com/2014/05/24/ukrajna-kovetkezo-elnoke-adok-minden-bergyilkosnak-a-bal-rad-bojkottfelhivasa/

A nagybankok kivonulásához

A sajtó úgy általában katasztrófaként próbálja tálalni a nagybankok kivonulásának hírét. Ez több szempontból is érdekes. Elsősorban az az érdekes, hogy hogyan tudták elhitetni szakemberek százaival - ha nem ezreivel -, hogy a nyugatról beérkező, magyar piacról profitot kiszállító nagybankok jót tesznek a magyar gazdaságnak. Teszik ezt úgy, hogy tulajdonképpen a nagybankok közt egy kartellmegállapodás létezik, amely kizárja a piaci versenyt. Ez ugyan így nincs kimondva, de a Bankszövetség tulajdonképpen ennek az intézményesítése volt. A kartell pedig nem jó a piacnak, ami jelen esetben a magyar fogyasztó, a magyar háztartás, a magyar vállalat.

Csak úgy sorakoznak itt az érdekességek. Ott van például, hogy hogyan lehetett tényleges devizavásárlás nélkül milliárdos devizahiteleket közvetíteni, és utána ezeket az áldevizahiteleket nagyon gyorsan megsokszorozni, árfolyamváltozásra hivatkozva, majd emberek ezreit kilakoltatni, vagyonukat féláron elárverezni. Nem emelünk ki egy bankot sem, mindegyik ezt csinálta.

Az egyoldalú szerződésmódosítás a bankoknál Magyarországon elég általános, elsősorban a bankok javára. A háztartások védelmében tett látszat-beavatkozások inkább csak kicsit visszafogták a banki önkényt, hogy folytatódhasson a szabadrablás. Kettőt előre, egyet hátra.

Emellett pedig mindig is voltak a bankoknak kiemelt ügyfelei, akiknek a számlavezetési díj nulla, és jóval kedvezőbben juthatnak hitelhez, nagyobb a hitelkeretük, nagyobb kamatot kapnak a bankbetétekre. A milliárdos betétek általában ilyenek, és a nagyobb, elsősorban külföldi cégek is ilyen elbírálás alá esnek. Ők messze nem viselnek akkora kamatterhet, mint a kisember. Milyen érdekes. Elgondolkodhatunk azon is, hogy mi lenne, ha mindenki ugyanolyan feltételek mellett jutna hitelhez? Esetleg a nagy cégek sem lehetnének olyan nagyok? Nem-e a nagybankok alakítják és nyomorítják meg a hazai kisvállalkozásokat és háztartásokat, hogy a kedvező feltételekkel betelepülő óriáscégeknek egyáltalán legyen esélye?

Az atlantista gazdasági modell szerint a jegybank a világbanknak van alárendelve (ugye ezt jelenti a kormánytól, de tulajdonképpen az államtól független jegybank), tehát egy ország likviditásának és adósságának az ellenőrzése a világbanké. Ezen kívül a jegybank kénye-kedve szerint bedönthet egy gazdaságot, ha egyszerűen túl magasra emeli az alapkamatot, megdrágítva ezzel a hitelezést. A független jegybank megléte jelzi, hogy az ország maga nem független, vagy fordítva; a független jegybank nemzetbiztonsági kockázat.

Elvileg - elvileg - ha kevesebb külföld bank marad az országban, több profit marad itthon, és ha van egy kis jó szándék a kormányzatban (ilyet egyelőre nem látunk), akkor a pénzteremtés hatékonysága is fokozható.

Vajon más érdekszférába tartozó bankok megjelenése várható, vagy egy olyan átmeneti időszak a magyar történelemben, amelyből a nyugati bankok inkább köszönik, de nem kérnek?

Tamási Attila